2011. december 28., szerda

Szent István vértanú



Szent István vértanúságának a helye, Jeruzsálem falain kívül. Jelenleg ortodox kolostor áll itt, és a szikla fölé ahol szent Istvánt megkövezték kápolnát építettek.
Karácsony másodnapján ide zarándokoltak el a Jeruszálemben élő ferencesek.

2011. december 23., péntek

2011. december 20., kedd

Betlehemi zarándokok



Kilencvenezer zarándokot várnak az idén Betlehembe.
A ferences testvérek kezdeményezésére többen gyalog teszik meg a 8 kilométeres távot Jeruzsálem és Betlehem között, hogy a betlehemi pásztorokhoz hasonlóan érkezhessenek meg a Jézus születésének helyéhez.

2011. december 19., hétfő

Elmélkedés Názáretben (olasz)



Az advent 4. vasárnapi evangéliumról szóló elmélkedés, abban a názáreti barlangban hangzik el, ahol "az Ige testté lett". A képek miatt is érdemes megnézni a kis videót.

2011. december 15., csütörtök

Megtalálták Szodomát?

A Holt-tengertől 14 km-re északra fekvő Tall el-Hammam 2010-ben kezdődött feltárása során nemcsak Ábrám és Lót idejéből származó leleteket találtak, hanem egy meghatározott irányból érkezett katasztrófa okozta, tömeges pusztulás nyomait is.
Szodoma városának hagyományosan feltételezett „déli” elhelyezkedése több ponton nem felel meg a bibliai leírásnak: „Lót fölemelte szemét és látta, hogy a Jordán egész síksága jól öntözött – mielőtt Isten elpusztította volna Szodomát és Gomorrát, olyan volt, mint Isten kertje, mint Egyiptom kertje. Lót a Jordán egész síkságát választotta. Lót keletnek tartott.”  (Ter 13,10–11). Ezek szerint a várost olyan helyen kell keresni, (1) ami a jerikói dombokról (Bethel/Ai) jól belátható, (2) vízben gazdag („mint Egyiptom kertje”), (3) a Jordán folyó szeli ketté, és (4) Lót útjába esett. 
E feltételezés alapján az albuquerque-i Trinity University kutatója, Steven Collins új helyszínen, a Holt-tengertől 14 km-re északra fekvő Tall el-Hammam környékén kezdett ásatásokat 2010 december 6-án. Collins elmondta: e területnek huszonöt földrajzi mutatója felel meg a Teremtés könyvében leírtaknak, ami messze a legtöbb az ószövetségi települések közül; Jeruzsálem esetében például csak tizenhat mutató egyezik.
A feltárt, középső bronzkori – vagyis Ábrám és Lót idejéből származó – leletanyag neves régészek véleménye szerint alátámasztja a feltételezést, hogy a százhúsz fős nemzetközi kutatócsoport valóban az ősi Szodoma városára bukkant. „Jordániában nagy port vert fel az ásatás híre; egy neves jordániai régész egyenesen a modern kor legjelentősebb régészeti felfedezésének nevezte. Egyre több bizonyíték mutat Szodomára, s ez a helyiek és a nemzetközi szakma számára is egyre világosabb” – nyilatkozta Collins.
A feltárás legnagyobb, bizonyító erejű újdonsága az, hogy a kutatók tömegkatasztrófa nyomaira bukkantak a területen. A csontvázmaradványok hirtelen, erőszakos halálra engednek következtetni. A kiásott törmelékek közt nem találtak vésett köveket, vagyis az áldozatokat feltehetően nem temették el. A feltárt régészeti réteg egyértelműen középső bronzkori, ami megfelel Szodoma pusztulása idejének – emelte ki a kutató.
Collins hozzátette: a csontvázakat, amelyek az egész területen elszórva találhatóak, két neves orvosszakértő vizsgálta meg. A legtöbb test hason feküdt, arccal lefelé, súlyos sérülésekkel, kicsavarodott ízületekkel, kifeszített lábujjakkal. Minden jel arra mutat, hogy lezuhanó törmelék közt lelték halálukat. Egy borzalmasan kifacsarodott gyermekcsontvázat is találtak. Egy másik csontváz guggoló helyzetben maradt, mint aki félelmében, védekezésképpen kuporog.
„Korai volna végkövetkeztetést levonni, de az eddigi bizonyítékok katasztrófa okozta, tömeges pusztulásra mutatnak. A csontvázak sérülései egy keletről nyugat felé tartó esemény hatására keletkeztek; vagyis a katasztrófa egy meghatározott földrajzi hely felől érkezett.”
Az ásatás további érdekessége, hogy a területen számos, hatalmas kövekből álló struktúrát (dolmeneket, menhireket stb.) találtak, amelyeket egykori kialakítóik a Nap és a Hold járásához igazítottak – vagyis az itt élők komoly asztronómiai ismeretekkel rendelkezhettek. Collins szerint elképzelhető, hogy Szodoma és a síkság városainak pusztulása után az egész területet a gyásznak, az ősök iránti kegyeletnek szentelték. Erre utalhat a vidék egykori bibliai neve: Abel Mizraim és Abel Shittim. Abel jelentése: „a gyász helye”. Ez azt is megmagyarázná, miért itt gyászolta Jákob halálát fia, József és egyiptomi kísérete hét napon át (Ter 50) – idézi a kutatót az assistnews.net.
Magyar Kurír
(mk)

2011. december 13., kedd

Jézus nyomában



Az olasz nyelvű kisfilm az izraeli turisztikai minisztérium új kezdeményezését népszerűsíti. A program neve: Jesus Trail, vagyis Jézus nyomában, Jézus nyomvonala.
Egy 65 km-es utat építettek ki, amelyet gyalogosan lehet végig járni, vagy kerékpárral, lóháton.
A kiinduló pont Názáret, érinti Magdalát, a Boldogságok hegyét és a Galileai tó mentén Kafarnumban ér véget. Gyakorlatilag azt az útvonalat követi, amelyet Jézus több alkalommal is megtett, igy azokon a tájakon visz végig, amelyeket maga Jézus is szemlélt nyilvános tevékenysége idején.
Angolul tudóknak itt a honlap: http://jesustrail.com/

2011. december 9., péntek

2011. november 25., péntek

A betlehemi tejbarlang



A hagyomány szerint az egyiptomi menekülés előtt itt lakott a szent család. A szentélyt a ferencesek gondozzák, valamint egy örökös szentségimádó női közösség él az itteni kolostorban. A hivatásuk a folyamatos szentségimádás. Ottjártunkkor mi is bekapcsolódtunk az imába. A barlang alatti szentélyben folyamatosan kint van az Oltáriszentség, amely előtt legalább egy nővér imádkozik. A zarándokok kis papír darabokra írják le a szándékukat, amelyért a nővérek imádkoznak.
Az adventi időben helyi idő szerint (amely megegyezik az erdélyi idővel) reggel 9,30-tól szentmisét közvetítenek, amely követhető a custodia honlapján: http://it.custodia.org/ , vagy itt http://www.tv2000.it/

2011. november 5., szombat

Betlehem UNESCO



Felkerülhet az UNESCO listájára Betlehem. Az a szándéka a Palesztin hatóságnak, hogy teljes jogú tagként, erre javaslatot tegyen az UNESCO-nál.

A Vatikáni Rádió erre vonatkozó cikke:
A betlehemi Születés bazilika az UNESCO világörökség listáján - a szentföldi kusztosz szerint a kérelem nem lenne időszerű
Palesztina október 31-én az UNESCO teljes köru tagállama lett. Ennek következményeként a palesztinok kérhetik, hogy 2012-ben a betlehemi Születés bazilikát vegyék fel az ENSZ kulturális, tudományos szervezetének világörökség listájára. Ám amint a Sir olasz katolikus hírügynökségben olvassuk a szentföldi ferences kusztódia vezetoje P. Pierbattista Pizzaballa a jelenlegi bizonytalan politikai helyzetben elhamarkodottnak tekinti az esetleges kérelmet.

Jézus születésének bazilikáját Betlehemben három egyház gondozza: a görög és az örmény ortodox egyház, valamint a szentföldi ferences kusztódia. P. Pizzaballa elmondása szerint nem lenne semmi akadálya annak, hogy Betlehem városa szerepeljen a listán, viszont nem örülnének a Születés bazilika felvételének, ez legfeljebb egy késobbi idopontban lenne idoszeru. A kezdeményezés ugyanis bonyolítaná a bazilika feletti orködést, mivel ez az UNESCO szabályai szerint a kormány, nem pedig tulajdonos feladata lenne. A szentföldi kusztosz – a másik két egyházzal együtt – attól tart, hogy ezzel a kérelemmel a szenthelyeket politikai célokra használják fel. „A jelenlegi helyzetben nem szeretnénk egyfelol a kormány által kezelt helyek orei lenni, másfelol pedig azt sem, hogy ürügyként használjanak fel minket olyan kérdésekben, amelyeknek semmi közük nincs a szenthelyekhez” – nyilatkozta a szentföldi kusztódia vezetoje
(Betlehem a palesztin területek legfontosabb idegenforgalmi célpontja. 2010-ben karácsony táján másfél millió zarándok kereste fel a várost. Ebben az évben eloreláthatólag az érdeklodok száma meghaladja majd a 2 milliót.)
(ik)

2011. október 31., hétfő

A Jordánnál



Videó a Jordán folyónál. Zarándoklat Jézus megkeresztelkedésének emlékére.

2011. október 30., vasárnap

Megemlékezés a Jordánnnál

A Vatikáni Rádió honlapja beszámol arról, hogy: Október 27-én csütörtökön tartották a szentföldi katolikus közösségek hagyományos zarándoklatát a Jordán-folyónál Pierbattista Pizzaballa ferences kusztos vezetésével. Több száz hívő érkezett Jeruzsálemből, Jerikóból, Betlehemből és más palesztin illetve izraeli területekről, mint ahogy külföldről is, hogy részt vegyen a Jordán partján bemutatott szentmisén. A Jézus megkeresztelkedésének misztériumára emlékező szertartás szuggesztív légkörben zajlott. A szentföldi kusztódia jövő évtől kezdve a katolikus liturgikus naptárhoz kötődően Urunk megkeresztelkedésének ünnepén, Vízkereszt utáni vasárnap (január 8.) tartja a zarándoklatot, mivel az izraeli hatóságok megnyitották a helyszínt a nyilvánosság előtt. (gá)

Isten kegyelméből a tavalyi megemlékezésen mi is részt vettünk a provinciából néhányan a szentföldi zarándoklatunk alkalmával. Az erre vonatkozó blog bejegyzés itt olvasható. A Jordán folyóról itt találhatók képek.

2011. október 14., péntek

Dominus Flevit

 ,,Bárcsak te is felismernéd legalább ezen a napon, ami békességedre szolgál! Most azonban el van rejtve a szemed elől. Mert jönnek napok, amikor ellenségeid körülvesznek sáncokkal, bekerítenek és szorongatnak mindenfelől. Földre tipornak téged és gyermekeidet, akik benned laknak; nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásod idejét." Lk 19,41-44


Kanyargós, és folyamatosan emelkedő-, szűk úton kapaszkodtunk. 15-20 perc gyaloglás után egy kapu elé értünk, ahol bevártuk egymást.
A hely neve latinul Dominus Flevit (az Úr sírt), a hagyomány szerint, szenvedését megelőzően  Jézus itt az Olajfák hegyének nyugati lejtőjén siratta meg Jeruzsálem keményszívűségét. Most épp az ellenkező irányból felfele haladunk. Már a XII-XIV században ehhez a helyhez kötötte a keresztény emlékezet Jeruszálem megsiratásának az eseményét.
1891-ben a Ferences Kusztódiának egy egész kis kápolnája állott ezen a helyen. Egy romokban heverő mecset is állott itt.
1953-ben a ferenceseknek sikerült a környező területet is megvásárolni és P. Bagatti vezetésével 1955-ig ásatásokat végeztek. Tudományos körökben ekkor lett ismerté ez a hely.
A leletek érdekessége, hogy a jeruzsálemi zsidó-keresztény közösség létezésére utalnak. A csontkamrákon, melyekben az elhunytak csontjait őrizték, gyakran graffitik találhatók, melyek között a legrégebbi keresztény szimbólumokat figyelhetjük meg.
A ma is látható kápolna az ősi romokra épült 1956-ban, és egy könnycseppet mintáz. A kápolna szentélyének az ablakát úgy képezték ki, hogy gyönyörű kilátás nyílik Jeruzsálemre. Tulajdonképpen az oltárképet helyettesíti ez a jeruzsálemi templom tér felett, a Golgotára néző ablak.
Jó alaposan körül jártuk a helyet, az elénk táruló képben gyönyörködve, majd folytattuk az utat, amely egyre feljebb érve lassan szelídülni kezdett.

2011. szeptember 30., péntek

Emmausz



A Jeruszálemtől 12 kilóméterre levő Emmauszt nagyon körülményes meglátogatni. A palesztin területekhez tartozik, ezért fal választja el az izraeli területektől. A bejutást komoly ellenőrzés előzi meg, így csak kevesen vállalkoznak a látogatásra.

A mellékelt kisfilm szent Kleofás és Simon ünnepén készült, amikor az emmauszi tanítványok ünnepén a ferencesek megemlékező szentmisét tartottak.

2011. szeptember 15., csütörtök

Szent Kereszt Felmagasztalása



Szent Kereszt felmagasztalásának az ünnepe Jeruzsálemben. A Golgotán bemutatott szentmiséből láthatunk részleteket, amelyet az ünnep napján, szeptember 14.-én a fr. Vittorio a kusztos vikáriusa mutatott be, a koncelabráló papok,- és zarándokok részvételével. A videón látható a Golgota, a Golgota sziklája, valamint a Szent Sir.

2011. szeptember 1., csütörtök

Getszemani

Az agónia sziklája
A Jozafát völgyéből épp elkezdtünk kapaszkodni a meredek úton, amikor a masszív kőkerítés kapuján hirtelen jobbra tértünk. Elsőre egy körbekerített és gondozott  részt pillantottunk meg. Ezek az ősrégi olajfák Jézus korát idézik. Elődeik, ezen a helyen láthatták Jézus halálfélelmét, tanúi voltak az apostolok elpártolásának. Megrendítő ezen a helyen járni, ahol a fák és kövek valóban beszélnek. Már az első keresztények, Jézus agóniájának helyszíneként egy hatalmas sziklát jelöltek meg. Most ezen a helyen járunk. Aetheria zarándok 380-ban emlegeti, hogy itt egy "elegáns templomot látott" Sajnos az már rég a múlté, de a ma látható Nemzetek temploma, méltó utódnak bizonyul.. Ez Barluzzi tervei alapján készült egy régebbi templom romjaira épülve 1919 és 1924 között. Az első templomot még a perzsák pusztították el 614-ben. A keresztesek újjáépítették, de azt is lerombolták 1187-ben.A most látható  templom tizenkét nemzet összefogásával épült, és magfába foglalja a már említett sziklát. Az összefogás és az építő nemzeteket a templom 12 kupolája jelképezi. A homlokzaton bizánci stílusú mozaik látható, amelynek a középpontjában az Úr Jézus látható. Úgy tervezték meg a templomot, hogy bent állandó félhomály van. Imádságra hangol: " Virrasszatok és imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek." Mt 26,40-41 Csendben, lehetőleg nesztelenül jártuk körbe a templomot. Fémből készült, töviskorona keríti körbe az agónia szikláját. Itt hosszasan álldogál mindenki. Értem -is - hullott itt Jézus vér, megannyi könnycseppként áztatva a sziklát. A templomból kijövet feltűnt, hogy a jeruzsálemi falra vetődik a tekintet. Kivehető közelségben látható az Arany kapu, és az eléje oda helyezett sírok. A templom oldalánál gondozott kert emelkedik, tökéletesen idézve az Olajfák hegye hangulatát. Lelkileg és fizikailag is felüdítő volt itt elidőzni, mielőtt folytattuk az utunkat az Olajfák hegyének meredeken kanyargó útján. A hegy ugyanis 60 méterrel emelkedik a Templom-hegy fölé, és 809 méter magas.

2011. augusztus 8., hétfő

Jézus színeváltozása




"Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, a testvérét, és fölvitte őket külön egy magas hegyre, és színében elváltozott előttük. Ragyogott az arca, mint a nap, a ruhái pedig fehérek lettek, mint a napsugár....." Mt 17,1-9

Az evangelisták nem szólnak arról, hogy pontosan melyik hegyen történt Jézus színeváltozása, azonban Origenész óta (III. század) az egyházi hagyomány a Tábor hegyéhez köti ezt az ünnepélyes eseményt. A Tábor hegy 600 méterre emelkedik ki az Ezdrelon sikságról. Ezen a hegyen áll az a templom amelyet 1924-ben építettek a ferencesek, Barluzzi, olasz épitész tervei alapján.
A zarándokok számára, augusztus 6.-a, Jézus színeváltozásának ünnepe, különleges jelentőséggel bir. A szentmisét latinul és arabul végezték, amelynek a főcelebránsa P. PIERBATTISTA PIZZABALLA, ofm, szentföldi kusztos volt. A ferences elöljáró úgy nyilatkozott, hogy a Tábor elsősorban fényt jelent. Jézus visszaadta az istenfiúság méltóságát, amit az ember a teremtéskor Istentől ajándékba kapott. Ugyanakkor elővételezi a feltámadás fényét. Ezért öröm ünnep a Szineváltozás ünnepe. Ide elhozhatjuk bánatunkat és örömeinket egyaránt. "Ahhoz, hogy a tanitványok megláthassák Jézus megdicsőült arcát meg kellett tenniük ezt az utat, fel a hegyre. Nekünk is el kell fogadnunk a mindennapi fáradsággal járó erőfeszítést, mondotta beszédében Fr. Mario Hdchiti, a táborhegyi ferences házfőnök. Ez a feladata a szent helyet ellátó ferenceseknek is, akik egyben a zarándokokat is fogadják.
Egyik zarándok beszélt arról, hogy Francia országból jött, és boldog, hogy a helybeli keresztényekkel együtt részt vehetett a szentmisén.
A helyi keresztények a környékbeli helyiségekből vannak, de a Palesztin területekről is eljönnek. Egy arab férfi elmondta, hogy Beit Jalaból jött, Betlehem szomszédságából. Most van itt először a Tábor hegyén, mert eddig nem kapott engedélyt, hogy eljöhessen az északi területekre.
A szentmise végén a résztvevők körmenetben jöttek a Descendetibus kápolnához. Ez egy régi oratórium, amelyet annak az emlékére építettek, hogy Jézus parancsba adta az apostoloknak, hogy senkinek ne szóljanak a látomásról. A kusztos ágakat áldott meg, amelyet szétosztottak a résztvevőknek, a Táborhegyi esemény emlékére.
P. PIERBATTISTA PIZZABALLA, ofm, szentföldi kusztos:
Amikor ide jövünk elmélkedni, imádkozni jövünk, az apostolokhoz hasonlóan, .... azért. hogy elmélkedjünk ennek a földnek a szépségéről, és hogy elolvassuk az evangéliumnak ezt a gyönyörű szép lapját, amely hírül adja, hogy az ajándékba kapott szépség, már elkezdett létezni.

2011. augusztus 5., péntek

Sírok a Kedron völgyében

Három jelentős sírhelyet tartanak számon: Absalom, Jakab és Zakariás sírját. A hagyomány az első síremléket Absalomnak tulajdonítja. Absalom, amikor még élt, emlékoszlopot állíttatott magának, amely a Király-völgyben van; azt mondta ugyanis: »Fiam nincs, ez legyen tehát nevem emléke.« (2Sám 18,18) Valójában egy késő-hellenista korból (Heródes korából) való síremlékkel van dolgunk. Az épület stíluselemei különbözőek (görög, egyiptomi). A Zakariás sírjaként számon tartott épület, valószínűleg a jeruzsálemi papi családból származó Hezír sírja lehet. A negyedik századi legenda szerint, egy szerzetesnek álma volt, amiben megálmodta, hol van Jakab, Zakariás és Simeon sírja. A szerzetes jelentette mindezt a püspökének, aki ásatásokat végeztetett, és helyreállítatta a templomot. A templom alapfalai még ma is láthatók. Két lépcsősor is található, ahol a zarándokok le-föl közlekedhettek, leróhatták tiszteletüket.

 

2011. augusztus 4., csütörtök

Jozafát völgye

A vasárnap délutáni programunk izgalmasnak ígérkezett, ugyanis a látogatásunk célja az Olajfák hegye. Jeruzsálem Ó-városából a Szent István kapun léptünk ki, és kanyargós mű úton ereszkedtünk lefele a Kedron patak völgyébe, amit Jozafát völgye néven is emlegetnek. Mellettünk egy modern város forgalma haladt, mégis a gondolataink jóval messzebb nyúltak vissza az időben. 2000 évvel ezelőtt, az Utolsó Vacsora után valahol itt haladhatott Jézus is az Olajfák hegyére tartva, majd elfogatása után itt hozták vissza elítélni.
Különben a Jozafát völgye az általános ítélet (’Jahve ítél’) és a legvégső harc színhelyének jelképes neve. Ezt a völgyet a Kr. u. 4. századtól kezdték a Kedron patak völgyével azonosítani. Csak Joel próféta említi. "Mert íme, azokban a napokban és abban az időben, amikor majd jóra fordítom Júda és Jeruzsálem sorsát, összegyűjtöm az összes nemzetet, leviszem őket Jozafát völgyébe, s ott perbe szállok velük népemért, és örökségemért, Izraelért... Keljenek fel, jöjjenek fel a nemzetek Jozafát völgyébe, mert ott ülök ítéletet körös-körül minden nemzet felett... Népek népek után jelennek meg a Döntés völgyében, mert közel van az Úr napja a Döntés völgyében!” (Jo 4,1-2.12.14)
Talán a Jozafát király győzelmeire emlékezés is közrejátszott a fogalom kialakulásában. A fogság utáni szövegekben Jeruzsálem a népekkel való leszámolás helyszíne. Zakariás próféta szerint Isten az Olajfák hegyén jelenik meg ítéletet tartani. Így kézenfekvő, hogy amikor helyhez próbálták kötni, elsősorban a Kedron völgyét vették számba.
„Mert az Úr kivonul és harcba száll azokkal a nemzetekkel, mint ahogy harcolt a küzdelem napján. Lábával azon a napon az Olajfák hegyére áll, ami Jeruzsálemtől keletre van; és az Olajfák hegye a közepén kelet és nyugat felé meredek nagy völgyre hasad, és a hegynek fele északra és fele délre szakad.” (Zak 14,3-4) 
A völgyet már a királyok korában fölhasználták temetkezésre; Ásza és Hiszkija királyok ezért a pogány kultikus tárgyakat a Kedron völgyébe vitették, és ott égették el.
A Kr.u. 4. sz.-tól a keresztények (bordeaux-i zarándok, Euszebiosz) kimutathatóan a Jozafát völgyét tekintik az utolsó ítélet színhelyének, és a mohamedánok körében is elterjedt ez a feltevés, ezért keresztények, mohamedánok és zsidók egyaránt szívesen választják temetkezési helyül a Jozafát völgyét. Így több vallásnak és felekezetnek is itt van a temetője. Nagyrészt a sírkövekről, és a temető elhelyezkedéséről lehet megállapítani, hogy keresztény, mohamedán, vagy zsidó temetőt látunk-e. A keresztény sírokra keresztet tűznek, vagy a síremlék függőleges. A zsidó sírokat nagy lefektetett kő fedi. Erre, a megemlékezés jeléül sok kis apró követ helyeznek el. A völgyből az Olajfák hegyére tartva hatalmas zsidó temető látszik, amely a Jeruzsálemmel szemközti oldalban helyezkedik el. Innen látszik, hogy a várfal mellett, a befalazott aranykapuval szemben mohamedán sírok vannak. Azért temetkeztek ide, mert a zsidó hagyomány szerint a Messiás az Arany kapun fog bevonulni Jeruzsálembe, de a sírok tisztátalanná teszik a környéket. Így akarják a mohamedánok lehetetlenné tenni a zsidó messiási bevonulást.

2011. július 27., szerda

Olajfák Hegye

A Jeruzsálemet körülvevő hegyláncolat É-D-i irányban emelkedő vonulata. Három csúcsa közül a középső a legmagasabb, mintegy 800 méterre emelkedik. Az Olajfák hegyéről gyönyörű kilátás nyílt a városra és annak csodálatos látványt nyújtó épületeire, elsősorban a magasan épült templomra. A Jeruzsálembe észak felől érkező, többségükben galileai zarándokok az Olajfák hegyének északi részén ütötték fel sátraikat az ünnepek idején, azért azt a részét „galileai férfiak hegyének” is nevezték. Kies olajligetek borították, közöttük a Getszemáni-kert a legnevezetesebb. Azokról az olajligetekről kapta a nevét az Olajfák hegye. A várostól mindössze egy szombatnapi járóföldre feküdt (ApCsel 1,12). Ez a közelség is magyarázza, hogy miért éppen az Olajfák hegyén pihent meg Jézus, valahányszor Jeruzsálemben tartózkodott s napjait a templomban tanítással töltötte.
Az Olajfák hegyén át vitt az út Betánia felé, onnan jövet pedig az Olajfák hegyéről pillanthatta meg az érkező a szent várost (Mt 21,1; Mk 11,1; 11,11-12). Virágvasárnap az ünneplésre készülő sokaság is ott várta a városba bevonuló Messiást (Lk 19,29-38). Ott mondta el Jézus azt a beszédét, amelyikben megjövendölte Jeruzsálem és a templom épületeinek a pusztulását s megsiratta a szent várost (Mt 24,3; Mk 13,3). Az utolsó vacsorát követően odament Jézus a tanítványaival dicséretet énekelve, hogy az elfogatásáig hátralévő időt imádkozással töltse el (Mt 26,20; Jn 18,1). Júdás odavezette a felfegyverzett népséget, hogy Jézust elfoghassák. Onnan vitték Kajafás főpap házába (Mt 26,47-57; Lk 22,39-54).
A hagyomány szerint az Olajfák hegyén történt Jézus mennybemenetele, de ennek ellent mond Lukács evangélista leírása (Lk 24,50).
Ezen a helyen szemlélhette Ezékiel próféta Isten dicsőségét, amint a város közepéből felszállt a hegyre, amelyik a várostól keletre van: oda vitte fel Isten lelke a prófétát, majd onnan Káldeába (Ez 11,23.25). Az Olajfák hegyét Zakariás próféta is említi (Zak 14,3-4).

2011. július 22., péntek

Ecce Homo bazilika és kolostor

A Flagellatio kolostorától néhány lépésre van az "Ecce Homo" bazilika és kolostor. Ez a Sion nővérek tulajdonában van, akiknek  Alphonse Marie Ratisbonne atya az alapítójuk. 1857-ben, egy iskola építése közben talált rá az itt látható romokra.
Az információnál magyar nyelvű tájékoztatót is kaptunk. Ez az első hely, hogy magyar szöveget tartalmaz a szórólap. Ennek a segítségével és Xavér testvér magyarázataival könnyebb a tájékozódás. Először a Sztruthion medencét látogatjuk meg. Menedékesen ereszkedő járatokat alakítottak ki. Csak óvatosan lehet haladni, mert minden nedves, csúszós. A méreteket látva, rengeteg vizet tárolhattak itt a templom szolgálatára.
Lassan a római útburkolathoz érkeztünk. Jól megvilágított tereket képeztek ki. Leültünk egy padra és elolvastunk néhány szentírási részt (pl. Jn. 19,5) Innen jól látható az útburkolatba vésett játék. Ehhez hasonlót játszhattak a katonák, miközben Jézust őrizték. Mindez a körülmény elmélkedésre Hangolja a látogatót.
A harmadik látogatható célpont a Hadriánusz féle boltív folytatása a bazilikában. Erre sajnos már nem került sor, pedig jó lett volna megnéznünk. Ettől eltekintve szép és értékes emlék az itt eltöltött idő, amely segít közelebb kerülni a Jézus korabeli Jeruzsálemhez, és természetesen magához az Úr Jézushoz.
A kolostor angol nyelvű honlapja ezen a címen olvasható:  http://www.eccehomoconvent.org/en

2011. július 21., csütörtök

Pilátus helytartósága

Hol lehetett a pretórium, Pilátus helytartósága? [1]
A legrégibb hagyomány a Tyropaion völgybe helyezte. A 12. század óta a Haram as-Sariftől ÉNy-ra keresik a pretóriumot, ahol Jézus korában a heródesi Antonia-vár állt. Ezt a feltevést főleg az támogatja, hogy felszínre került egy nagy négyszögletes (kb. 1 m-szer 1 m-es és 35 cm magas) kövekkel teljesen beborított tér, amely Vincent szerint a várhoz tartozott.[2] Ez jelenleg részint a Notre Dame de Sion, részint pedig az Elítélés kápolnája alatt van.
Heródes előtt a Hasmoneusok korából (Kr.e. 2. század) származó csatorna látta el vízzel a Templom-hegy víztárolóit. Heródes az Antónia-erődöt körülvevő sáncárok építése közben lerombolta a csatorna egy részét. A vízgyűjtő medencét (Sztruthion) ebbe a sáncárokba ásták bele, hogy az erődöt és a környékét szolgálja. A tó fölé később Hadrianus boltozatot épített és fedett víztárolóvá alakította. A Notre Dame de Sion kolostor nagy része a víztároló maradványai fölött helyezkedik el. Hadrianus egy hármas boltívet építtetett a köztér bejáratánál. A legnagyobb, a Via Dolorosán átívő és Bazilikában folytatódó (ott látható a kisebbik északi ív) a ma Ecce Homo néven ismert boltív.
Mások viszont – egy olyan hagyományhoz csatlakozva, amely szintén a 12. sz. közepétől fordul elő – a praetoriumot Heródes egykori palotájába (a későbbi Citadellába) helyezik, s azzal érvelnek, hogy a gabbata (’domb, magaslat’) elnevezés arra még jobban illik.[3]
  

[1] Helytartóságnak (praetorium, g. praitórion) nevezték a helytartó hivatali székhelyét, ahol bíróság is működött, kaszárnya és börtön is volt.
[2] Gabbata (valószínűleg az arám gabbeta ’a domb, a magaslat’ szóból), lithosztrotosz (gör. ’kővel kirakott’). Az a nagy kőlapokkal borított udvar, ahol Pilátus ítélőszéke állt.
[3] E feltevés mellett jogosan Philón-ra és Josephus Flaviusra szoktak hivatkozni, ahol az olvasható, hogy a helytartók (Sabinus, Pilátus, Ventidius Cumanus és Gessius Florus) Jeruzsálemben tartózkodva ebben a palotában székeltek. Ezenkívül a Gessius Florus idejében lezajlott összecsapásról szóló beszámoló sok pontban megegyezik az evangéliumok feltételezte helyzettel: a helytartónak a palotában való tartózkodása; előtte kellett lennie egy térnek, ahol nagy tömeg elfért; a palota előtt volt egy emelvény, ahol a helytartó helyet foglalt és a zsidókat megostoroztatta. Végül még az is kiderül Josephus Flavius művéből, hogy Heródes utódai Jeruzsálembe látogatásuk alkalmával a Hasmoneusok palotájában laktak, nem Heródes palotájában; ezt teljesen átengedték a rómaiaknak.

2011. július 18., hétfő

Ecce Homo Boltív

Amint a szent Anna templom udvaráról kiléptünk,újra a Via Dolorosan vagyunk. Elindulva visszafele a Flagelatio kolostora irányába, a következő templom és kolostor a Sion nővéreké. Itt az utca felett egy boltív nyúlik át, amit az Ecce Homo boltívként emlegetnek. Ez eredetileg Hadrianus császár Aelia Capitolinai diadalívének egy töredéke, amely átível az Ecce Homo bazilikába, amelynek a helyén lehetett a kövezett udvar a "gabbata. A hagyomány úgy tartja, hogy Pilátus itt adta át a megkínzott Jézust a tömegnek: "íme az ember" Igaz, hogy az ásatások alapján azt kell mondanunk, hogy az Antonia vár valamivel északabbra helyezkedhetett el. A várat Nagy Heródes emeltette Kr.u 30 körül. Ezt a helyet 100 évvel később képezték ki, aminek a boltív is része.

2011. július 17., vasárnap

A Szent Sir Bazilika feleszentelési ünnepe



Június 15-én ünnepelték Jeruzsálemben a Szent Sir Bazilika felszentelésének ünnepét.Ugyanis 1149, június 15-én a keresztesek megünnepelve Jeruzsálem visszahódításának az 50.-ik évfordulóját, restaurálták és újraszentelték a Jézus sírját magába foglaló templomot. Azóta minden évben, ezen a napon emlékeznek meg a bazilika felszenteléséről. Az ünnepi mise főcelebránsa P. ARTEMIO VITORES ferences atya volt, aki a kusztódia vikáriusa. A szentmisét az angyalok kápolnája előtt mutatták be, amelyen papok és zarándok hívek nagy száma vett részt. Az ünnep alkalmat adott a megemlékezésre, hogy a keresztesek tették lehetővé azt, hogy több mint egy évszázadig újra biztonságosan látogathatóvá lett Jézus üres sírja. Ma is arról biztosítanak a ferences atyák, hogy az "arab tavasz" ellenére továbbra is látogatható a Szentföld, mert ennek semmiféle hatása nem tapasztalható a szent helyeken.

2011. július 13., szerda

Bethezda fürdő

A Bethezda fürdő romjai a szent Anna templom szomszédságában találhatók. 1866-ban, a templom restaurálása kapcsán találtak rá. Addig, annak ellenére, hogy szent János evangélista említi, kétségbe vonták a fürdő létezését.
Az ide vonatkozó evangéliumi idézet: "Az Úr angyala ugyanis leszállt időnként a tóra, és fölkavarta a vizet. Aki felkavarása után elsőként lépett be a vízbe, az meggyógyult” (Jn 5,3b–4). Pedig az Ó-szövetségben, Sirák fia könyve is említi. Dicsérettel emlékezik meg Simon főpapról (Kr.e. 220-195), mert nagy gondja volt a templomra: „Megerősítette a templomot... Az ő napjaiban ástak tavat, akkora medencét, mint valami tenger” (Sir 50,1-3). Ez csakis a Betezda fürdő lehetett, amely a templom közelében volt, és kultikus célokat szolgált. Zarándokleírásokból tudjuk, hogy ez a kettős medence a templomtér északi oldalán volt, nem messze attól a kaputól, amelyik a Kidron völgyére nyílt. Ez a mai Szent István-kapu. A béna meggyógyításának emlékére már az 5. század első felében templomot építettek ide. Ez volt az ötödik nagy bazilika, amely a bizánci korban Jeruzsálemet ékesítette. Az első felfedezést a Szent Anna-templom restaurálásakor tették (1866). A középkori boltozat töltőanyagából előkerült egy fehér márványból faragott láb töredéke görög felirattal. Egy fogadalmi tárgy töredékéről van szó, amelyet Kr.u. a második században egy római nő (Pompeia Lukilia) hozott ide, valószínűleg a görög gyógyító istenségnek, Aszklepiosznak. A felszínre került freskó- és mozaikmaradványok, a sokfajta fogadalmi ajándék és a feliratok azt mutatták, hogy sűrűn látogatott és nagy szentélye volt ez a rómaiaknak. A Bethesda-fürdő keleti oldalára a rómaiak egy nagy Aszklepiosz-szentélyt építettek és freskókkal, mozaikokkal díszítették. A későbbi századokban a régi épületek kőbányák lettek, így falazták be a keresztesek templomának egyik boltozatába Pompeia Lukilia fogadalmi ajándékát is.
Hogy micsoda fáradságos munka volt a fürdő romjainak a feltárása, azt egymagában az a tény is mutatja, hogy a medencék aljától számítva 25 méteres törmelékréteg rakódott le évszázadok alatt. 1956 után a fehér atyák folytatták az ásatásokat. Az ásatások során előkerült pénzeket Alexander Janneusz (Kr.e. 103-76) korától egészen Kr.u. 68-ig, azaz a város ostromának időpontjáig terjedő időben verték és használták.
Jó volt elidőzni a szent Anna templom árnyékában és beleképzelni magamat a Jézus korabeli sürgés forgásba. Majd közelről is megszemléltem a romokat. Nem is olyan könnyű felfedezni, hogy miként is helyezkedtek el a medencék. Miután mindent jól szemügyre vettünk folytattuk a zarándok utunkat.

2011. július 7., csütörtök

A szent Anna templom

A  jeruzsálemi szent Anna templom, a szent István kapu közelében található. A hagyomány szerint itt állott a Szűzanya szüleinek, szent Annának és Joakimnak a háza. A Szentírás nem említi az Úr Jézus nagyszüleit, csak a hagyomány beszél róluk. Mindezek ellenére a templom környékén bibliai helyeken járunk, ugyanis itt tárták fel a Bethezda fürdőt, amelyről szent János evangélista beszél (Jn 5,1-9).
Hadrianus császár a II században pogány templomot épített ide. A bizánci korban (5. század) a Szűzanya tiszteletére emeltek templomot, amelyet a perzsa invázió (614) lerombolt.
1140-ben a keresztesek a romok helyén építették fel a Szent Anna tiszteletére szentelt templomot. Saladin szultán korán iskolává alakította át. 1865-ig volt muzulmán kézen, amikor a francia kormánynak ajándékozták. 1878-tól a Fehér Atyák nevű, missziós rend gondozza a templomot.
Amikor ott jártunk a templomban épp egy görög ortodox csoport tartózkodott, akiket a papjuk vezetett. Nagy lendülettel és meggyőződéssel beszélt. A csoport egy szépen éneket is énekelt. A templomban, bal oldalt egy barlangszerű mélyedés látható. A hagyomány szerint itt született a Szűzanya. A kijárat közelében egy márvány szobor szent Annát és a gyermek Máriát ábrázolja.
A szent Anna és Joakim életéről szóló legenda itt olvasható.
Miután kijöttünk a templomból elsétáltuk a közelben levő romokhoz, elképzelve, hogy Jézus idejében milyen nagy nyüzsgés is lehetett itt a Bethezda fürdőnél.

A Ferences Biblikus Intézet



A Jeruzsálemi Ferences Biblikus Intézet (SBF)
A Flagellatio kolostorában a ferences rend tudományos intézetében járunk, ahol a hallgatók akadémiai képzésben részesülnek a Szentírásból, és a bibliai helyek archeológiájából. Az intézetet már 1901-ben megálmodta a rend, és 1924-óta folyamatosan működik. 1960 óta a Római Szent Antal Pápai Egyetemhez tartozik. 2001-től Biblikus és Archeológiai egyetemként működik.
A hallgatók itt licenciátusi fokozatot szerezhetnek, és doktorálhatnak Szentírás tudományból. Élmény volt együtt ebédelni az itt tanító ferences atyákkal, akik meghívtak bennünket. Kedvesek és nyitottak voltak. Itt nem a tudományos fokozatuk, hanem a ferences vendégszeretetük került előtérbe. Ebéd után felmentünk az intézet tetőterébe, ahonnan nagyon szép a kilátás. Innen felülről jól lehet látni azt a helyet ahonnan a keresztút indul, hisz itt a szomszédságban van. Látszik a Templom Tér. A szent Sir templom. Nagyon jó a kilátás az Olajfák hegyére is.

2011. július 6., szerda

Imádság a papokért



Jézus Szíve ünnepén, Názáretben, a Mária tiszteletére szentelt központban a papságért imádkoztak. A Szűzanya itt mondta ki az igen szavát és itt lett testté az Ige.

2011. július 2., szombat

Szentföldi Hírek



Angolul

Nem idegenek,hanem honfitársak
Körülmények és a jövő lehetőségei a Közel Kelet keresztények számára. Ez volt a témája a nem rég lezajlott Római konferenciának. Ezen a szentföldi Kusztos is részt vett, miután meglátogatta Libanont és Szíriát..

Szentelések
Öt újmisés és három diakónus. Szent Péter és Pál apostolok ünnepen Jeruzsálembe nyolc ifjú részesült az egyházirend szentségében.

Vezető képző, arab fiatalok keresztények számára.
Mintegy 15 fiatal számára tartottak vezetőképzőt a tábor hegyén.A cél, hogy megtanulni méltósággal élni a keresztény életet a mindennapokban.

Ein Karem, Keresztelő János születési helye
A születés barlangjánál megemlékező szentmisét tartottak az Előfutár ünnepén, akit a Benedictus a Magasságbeli Prófétájának nevez.

Zarándoklatok
A nyár a zarándoklatok ideje.Mindazok ellenére, hogy az utóbbi időkben csökkent a zarándokok száma, Kraj atya arra biztat, hogy nincs okunk félni, hogyha szentföldi zarándokútra készülünk.

Jókívánságok a pápának
Hatvan éves papságának évfordulójára, a szentföldi látogatás képeivel köszöntjük a szentatyát.

2011. június 28., kedd

Megostorozás kápolnája

Amint a Via Dolorosaról belepünk a Ferences Biblikus intézet előtti térre, a kaputól jobbra látható a "Megostorozás kápolnája." A szentélyt a 12. században építették a keresztesek, ami azután sajnos hosszú évszázadokig romokban hevert. A helyet 1838-ban szerezték meg a ferencesek és 1929-ben restaurálták a kis templomot. Az építész A. Barluzzi igyekezett megőrizni a szentély középkori jellegét. A Szines ablaküvegeken A. Cambellotti Jézus megostorozását, valamint Barabás szabadon bocsátását jelentette meg. Egyik oldal falon, egy festményen szent Pált láthatjuk, az Antonia vár fogságában.
A templom félhomálya összeszedettségre hangol. Esetleg a látogatók suhogó lépteinek a zaja lehet zavaró. Azonban már megszokott, hogy ezeket a helyeket sokan keresik fel, és kinek lehetne felróni azt, hogy mindent szeretne látni, magába szívni, ami Jeruzsálemben kapcsolatba hozható az Úr Jézussal.

2011. június 22., szerda

Az elítélés kápolnája

A megostorozás kolostora a Via Dolorosa 1. szám alatt található. Itt működik a ferences Biblikus Intézet. Vasárnap ide vártak ebédre bennünket a ferences testvérek. Az utcáról belépve a kolostor előtti térre jutottunk. A tér két oldalán két kápolna áll. Egyik Jézus elítélésének az emlékét őrzi, a másik a megostorozás tiszteletére épült.
Az elítélés kápolnáját, egy középkori templom romjaira építette Wendelin Hinterkeuser 1904-ben. A korábbi templom titulusa nem ismerős. A padlózat szomszédos az Ecce Homo templommal, sőt átnyúlik oda. A régészek szerint ez a Litostrotos része, ahol Pilátus elítélte Jézust. Innen indult el Jézus a kereszt útra.
Mint minden más szent helyet Jeruzsálemben ezt is sokan felkeresik. Ott létünk ideje alatt is nagyon sokan megfordultak itt. Sőt délután, amikor újra betértünk az udvarra, akkor is folyamatosan özönlöttek az emberek. Sokan itt kezdik a kereszt utat. Elimádkozzák az első állomást, majd egy nagyobbacska fa kereszttel elindulnak a Via Dolorosan, a szent Sir Bazilika irányába.

2011. június 13., hétfő

Szentföldi Hírek




A pápa fogadta Abu Mazen, palesztin elnököt.
A betlehemi falnál katolikusok és ortodoxok egyűtt imádkoztak a békéért.

MAGDALA
Archeológiai felfedezések és az exegézis egymásra utaltsága. Nemzetközi szemináriumot szervezett a Szalamancai pápai egyetem a magdalai ásatásokról, amely Mária Magdolna szűlő városa volt.

SHAVUOT - Pünkösd
A zsidók is megünnepelték az Ó-szövetségi pünkösdöt, amely egyrészt a termés ünnepe, másrészt a Tóra-, a törvény ünnepe.

"A kis mag története"
Előadás a Szaléziánis társaság szervezésében, keresztények és muzulmánok részvételével.

RODI
P. Luka, ferences gondozza a helybeli katolikus közösséget.A szentföldi Kusztódia legfiatalabb alapitása Rodi szigete.

2011. június 4., szombat

Szentföldi Hírek


MENNYBEMENETEL ÜNNEPE
Ünnep az Olajfák hegyén, azon a ahelyen ahol a hagyomány a Mennybemenetel helyét őrzi. Ma muzulmán kézen van, de Áldozó Csütörtökön a keresztények megünnepelhetik Jézus Mennybe menetelét.

VIZITÁCIÓ
A világ Egyház május 31-én ünnepli Sarlós Boldogasszonyt, Mária látogatását Erzsébetnél. A helyet Ein Karemben őrzik, ahol az idén is megünnepelték Mária és Erzsébet találkozását.

A MÁRIÁNAK SZENTELT HÓNAP BEZÁRÁSA
Jeruzsálemben ünnepélyes körmenettel zárták Május hónapját, amelyet a boldogságos Szűz Anyának szentelünk.

A SZENTFÖLD IPAD-ON
Hirek, képek, kis filmek tölthetők le a Szentföldől Ipadra, négy nyelven.

BÚCSÚ KIS SZENT TERÉZTŐL
A szentföldi hivek a Tel avivi replűlő téren vehettek búcsút Ksi szent Teréz ereklyéitől, miután három hónapig volt a Szentföldön.

RENDKÍVÜLI IMA ALKALOM
Július 11-én, szombaton, pünkösd vigiliáján a keresztények egységéért végzett rendkivűli ima alkalomnak ad helyet a jeruzsálemi latin pátriárkátus, amelyet helyi idő szerint 18 órai kezdéssel televizóin is közvetitenek.

2011. május 31., kedd

Az Osztrák Vendégház

Szent Család Kápolna
A Via Dolorosan lefele haladva, miután balra kanyarodtunk egyszerre egy kis térre értünk. A keresztút 3. állomása közelében található az Osztrák vendégház. A kapu csengetésre kinyílt. Valahonnan, kamerával figyelhetnek, mert se bemenetkor, se amikor kijöttünk nem láttam, hogy ki nyitja az ajtót. A vendégház a 19. században épült. Az épületben Ferenc József is megszállt. Az épületben magyar emlékek is találhatók: például a magyar címer, a feljáróban a Mária szobor talapzatán, valamint a kápolnában magyar szentek képei. Nagyon szép a kilátás az ó-városra a ház lapos tetejéről. Szépen látszik a Szent Sir Bazilika kupolája, Jeruzsálem szűk utcái, házai. Az Omár mecset aranyozott kupoláját is jó lehet látni, a távolban pedig az Olajfák hegyét. Miután kijöttünk a házból még egy kicsit időztünk, amíg mind összegyűltünk és akkor fedeztük fel, hogy a fák között bors is található. Nagy újdonságnak számított. Jó volt egy keveset üldögélni az árnyékban, majd folytattuk az utunkat a Flagellatio kolostora felé.

2011. május 30., hétfő

Zarándoklat a Szentföldre

A dévai I. számú római katolikus plébánia, 2011 október 21-30 között zarándoklatot szervez a Szentföldre.
Az utazás, amely napi két étkezést és szállást is magába foglal, 850 euróba kerül. Indulás Bukarestből, repülő géppel. Lelki vezető fr. Marek Bernardin ofm, dévai plébános. Szervező: Popa Rodika. Érdeklődni a 0740624424 - as telefon számon lehet. Jelentkezési határidő augusztus 25.
Öröm, hogy hazai szervezésben is történik zarándoklat a Szentföldre. Remélem lesznek jelentkezők, és sok felemelő élményben lesz részük. Ezek közlésére itt a blogon is majd szívesen teret biztosítok, hogyha igény lesz rá.

2011. május 29., vasárnap

Szentföldi Hírek



A Holt tenger a természet.... valamint a Biblia csodája
Folyamatban van, hogy a Holt tengert beválasszák a világ hét csodája közé. A föld legmélyebb pontja. Lenyűgöző a sajátosságai miatt és a Szentírásban elfoglalt helye miatt. A felvételeken többek között látható Qumrán is, aholt megtalálták a  Holt tengeri tekercseket.

Mozaikok a béke szolgálatában
A Palesztinában található mozaikok különböző kultúrákat és vallásokat kötnek össze.. Kiállitás a jeruzsálemi Al Quds egyetemen.

Az emberi jogok javára
20 éves a szent Ivó Társaság, amely egy katolikus jogi központ, ahol jogi asszisztenciát biztositanak, azoknak akik nehéz helyzetbe kerülnek Izraelben.

A Fali Madonna, amely hidakat épít.
Ezt a Szűzanya szentképet a Betlehemet Jeruzsálemtől elválasztó falra festették, 20 méterre az ellenőrzi ponttol. Már 7 éve, minden péntek délután itt a békéért imádkoznak.

100. Szentföldi Hir
Hála... és köszönet az értékes támogatásért, hogy a Ferences Média Központ betölthesse szolgálatát.

2011. május 24., kedd

Vasárnap Jeruzsálemben

Az Üdvözítőről nevezett templom tornya
A hétvége Jeruzsálemben nagyon jó tükre annak, hogy ki, milyen vallás híve, hová tartozik. Pénteken a muzulmán üzletek bezárnak, felélénkül a mecsetek körüli forgalom. Szombaton ünneplőbe öltözött zsidók igyekszenek a zsinagógába. A gyerekek és fiatalok is vidáman, mégis bizonyos fajta komoly öntudattal haladnak az utcán. Vasárnap a kereszténység ünnepe. Ilyenkor bezárnak a keresztény kegytárgy kereskedések és Jeruzsálem templomaiban a feltámadást ünneplik az itt összegyűltek.
A San Salvatore ferences rendház, ahol bennünket elszállásoltak, vasárnap reggel békés nyugalmat áraszt. Ez a csendes délelőtti idő jó alkalom az imádságra, a benyomások és gondolatok elrendezésére, a pihenésre. Délelőtt 10 órakor van a közösségi szentmise. Mi is ezen veszünk részt, hogy az itt élő ferencesekkel együtt ünnepeljük meg az Úr napját, a vasárnapot. A szentmisében Zakeus történetét olvastuk. mennyire más volt most meghallgatni ezt az evangéliumi részt.  Néhány napja jártunk Jerikóban. Így most olyan közelinek tűnik Zakeus története, amely itt Jerikóban játszódott. A miséző pap kifejtette, hogy mindegyikünknek kell, hogy legyen egy fügefája, amelyre felmászva megláthatjuk Jézust.
Mise után elindultunk a Flagellatio (megostorozás) kolostora felé. Itt van a Ferences Biblikus Intézet, és ide hívtak meg ebédre a ferences testvérek. Ebéd után az Olajfák hegyére fogunk felmenni. Izgalmas események előtt állunk.

2011. május 14., szombat

Szentföldi Hírek



A FATAH és a HAMAS közötti megegyezés
"Imádkoznunk kell, hogy végre béke legyen" igy nyilatkozott mons.Shomali, a jeuzsálemi pátriárka segédpüspöke. Annak a reményének agott hangot, hogy a megegyezés újra lenditi a béke tárgyalásokat a Szentföldön.

A fiatalok és a pápa
XVI Benedek pápa két éve látogatta meg a Szentföldet. Az eseményről, három nyelvű DVD jelent meg. A szentföldi fiatalok készülnek, hogy a madridi ifjúsági találkozón újra találkozzanak a pápával.

A Szent Kereszt megtalálásának az ünnepe
" Aki engedi, hogy megérintse, bele szeret a Keresztbe" - mondotta a szentföldi Kusztos Jeruzsálemben, május 7-én a Szent Sir Bazilikában, Szent kereszt megtalálásának az ünnepén.

2011. május 6., péntek

Szentföldi Hírek



A Szentföld öröme és hálaadása a boldoggá avatott II János Pál pápáért.
Május 1-én, Betlehemben, a II János Pál pápa központban, szentmise keretében ünnepelték a boldoggá avatást.
Izraeli újságok is beszámoltak a boldoggá avatásról.

"VERBUM DOMINI"= "Az Isten Igéje"
Isten Igéje,a lelki élet alapja.
A Jeruzsálemi ferences Biblikus Intézet 37.-ik alkalommal rendezett biblikus teológia kurzust

Gyalogosan Názáretből,Jeruzsálembe.
Az angol újságiró David Brown gyalog tette meg a Názáret és Jeruzsálem közötti távot, hogy megtapasztalja, milyen is lehetett Jézus és az apostolok zarándoklata.

Jézussal a tavon
A primátus kápolnája (ferences szentély), azon a helyen ahol a Feltámadott Jézus megjelent az apostoloknak. Szimbólikus a tavon látható halászcsónak, ahogyan a halász kiveti a hálót.

2011. május 4., szerda

Keresztút Jeruzsálemben

Keresztutat végezni Jeruzsálemben sajátos és nem mindennapi élmény. Zarándoklatunk idején, egy péntek délután három órakor gyülekeztünk mindannyian, akik a San Salvator kolostorban laktunk. Már a gyülekezésnek is sajátos rítusa volt. Kettesével sorakoztunk, majd gyors léptekkel lementünk a keresztút első állomásához, a "pretoriumra." Ez most egy zárt iskola udvar. Itt már sokan gyülekeztek. Hívek, zarándokok a világ minden tájáról, valamint szerzetes nővérek. Nagy megtiszteltetés ért, mert a kusztos helyettese odahívott a menet élére, így ott állhattam azokra, akik a keresztutat vezették. Ennek köszönhetően minden állomásnál a helyszín közvetlen közelében tartózkodhattam és bemehettem azokba a kápolnákba, amelyek különben biztonsági okokból zárva vannak. Nagyon lendületesen mentünk, a zajos jeruzsálemi tömegben. A testvérek, akik vezették nagyon tudták a dolgukat. Látszott, hogy nem először teszik. Az imák olaszul, angolul és lengyelül hangzottak el. A Miatyánkot, Üdvözlégyet és Dicsőséget latinul mondtuk. A keresztút a Szent Sir bazilikában fejeződött be. Megható volt a Golgota üveglappal befedett sziklája előtt állni és egy pillantást vetni a repedésre. Azonban az igazi nagy élmény az volt, amikor ott álltunk a Szent Sir előtt és a vicárius intett, hogy vele együtt lépjek be. Bementünk az első kamrába, majd jól meg kellett hajolni, hogy a belső sir kamrába jussunk, ahol annak idején Jézus teste nyugodott három napig. Amíg az utolsó állomás imái elhangzottak ott térdeltünk a a márvánnyal bevont kő koporsó előtt és a kezemet a márvány lapon tartottam. A belépéskor egy keleti szerzetes fogadott,. Csendben álldogált a háttérben. A vicárius igy köszönt neki görögül: "Krisztus feltámadott." Miután az imák befejeződtek megcsókoltuk a követ és kijöttünk a sir bejáratához. Ott elimádkoztuk a Regina Coelit, valamint a búcsú elnyeréséért a pápa szándékára szokásos imákat. Utána a jelen levő testvérek is egymás után mind bemehettek a sírba.  Utána, egész délután nagy jó, örvendező hangulatban voltam. Valami benső béke szállt belém. egy sajátos szabadság érzés kerített hatalmába: az istentől kapott szabadságé, amely a megváltás kegyelméből fakadó újrakezdés lehetősége.
A keresztút végén még egyszer körbe jártuk a a templomot. Lementünk a Szent Kereszt megtalálásának a kápolnájába.
A Kálvária alatt betekintettünk Ádám barlangjába. majd megnéztük a Golgota sziklájának a folytatását a bazilika szintjén.
Az estét a szállást adó kolostorunk kegytárgy üzletében tett látogatás zárta. Élményekben gazdag pénteki napot zárhattunk. Istennek hála!

2011. április 30., szombat

A keresztút

A keresztút mai alaprajza

A jeruzsálemi zarándoklat fontos tartozéka a keresztút elvégzése. A keresztút azt a másfél kilométeres útszakaszt jelenti, amelyen Jézus a keresztet hordozta. Jelenleg ez az út a Templom jobboldalán álló Antónia-vártól haladt Jeruzsálem utcáin át fel a Golgotára. Eredete talán az a hagyomány, hogy a Boldogságos Szűz végigjárta Fia szenvedésének helyeit annak mennybemenetele után.  Krisztus passiójának tisztelete a 12-13. században széles körben elterjedt, miután a szentföldi keresztes lovagok haza tértük után emléktáblákat állítottak azokról a helyekről, amelyeket a harcok folyamán végigjártak. Ez a fajta passió-tisztelet a kis-Jeruzsálem nevet kapta. Palesztinán kívül a mai keresztúthoz hasonló, szervesen összetartozó állomásokat először Bolognában a San Stefano templomban állították föl már az V. században. Amikor a ferencesek 1342-ben átvették a szentföldi helyek felügyeletét, egyik céljuknak azon szent helyek és Krisztus szenvedése tiszteletének elterjesztését tették. Kezdetben igen eltérő volt a keresztúti állomások száma és témája. Az 5. századi Bolognában 5, a 15. századi Antwerpenben 7 stáció volt. A keresztutak néha 20, 30 vagy még ennél is több állomásból álltak. A 14-es számot először a XVI. században említik a Benelux államok területén kiadott ájtatos könyvekben.
A stációk témája, hasonlóan számukhoz, nagy változatosságot mutatott. A korai sokstációs keresztutaknak olyan helyek és események is részei voltak, amelyek csak nagyon lazán vagy egyáltalán nem kapcsolódtak a passióhoz. Ilyen volt például a gyógyító víz medencéje, a Heródes háza, a Simon farizeus stációja. Krisztus eséseinek száma is váltakozott egy és hét között. Voltak olyan állomások, amelyek eleinte szerepeltek a keresztutakban, például az Ecce Homo jelenet, később azonban már nem. A Veronika stáció azonban eleinte nem, hanem csak később lett a keresztút része.
A Jeruzsálemben tevékenykedő ferencesek minden péntek délután elvégzik a keresztutat. A XIV századtól használják azt az útvonalat, amelyet ma is végig járnak. Kilenc állomás a Via Dolorosán található, a többi a Szent Sir bazilikában. A ferencesekhez a következő állomások tartoznak: a Megostorozás, az Elítélés, Második elesés és Cirenei Simon segíti Jézust. A 3. és a 4.-ik az örmény katolikusoké, a 6.-ik a görög katolikusoké.
 

2011. április 28., csütörtök

Szent Péter bűnbánati temploma

St. Petrus in Gallicantu

Péter tagadásának emlékére
Valószínűnek tartják, hogy ez a templom Kaifás főpap háza helyén épült. A templom, annak emlékét őrzi, hogy szent Péter a kakas kukorékolás hallatán ráeszmélt, hogy megtagadta mesterét és bánatában sírni kezdett.
Érdekes volt látni, hogy az irányt a parkolóból a falra festett kakas és egy nyíl jelzi. A szentélyt passionista szerzetesek gondozzák. Nagyon sok látogatóval találkoztunk. A templom alatt sziklába vájt ciszterna és pince látható. Itt tarthatták fogva Jézust. A templom meghitt hangulatú. Kint az udvaron egy szobor csoport emlékeztet a szentírási jelenetre, amikor a szolgáló rábizonyította Péterre, hogy Jézus tanítványai közül való. (Mk 14,66-72)
Egy régi lépcsőt is számon tartanak, amelyen maga Jézus is járhatott.
Mielőtt visszatértünk az Ó-városba, megcsodáltuk a kilátást. A távolban látszik Betlehem. Szinte hihetetlennek tűnt látni ezeket a szent helyeket.
Jeruzsálemre is nagyon jó a rálátás. Alattunk a Gihon völgye (Gehenna), a szemét égetésnek a helye. Ennek folytatása a Jozafát völgye, valamint a Kidron és azon túl kezdődik az Olajfák hegye.
Hosszas szemlélődés után visszaindultunk a kolostorba. Délután részt veszünk a keresztúton, amelyet a testvérek vezetnek Jeruzsálem utcáin.