 |
| Az Üdvözítőről nevezett templom tornya |
A hétvége Jeruzsálemben nagyon jó tükre annak, hogy ki, milyen vallás híve, hová tartozik. Pénteken a muzulmán üzletek bezárnak, felélénkül a mecsetek körüli forgalom. Szombaton ünneplőbe öltözött zsidók igyekszenek a zsinagógába. A gyerekek és fiatalok is vidáman, mégis bizonyos fajta komoly öntudattal haladnak az utcán. Vasárnap a kereszténység ünnepe. Ilyenkor bezárnak a keresztény kegytárgy kereskedések és Jeruzsálem templomaiban a feltámadást ünneplik az itt összegyűltek.
A San Salvatore ferences rendház, ahol bennünket elszállásoltak, vasárnap reggel békés nyugalmat áraszt. Ez a csendes délelőtti idő jó alkalom az imádságra, a benyomások és gondolatok elrendezésére, a pihenésre. Délelőtt 10 órakor van a közösségi szentmise. Mi is ezen veszünk részt, hogy az itt élő ferencesekkel együtt ünnepeljük meg az Úr napját, a vasárnapot. A szentmisében Zakeus történetét olvastuk. mennyire más volt most meghallgatni ezt az evangéliumi részt. Néhány napja jártunk Jerikóban. Így most olyan közelinek tűnik Zakeus története, amely itt Jerikóban játszódott. A miséző pap kifejtette, hogy mindegyikünknek kell, hogy legyen egy fügefája, amelyre felmászva megláthatjuk Jézust.
Mise után elindultunk a Flagellatio (megostorozás) kolostora felé. Itt van a Ferences Biblikus Intézet, és ide hívtak meg ebédre a ferences testvérek. Ebéd után az Olajfák hegyére fogunk felmenni. Izgalmas események előtt állunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Egy kis türelem. Minden megjegyzést elolvasok. Kösz