2013. november 22., péntek

Názáret a hit éve lezárása

Názáretben bemutatott szentmisével zárult a hit éve a Szentföldön

November 17-én, vasárnap izraeli és a világ minden részéről érkezett katolikusok ezrei vettek részt azon az ünnepi szentmisén, amelyet Fouad Twal, Jeruzsálem latin-szertartású pátriárkája mutatott be Názáretben.
Jelen volt Uzi Landau izraeli idegenforgalmi miniszter is. Az ünnepélyes szertartással a Szentföldön lezárták a hit évét, amelyet 2012 októberében hirdetett meg XVI. Benedek emeritus pápa.

A názáreti szentmisén felolvasták Ferenc pápa levelét: „Hitünk történetének gyökerei azon a földön találhatók, ahol a szertartást bemutatjátok. Mielőtt megérthetnénk saját személyes hitünk történetét és azt, hogy szükségünk van Isten irgalmasságára, mindnyájunknak vissza kell fordulnunk arra a helyre és abba az időbe, ahol, és amikor maga Jézus járt közöttünk. Jézus a Szentföldön vette magára emberi természetünket és nyilatkoztatta ki számunkra Istent. Ott tanította apostolait és tanítványait, ott tapasztalta meg az emberi élet örömeit, szenvedéseit, áldásait és nehézségeit, valamint a szeretetet. Ott ajándékozta nekünk kínszenvedését, halálát és feltámadását, az örök élet biztosítékát.”

Ferenc pápa levelében arra buzdítja a szentföldi keresztényeket, hogy legyenek a béke és az irgalmasság tanúi azon a földön, ahol az Ige testté lett. A Szentatya nagy elismeréssel szól a térség keresztényeiről, amiért hűségesen őrzik a szent helyeket és tartós tanúságot tesznek az evangéliumról. A hit éve lehetőséget adott arra, hogy új megközelítésből szemléljük a hit misztériumát, Isten szentségét, amelyet megosztott velünk Jézus Krisztusban. Ezt bűnösként tesszük, tudatában méltatlanságunknak, de egyre nagyobb hálával Isten irgalmasságáért.
A názáreti szertartás keretében egy szentföldi ferences szerzetes megáldott egy ikont, amely Szent Pétert és Jézust ábrázolja Galileában. A kegyképet kiállítják november 24-én a Vatikánban, amikor Ferenc pápa ünnepélyes szentmisével lezárja a hit évét. Fouad Twal pátriárka köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik a térségből és a világ különböző részeiből eljöttek a Szentföldre.

Az izraeli idegenforgalmi minisztérium becslése szerint hétezer katolikus vett részt a szertartáson Olaszországból, Brazíliából, Spanyolországból, az Egyesült Királyságból, Lengyelországból, a Palesztin Hatóság térségéből és a szomszédos országokból.

Uzi Landau miniszter köszöntötte a híveket és hangsúlyozta: Izrael számára fontos a katolikus egyházzal való együttműködés.  2012-ben több mint kétmillió keresztény zarándok kereste fel Izraelt, a bejövő turizmus mintegy 60%-át képviselve.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

2013. november 17., vasárnap

Háromdimenziós evangelizáció a Szentföldön

A Názáretben működő Názáreti Mária Nemzetközi Központ már három éve multimédiás eszközökkel evangelizálja a nagyközönséget. A remekül felszerelt központ sokezer szentföldi keresztény és külföldi zarándok látogatására számít november 17-én, a hit évének lezárása alkalmából.
A Chemin-Neuf (Új Út) ökumenikus közösség fenntartásában működő intézmény az Angyali Üdvözlet-bazilikától néhány méterre található. Bejáratánál lapos képernyő számolja vissza a másodperceket az előadás kezdetéig. Az ajtó két oldalán Salamon királynak és Sába királynőjének hatalmas szobra áll. Bent gazdag keleti dekoráció fogadja a látogatót, és szövegek, fényképek, illetve filmrészletek mutatják be a megváltás történetét. Az előadást Daniel Facérias zenéje kíséri. A teremtéstől a feltámadásig tartó történet Mária szemén át tárul föl, négy termen keresztül – írja a La Croix.
„Nagyjából eddig is ismertem a Bibliát, mégis sokat adott ez az előadás, mely nagyszerűen összefoglalja a megváltás történetét” – mondja kifelé jövet a 18 éves Guillaume de Fosseux. Egy másik zarándok, az 53 éves Philippe Paelinck a következőképpen nyilatkozik: „megrendített az előadás mélysége. Hatására a Biblia új megvilágításba került számomra.” „Sokkal jobban megértettem, hogyan teljesedik be az Ószövetség az Újszövetségben” – mondja a felesége, Brenda.
A modern technikák segítségével való evangelizáció ötlete 2011-ben született meg a Názáreti Mária Egyesület tagjaiban, és a projekt azonnal elnyerte mind a polgármester, mind pedig a Szentföld püspökeinek támogatását. Megvalósítása azonban, amit a Chemin-Neuf közösségre bíztak, az izraeli-palesztin konfliktus miatt egyáltalán nem volt egyszerű.
A látogatók között a keresztényeken kívül sok zsidó van, de akadnak muzulmán vendégek is. Az előadást úgy kellett kitalálni, hogy egyik vallás hívei se érezzék elnyomva vagy ellenséges légkörben magukat. „Nem biztos, hogy az Európában élők ezt átérzik, de itt az izraeli-palesztin konfliktus nem törölhető ki az emberek érzéseiből” – mondja Rabab Zaitoun arab énekes-zeneszerző, aki szintén közreműködött a produkció elkészítésében. „A turizmusért felelős minisztérium vallásügyi szakértője jött el és adott tanácsot a kérdésben” – mondja el Noriko nővér, aki a vendégek fogadásáért felel. „Egyelőre csak tapogatózunk, nagy kihívás ez a számunkra, és sok még a tanulnivalónk” – nyilatkozik Béatrice Bourrat, a Központ marketing igazgatója.
A központ a Szent József nővérek volt iskolaépületében került kialakításra, melyet 20 millió euróból újítottak fel. A négyezer m2-en berendezett kiállítás 2012. január óta húszezer látogatót fogadott, annak ellenére, hogy sok zarándok csak fél napot tölt el a városban, és így nem jut ideje betérni ide és megnézni az előadást.
Magyar Kurír
(já)

2013. november 16., szombat

Keresztelő Szent János Golgotáján

Vörös Győző jordániai feltárásairól
Fellegekbe nyúló szikla tetején épült erődítmény, s ezért szinte bevehetetlen volt; maga a természet gondoskodott róla, hogy majdnem teljesen hozzáférhetetlen legyen: ugyanis minden oldalról feneketlen szakadékok övezik, amelyeken lehetetlen átkelni... – jegyzi meg Machaerusról Josephus Flavius A zsidó háború VII. könyvének hatodik fejezetében. Részletesen ír a várról, sorsáról és lerombolásáról. A zsidók története XVIII. könyvének ötödik fejezete ismét a citadellába visz: Heródes elfogatta Keresztelő Jánost, Machaerus várába vitette, és ott kivégeztette... Jordániában, e történelmi-evangéliumi helyszínen kutat immár három éve Vörös Győző egyiptológus, ókorkutató, akinek idén nyáron a rangos és nagy múltú jeruzsálemi Revue Biblique folyóirat közölte Machaerus: Keresztelő Szent János Golgotája című tanulmányát.
Szerinte a Machaerus olyan, mint egy reflexiós hologram darabkája, amelybe belenézve megláthatjuk az eredeti teljes képet. A Machaerus ilyen töredék, afféle múltőrző „időkapszula": a palota átvérzett falai által megismerhető a Krisztus előtti és utáni I. század világa. A Holt-tenger keleti partján magasodó sasfészekből rálátni a nyugati oldal heródesi erődítményeire, Jerikó házaira, Betlehemre, a távolban pedig megcsillan Jeruzsálem aranykupolája...

Azt kértem Vörös Győzőtől: mielőtt a Szentföldre, Keresztelő Jánosra, jelenlegi munkájára térnénk, ott vegyük fel beszélgetésünk fonalát, ahol az Új Ember szerkesztőségében nyolc évvel ezelőtt letettük. 2004-ben Alexandriából Ciprusba tette át székhelyét...

– Immár tizenkilencedik éve dolgozom a Közel-Keleten. Egyiptomban először Thébában tártunk fel egy sivatagi hegyi szentélyt, majd az alexandriai tengerparton Taposiris Magna akropoliszát kutattuk. Aztán a ciprusi kormány – alexandriai munkánk eredményeit látva – 2004-ben meghívta a kutatócsoportomat Ciprus görög–római kori fővárosának, Paphosznak a feltárására. Paphosz „ikervárosa" volt Taposiris Magnának, szintén II. Ptolemaios Philadelphos fáraó alapította. Sergius Paulus prokonzul Szent Pál és Barnabás jelenlétében Paphoszon tért meg... Keresztény, katolikus emberként motivált ez az újszövetségi helyszín: mindig vágyam volt, hogy a Szentföldön áshassak. Mielőtt Egyiptomból Ciprusra mentem volna, felkerestem az izraeli régészeti hatóság főigazgatóját, Shuka Dorfmant. Nagyon szerettem volna, hogy megvalósuljon egy szentföldi magyar régészeti misszió, amelyre korábban nem volt példa. Ő azt mondta, hogy az izraeli törvények szerint ásatásvezető csak izraeli állampolgár lehet; ahhoz, hogy egy külföldi kutatócsoport Izraelben elkezdjen ásni, előbb egy intézetet kell alapítania az országban. Azt tanácsolta, hogy érdemesebb lenne a Jordán folyó által kettéhasított Szentföld keleti felére, Jordániára figyelnem; amennyiben megüresedik ott egy rangosabb ásatási lelőhely, akkor lépjek. Már akkor is úgy éreztem, hogy számomra az egyik legvonzóbb lehetőség, egy fontos evangéliumi helyszín a Holt-tenger keleti oldalán, ezerszáz méter magasan fekvő, erődített heródesi királyi palota, a Machaerus lenne, amely a ferencesek vezette jeruzsálemi Studium Biblicum Franciscanum koncessziója volt.

Amikor 2008 októberében elhunyt Michele Piccirillo professzor, halálával több jordániai régészeti helyszín megnyílt a nemzetközi kutatás számára. Felkerestem a jeruzsálemi Pápai Biblikus és Régészeti Intézetet azzal a kérdéssel, hogy szándékukban áll-e folytatni ezt a munkát. Azt válaszolták, hogy nincsenek alkalmas fiatal szakembereik, és ők maximálisan támogatják a törekvéseimet. Ha kineveznek a jordániai Királyi Műemléki és Régészeti Hivatal Holt-tenger parti projektigazgatójának, ők átadják nekem az 1978 és 1981 között a helyszínen folyt régészeti feltárásaik eredményeit tartalmazó archívumukat, a rajzi és fotóanyagot, a teljes tudományos dokumentációt, és felajánlják a leletek publikálási lehetőségét. (Az ásatásvezető Virgilio Corbo professzor ugyanis úgy halt meg, hogy lényegében nem publikálta a Machaerust.) Mai szemmel nézve a ferencesek az eddigi feltárások húsz százalékát végezték el, és úgy látták, hogy egy magyar kutatócsoport befejezheti a kutatási részüket. Gyorsan kellett lépnem, mert a nemzetközi tudományos életben sokan ugranak az ilyen lehetőségekre. Kilenc hónappal Piccirillo halálát követően szerződést kötöttem: delegált magyar kutatóként, a Magyar Művészeti Akadémia erkölcsi támogatásával, Makovecz Imre, akkori akadémiai elnök pártfogásával projektigazgatóvá neveztek ki, amely erkölcsi támogatást a jelenlegi, immáron köztestületi elnök, Fekete György professzor is megerősítette.

Egy szerencsés egybeesésnek is köszönhetően kaphattam meg e lelőhelyet. Ugyanis XVI. Benedek pápa 2009 májusában zarándokúton Jordániában járt, éppen két hónappal azelőtt, hogy megállapodtam a jordán hatóságokkal. II. Abdalláh királlyal közös ammani sajtótájékoztatóján nemcsak sarkallta a zarándokokat a Szentföld keleti felének meglátogatására, hanem öt rendkívüli jelentőségű helyszínt is említett, kérve a jordánokat, hogy ezeket tegyék alkalmassá nemzetközi zarándoklatok fogadására. Jordániában található a Nébóhegy, ahol Mózes meglátta Kánaánt és meghalt; a Jordánon túli Betánia, ahol János megkeresztelte Jézust; a Machaerus, Keresztelő Szent János fogságának és kivégzésének helyszíne; a „megszállottról" híres Gadara, és végül Pella is, az „első keresztény város", ahová 66-ban az első zsidó háború anarchiája elől kivonult a jeruzsálemi jakabi keresztény közösség.
Ha nincs a szentatyánk e támogató kérése, nyilván nem sarkig tárt kapuval fogadtak volna bennünket, amikor a munka elvégzésére jelentkeztünk. Teljes körű jogosítványt kaptunk a felmérésekre, feltárásokra és a műemléki helyreállítás előkészítésére is. Sokat jelentett az is, hogy a Jordán Hasemita Királyságban a Machaerust – a Vallásügyi Minisztérium felügyeletével – iszlám zarándokhelyként is számon tartják, mint Jehja bin Zakaríja, azaz Zakariás fia, János, az iszlám egyik nagy prófétája mártíromságának helyét. Annak, hogy Keresztelő Jánost egy zsidó uralkodó gyilkoltatta meg, még aktuálpolitikai mondanivalója is van számukra, miközben megfeledkeznek arról, hogy a próféta maga is zsidó volt.
– Kicsit előreugranék az időben. A Pápai Biblikus Intézet jeruzsálemi Collectio Maior-sorozatában jövőre jelenik meg Machaerus I. című reprezentatív kötete, amelyben nemcsak a királyi palota, illetve a hozzá kapcsolódó alsóváros feltárásának eddigi eredményeit foglalja össze, hanem visszatekint 1807-ig, Machaerus „újrafelfedezéséig".
– Az ókori Kelet kutatásában ma már egyértelmű, hogy az egyes akadémiai generációk csak egymás eredményeire építve tudnak következtetéseket levonni és összegezni. Machaerus várát Krisztus előtt 90 körül Alexander Jannaeus jeruzsálemi papkirály építtette, de már 57-ben lerombolta Gabinius. Krisztus előtt 30 táján Nagy Heródes az egykori vár romjaira építtette fel palotáját, illetve a hozzá kapcsolódó „alsóvárost", amelyet halála után, Krisztus előtt 4-ben fia, Heródes Antipász tetrarcha (negyedes fejedelem) örökölt. Heródesék királyi palotáját Krisztus után 36-ban a nabateusok rombolták le. A 66 és 72 között dúló első zsidó háború alatt a zelóták bevették magukat a citadella és az alsóváros romjai közé, ahol megerősítették a még álló falakat. Végül 72-ben Lucilius Bassus római hadvezér, Masada meghódítója a Machaerust is elpusztította. Az ókori műemlékegyüttes lényegében ekkor vált „régészeti lelőhellyé". Elfelejtették, olyannyira, hogy a Nagy Konstantin császár idején meginduló keresztény zarándoklatok idején már azt sem tudták, hogy hol volt Machaerus. Sok évszázad elteltével, 1807-ben a német Ulrich J. Seetzen – Josephus Flavius-kötettel a kezében – azonosította be. Az elveszett ókori vár ekkor került vissza a térképre; az orientalisták azóta mint fontos biblikus helyszínre tekintenek rá. A XIX. században huszonkilenc kutató gazdagította a Machaerusszal kapcsolatos ismereteket. 1909 első napján a dominikánus Felix-Marie Abel, a Szentföld egyik legnagyobb földrajztudósa megtalálta az alsóváros romjait is; 1936-ban a Lucilius Bassus által emelt vallumra (sáncra) figyeltek fel; 1968-ban pedig elindult az első ásatás az amerikai Jerry Vardaman vezetésével. Ez azonban csak néhány hétig tartott, mert a jordán hatóságok leállították a munkát. A feltárás folytatását 1978-ban Virgilio Corbóra bízták, aki 1981-ig dolgozott a Machaerus hegyén. (A ferences professzor korábban a Herodion-ásatásokat irányította, de 1967-ben az izraeliek elvették tőle a koncessziót.)
Ahogy említettem, itt kutatógenerációk által összeadott értékekről van szó, és a dokumentációk legnagyobb része máig kiadatlan, a könyvben ezért szeretném összefoglalni mindazokat az eredményeket, információkat, „perspektívákat" is, amelyeket az elődeimtől örököltem.
A Machaerus-feltárásokat 2009-ben úgy kezdhettem el, hogy Alain Gachet, a párizsi Radartechnológiai Intézet elnöke vállalta az egész lelőhely átradarozását. E geofizikai és geomagnetikus felméréseknek köszönhetően előre láthattuk a teljes műemléket, miközben a falak nagy részét még „nyakig" törmelék takarta. Mivel műemlékvédelmi tanulmányokat is folytattam – építészettudományból doktoráltam –, a teljes műemlékcsoporttal foglalkozom. Nemcsak régészeti feltárásból, ásatási szelvények nyitásából áll a munkánk, hanem falkutatásokat, épületdiagnosztikai vizsgálatokat is végeztünk a területen. Célunk az épített örökség teljes körű feltérképezése, dokumentálása és megőrzése a jövő számára. Ahhoz, hogy a régészeti lelőhely műemléki helyreállítása megvalósuljon, először az alaprajzot kellett tisztáznunk. Pontosan meg kellett ismernünk a műemléket, és azt, hogy nézhetett ki az ókorban.
– Falkutatással sikerült elkülöníteniük a várpalota építési periódusait. A heródesi épület alexandriai mesterek munkáját dicséri...
– Alexandria szellemi értelemben is világítótorony volt. Nagy Heródes udvarában alexandriai építészek dolgoztak. Az actiumi csatát (Krisztus előtt 31) követően Alexandriát lényegében ellehetetlenítette Róma. Szakembereik szétszóródtak a birodalomban, ők építették Augustus márvány Rómáját, IV. Arétász Petráját, és megjelentek Heródes jeruzsálemi udvarában is. Magas színvonalú működésüket a Szentföldön heródesi építészetként emlegetjük. Míg a hasmóneusok faragatlan kövekből, minimális kötőanyag használatával, úgynevezett ciklopszfalazással emelték Machaerus várát, addig a heródesi építészek gyönyörűen metszett kváderkövekből készítették el az erődített palotát a hozzá kapcsolódó alsóvárossal.
A terepfelmérést, feltárást követően sikerült megkapnunk a dór perisztiliumos (oszlopos) udvar teljes profilját, annak köszönhetően, hogy az eredeti oszlopdobokból sikerült összeállítanunk egy teljes oszlopot a hozzá kapcsolódó koronázó tagozattal; a királyi fürdő apodytérium (öltöző) termében pedig a ión oszlopok teljes profilját kaptuk meg. A felépítményre így már – legalábbis az oszlopok szintjén – jól tudtunk következtetni. Megmaradt továbbá kilenc lépcsővel egy lépcsőház indítása is... A királyi palota elméleti rekonstrukcióját azonban nem tudtuk volna elkészíteni, ha – a Palesztin Autonóm Területekkel is kiváló együttműködésben – nem mérhettük volna fel a Holt-tenger nyugati partján álló hat heródesi erődített palotát, Masada, Herodion, Hyrcania, Cypros, Doq és Alexandreion épített örökségét. Analógiáik fényében vizsgáltuk meg Machaerust, ugyanis e hét – Jeruzsálemtől keletre eső – erőd egy időben épült, lényegében ugyanazon építészeti koncepció alapján. Külön szeretném felhívni a figyelmet három kiváló, „ötcsillagos" magyar építész kollégára, akikkel együtt dolgozhattam. Dobrosi Tamás, Papp Tamás és Arnóczki Imre Balázs Makovecz Imre közvetlen munkatársai voltak a MAKONA Műteremben, a tanár úr javaslatára kezdtünk el közösen dolgozni. Segítségükkel háromdimenziós számítógépes modellek készültek, amelyek megalapozták a műemlék teoretikus rekonstrukcióját. Még Makovecz tanár úr életében döntöttünk arról közösen, hogy semmi olyat nem építünk vissza, amit nem tudunk eredeti épületelemekből összeállítani, nehogy a történelmi műemlékegyüttes hitelessége megkérdőjelezhetővé váljék. A dór perisztiliumos udvar például helyreállítható. A kilenc és fél méter mély, több mint félmillió liter víz befogadására alkalmas egykori heródesi ciszternánál pedig arra törekszünk, hogy alkalmassá tegyük zarándokcsoportok fogadására, szentmisék bemutatására. E hűs, védett helyiségbe kényelmesen befér ötven-hatvan ember.
– E történelmi, evangéliumi helyszín megismerése mi mindennel gazdagította Keresztelő Szent János sorsával kapcsolatos ismereteinket?
– Kilenc I. századi forrás számol be Keresztelő János fogságáról, illetve lefejezéséről. A Logien-Quelle és az evangéliumok mellett Biblián kívüli írások: Sztrabón, idősebb Plinius, Josephus Flavius mindkét nagy műve, A zsidó háború és A zsidók története. Az Újszövetségben nem szerepel Machaerus és a hercegnő, Salome neve – ezeket Josephus Flaviustól tudjuk. Keresztelő János fogságáról mind a négy evangélium beszámol, János evangéliuma egészen röviden: „Akkor még ugyanis János nem volt börtönbe vetve" (Jn 3,24). A Logien-Quelléből merítette Máté és Lukács a bebörtönzött János és a Júdeából Galileába elvonult Jézus dialógusát. János elküldte tanítványait Jézushoz azzal, hogy kérdezzék meg: „Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?" Jézus kódolt üzenettel válaszol: különböző jelekre utalva igazolja önmagát. A szinoptikusok János kivégzéséről, lefejezéséről is szólnak. Márk különösen részletes beszámolót ad Heródes Antipász születésnapi „bankettjéről" – ezt az említett források alapján minden biblikus és ókorkutató megkérdőjelezhetetlen történeti leírásként tartja számon. Salome zsidó hercegnő tánca a tetrarcha és a galileai előkelőségek jelenlétében semmiféle irodalmi előképpel, párhuzammal nem magyarázható. Meghökkentő, páratlan esemény. Minden valószínűség szerint Máté ismerte Márkot, és kicsit javított is a szövegén: például ő nem királynak, hanem tetrarchának nevezi Heródest. Míg az extrabiblikus források részletesen leírják a Machaerust, az evangéliumok arról számolnak be, hogy mi történt a falai között: Heródiás lánya táncol, Keresztelő János levágott fejét pedig átadják neki egy tálon... (Mindezt Heródes Kuza nevű intézőjének felesége, Johanna elbeszéléséből ismerhették, aki Jézus tanítványa lett.)
Órigenész 250 táján mondja, mennyire hiteles A zsidók története, amelynek XVIII. könyvében Josephus Flavius Keresztelő Jánosról ír. Eusebius Egyháztörténetében (324 körül) idézi is a történetírót, utalva rá, hogy Keresztelő János Machaerusban halt meg. Sőt, megvédi-dicséri Josephus Flaviust, aki fontos kiegészítéseket, információkat közölt: megtudjuk tőle, hogy Saloménak hívják a hercegnőt; leírja, hogy Heródes Antipász első felesége a nabateus király, IV. Arétász lánya volt, akit a tetrarcha „eltaszított", és megerősíti, hogy Heródiás lett a második felesége. Kitört a viszály, Heródes válásával hadat üzent az arab uralkodónak...
A Júdea zsidó lakossága körében nagy tekintélynek örvendő, „tökéletességre törekvést, igazságot és jámborságot hirdető" Keresztelő János politikai kritikát gyakorolt, amikor szót emelt amiatt, hogy a befolyását növelni akaró Heródes Antipász még élő testvére, Fülöp feleségét vette el. Heródiást sértette a próféta fellépése, a tetrarcha félt a lázadástól, ezért börtönbe vetette. Valójában házi őrizetben tartotta Jánost, hiszen Márk leírásából tudjuk, hogy Heródes Antipász beszélgetett vele, a tanítványai pedig haláláig János közelében lehettek, majd ők is temették el. E politikai házi őrizet helyszíne pedig csak az alsóváros lehetett, amelynek feltárása a további nagy ásatási feladat a Machaeruson...
Salome tánca, Keresztelő Szent János fővétele egyike a legtöbbet ábrázolt témáknak a festészetben, szobrászatban, de számos irodalmi, zenei feldolgozásuk is ismert, ahogy erre a Revue Biblique-ben megjelent negyvenoldalas tanulmányában is utalt...
– Nem vagyok művészettörténész, írásomban is inkább csak a francia vonatkozásokat emeltem ki. Már a VI. századi Codex Sinopensis megjeleníti János börtönét és Salome táncát. Ettől kezdve ezrével ismeri a művészettörténet a Salome tánca és a Keresztelő Szent János lefejezése ábrázolásokat. A témát az alkotók azonban mindig „fantáziavilágba", a korabeli királyi udvarok – gótikus, reneszánsz, barokk, romantikus – környezetébe helyezték. A nagy váltás akkor következett be, amikor 1807-ben rátaláltak Machaerusra. A hegytetőn akkor az egyetlen igazi látványos emlék a beomlott ciszterna volt, innen jött az a képzet, hogy esetleg az lehetett a Keresztelő börtöne. Machaerus megjelenik Flaubert Heródiás című elbeszélésében, amelynek ihletésére később Oscar Wilde eredetileg francia nyelvű Salome-drámája, majd Richard Strauss operája született...
Mit jelenthet Machaerus a mai zarándokoknak, nekünk, keresztényeknek?
– Akit komolyan érdekel a Szentföld, a Machaerust nem hagyhatja ki. Machaerus nemcsak János mártíromságának helyszíne, hanem nyugodtan mondhatjuk: Keresztelő Szent János golgotája is. Halála nem pusztán előképe Krisztus halálának, Jézus maga vont párhuzamot János és önmaga kálváriája között: „»Kényük-kedvük szerint bántak vele. Így fognak majd az Emberfiával is bánni.« Ekkor a tanítványok megértették, hogy Keresztelő Jánosról beszélt" (Mt 17,13).

Az Új ember internetes archívumából. 2012.08.26

2013. november 15., péntek

Ásatási beszámoló

Az alábbi beszámolót az Új Ember internetes oldalán találtam és innen vettem át.

Ásatási beszámoló a Szentföldről

Múlt nyáron beszélgettünk Vörös Győzővel jordániai feltárásairól, a Machaerusról, Keresztelő Szent János mártírhalálának helyszínéről — és a neves magyar ókorkutató-egyiptológus készülő könyvéről.
Most megjelent, a tervek szerint, januárban. Négyszáz oldalas, igényes és súlyos album; angol nyelvű feltárási dokumentáció. A jeruzsálemi Pápai Biblikus Egyetem Collectio Maior sorozatának 53. kötete: Machaerus I. — A Holt-tengerre néző heródesi erődített királyi palota és város története, régészete és építészete Transzjordániában. A könyvet a milánói székhelyű vatikáni alapítvány, a Fondazione Terra Santa adta ki, a Magyar Művészeti Akadémia pártfogásával. A biblikus archeológia eredményeit összefoglaló, a világ valamennyi jelentős teológiai központjában fellelhető sorozat köteteit eddig kivétel nélkül pápai megbízású professzorok írták. A Collectio Maior történetében Vörös Győző az első „civil” és az első magyar szerző — akivel rögtön húszéves szerződést kötött a kiadó. De bőven van is miről szólnia. Mint mondja, ha valamilyen okból be kellene fejeznie a jordániai munkát, akkor is lenne mintegy kétezer oldalnyi (öt kötetre való) közlésre váró anyaga.
A magyar kutatócsoport iránt megnyilvánuló bizalmat mi sem bizonyítja jobban, mint Massimo Pazzini OFM, az említett Pápai Biblikus Egyetem dékánjának előszava, aki megjegyzi: „Kinyitva a könyvet ugyanazt a ferences lelkületet szívhatjuk magunkba, amely egykori régészeinket mozgatta… — és számunkra ez biztos jele a valódi tudományos és lelki folytonosságnak.” 
A „lineáris szerkezetű” kötet felvonultatja és elemzi a Machaerusra vonatkozó kilenc I. századi írott forrást, melyet a Heródes Antipász születésnapi ünnepének, Salome táncának, Keresztelő Szent János fogságának és mártíromságának legkorábbi ábrázolásait bemutató fejezet kísér.
A kutatástörténeti rész a XIX. század elejétől napjainkig követi a várhegy feltérképezésének és „kifaggatásának” állomásait. Kezdve Ulrich Jasper Seetzen német utazó-felfedezővel, aki 1807-ben, Josephus Flavius „útmutatása” alapján találta meg a hosszú évszázadokra feledésbe merült, önmaga törmelékébe temetkezett Machaerust, amelyet egy 1810-es térképen is publikált. A könyvben a hegyről készült első fotográfia is látható 1864-ből.
A dominikánus Felix-Marie Abel (1878—1953) nevéhez fűződik az alsóváros maradványainak beazonosítása. A korai XX. századi fényképek még a csöndes-árva várhegyet és az érintetlen romterületet mutatják.
Az „úttörő” feltárók a baptista E. Jerry Vardaman vezetésével amerikai régészek voltak; a csapat 1968-ban öt kutatóárkot nyitott és dokumentált. (Ezen anyagok feldolgozására hívta meg idén Vörös Győzőt a Mississippi Állami Egyetem.) A kutatástörténet rövid intermezzója az evangélikus August Strobel munkájára, a római sáncok felmérésére tér ki.
Az első ferences ásatást Virgilio Canio Corbo OFM vezette 1978-tól 1981-ig. (Corbo professzor az ötvenes években a Szent Sír-bazilikában kutatott, majd ő irányította többek között a magdalai, kafarnaumi és a Nébó-hegyi ásatásokat, illetve Herodion feltárását.) Munkáját 1992—93-ban Michele Piccirillo OFM vette át, akinek 2008-ban bekövetkezett halála után írták ki azt a nemzetközi pályázatot, amelyet végül Vörös Győző nyert el, megszerezve a Machaerus további feltárására jogosító koncessziót.
És innen a közelmúlt friss eredményei sorakoznak az albumban, „alapozásként” bemutatva a természeti és történelmi környezetet, a Holt-tenger nyugati partján egy időben épült heródesi erődrendszert. Azt a hat várat, melyek tanulmányozásával, az analógiák figyelembevételével sikerült pontosabban megismerni és modellezni a Machaerus épületegyüttesét.
Gondosan felmért és dokumentált falmaradványok, szögletek, mozaikok és más „apróságok”… — Haggai Misgaf, a Héber Egyetem professzora az arameus osztrakon leletanyag (feliratos cseréptöredékek) feldolgozását, elemzését vállalta.
A kötet minden tekintetben talán legjelentősebb fejezete az „épületelem-katalógus”. Számos részlettel, amellyel a korábbi feltárók egyáltalán nem foglalkoztak. Mára nincs olyan eredeti helyen megmaradt köve a citadellának, amelyet ne mértek volna fel Vörös Győzőék, ahogy minden szétszórt faragott épületelemet is egyenként dokumentáltak. E „legókészlet” darabjaiból állt össze az erődítmény dór perisztiliumos udvarának teljes profilja, és lehetővé vált a palotabelső építészeti — a megtalált festéknyomos stukkótöredékeknek, faldaraboknak köszönhetően színes — rekonstrukciója. Egy érdekes illusztráció is született mindezek alapján, amely Edward Armitage Heródes születésnapja című, 1868-ban készült festményét felhasználva Salome táncát ebbe az oszlopokkal övezett udvarba helyezve, az „eredeti környezetbe tükrözve” láttatja.
Helyet kapott a kötetben Vörös Győző Revue Biblique-ben megjelent, Keresztelő Szent János Golgotája című tanulmányának átdolgozott, bővített változata. Az album végül felvillantja Machaerus műemléki helyreállításának terveit.
Ha visszalapozunk, elgondolkodtat a jeruzsálemi Hotel Notre-Dame tetejéről készült „húsvéti” panorámakép; egy fotó, amely arról tanúskodik, hogy a megfeszített Krisztus János vértanúságának helyét, a Machaerust is láthatta...
Új könyve kapcsán Vörös Győző elmondta: amikor a munka elkezdődött, hetente csak egy-két érdeklődő járt a hegyen, ma már naponta mintegy háromszázan, keresztény és muszlim hívők-turisták látogatják Keresztelő János, a próféta emlékhelyét. A Machaerus tőszomszédságában, a szemközti dombon épül az első szálloda... Életre kel, érthetővé és láthatóvá válik a múlt. Egy zarándokhelyet kap vissza a Szentföld, vele a szentírástudomány, a történelem és a kultúrtörténet. A munka pedig rendületlenül folyik a citadellában és az alsóváros meredek rommezején. Tapintható, kézzelfogható valóság és bizonyság a Lukács evangéliumában olvasott krisztusi jövendölés: ha már a tanítványok elhallgatnak, „a kövek fognak megszólalni”.
(A Machaerusról szóló Vörös Győzővel készült interjú, Keresztelő Szent János Golgotáján címmel az Új Ember 2012. augusztus 26-i számában jelent meg.)  

2013. november 13., szerda

Heródes palotája

Bemutatták Vörös Győző Heródes palotájáról szóló könyvét Ammánban Heródes palotájának az általa vezetett feltárási munkáiról tartott előadást a Jeruzsálemi Pápai Biblikus Egyetem szervezésében Vörös Győző egyiptológus Ammánban annak kapcsán, hogy nemrég jelent meg a palota régészeti feltárásairól írt monográfiája.
Vörös Győző kifejtette: a XXI. század régészei nem feledhetik, hogy a korábbi akadémiai kutatás örökösei. Machaerusban (Heródes palotája) 1807-ben indultak meg a tudományos kutatások, de ezekről összefoglaló monográfia még jelent meg.
A munka a jeruzsálemi Studium Biblicum Franciscanum (SBF), a római Antonianum Pápai Egyetem régészeti intézetének kihelyezett tagozata sorozatának, a Collectio Maiornak az 53. köteteként jelent meg. A bemutatón, amelyet Ammánban, az ACOR jordániai székhelyén tartottak, részt vett az SBF igazgatója, Massimo Pazzini atya is – írja az SBF honlapja.
Magyar Kurír
(szg)

2013. november 9., szombat

Getszemani



A szentföldön élő és dolgozó ferencesek internetes honlapján olvastam, hogy Jeruzsálemben restaurálták a getszemani kertben található templom mozaik homlokzatát. Ez a hír eszembe juttatta azt a tapasztalatot, amikor alkalmam volt meglátogatni ezt a szent helyet, ahol az Úr Jézus értünk vérrel verítékezett, és ahol Júdás árulása folytán elfogták és a főpapok elé hurcolták. Jeruzsálemből indulva,  a Jozafát völgyéből épp elkezdtünk kapaszkodni a meredek úton, amikor a masszív kőkerítés kapuján hirtelen jobbra tértünk. Elsőre egy körbekerített és gondozott  részt pillantottunk meg. Ezek az ősrégi olajfák Jézus korát idézik. Elődeik, ezen a helyen láthatták Jézus halálfélelmét, tanúi voltak az apostolok elpártolásának. Megrendítő ezen a helyen járni, ahol a fák és kövek valóban beszélnek. Már az első keresztények, Jézus agóniájának helyszíneként egy hatalmas sziklát jelöltek meg. Most ezen a helyen járunk. Aetheria zarándok 380-ban emlegeti, hogy itt egy "elegáns templomot látott" Sajnos az már rég a múlté, de a ma látható Nemzetek temploma, méltó utódnak bizonyul.. Ez Barluzzi tervei alapján készült egy régebbi templom romjaira épülve 1919 és 1924 között. Az első templomot még a perzsák pusztították el 614-ben. A keresztesek újjáépítették, de azt is lerombolták 1187-ben.A most látható  templom tizenkét nemzet összefogásával épült, és magfába foglalja a már említett sziklát. Az összefogás és az építő nemzeteket a templom 12 kupolája jelképezi. A homlokzaton bizánci stílusú mozaik látható, amelynek a középpontjában az Úr Jézus látható. Az idei nyár folyamán, a munkálatok miatt eltakarták a mozaik együttest. November 5-én távolították el az állványokat, és most már a munka befejeztével teljes pompájában, megújulva ragyog a templom mozaik homlokzata. A nyári hőségnek, valamint a téli esőzésnek kitett mozaikon meglátszottak az idő nyomai. Ugyanakkor az 1967-es háború is nyomot hagyott a művészi munkán. ezért szorult restaurálásra. Az aprólékos, mintegy sebészi beavatkozásnak köszönhetően, tízen nyolc hónapi munka után, most már megújulva ragyog fel a mozaik kép. A munkálatok érdekessége, hogy a szakemberek néhány arab és zsidó fiatalt tanítottak be és vontak be a kivitelezésbe. Így a munkálatok folyamán egyúttal helyi szakembereket is képeztek. Most , a fiatalok hálásak , és büszke arra, hogy részt vettek ebben a kultúra megőrzésben. " Ráadásul nem kizárólag ezek a muzulmán fiatalok az egyedüliek, akik bele kerültek a getszemáni bazilika vonzás körébe.
Az elmúlt hónapokban, egy oktatási terv keretében több mint ezer iskolás gyerek látogatott ide olyan iskolákból amelyek az Olajfák hegyének környékén működnek. Olyan iskolások, akiknek az életterében áll ez a templom, de semmit nem tudtak róla. Iskolába menet láthatták az út szélén sorakozó autóbuszokat, valamint a bazilikába be-ki áramló zarándok tömeget, de ők maguk nem jártak be a templomba. A program sikerét jelzi, hogy egyik gyerek azt kérdezte a szervezőktől, hogy majd a szüleivel is visszatérhet meglátogatni a templomot? Természetesen azt a választ kapta, hogy visszatérhet, bárki jöhet, hogy megcsodálja a munkálatokban megújult templomot.
És ha már szó esett a templom homlokzatáról, valamint a környezetéről, néhány szó a templom belsejéről. Úgy tervezték meg a templomot, hogy bent állandó félhomály van. Imádságra hangol: " Virrasszatok és imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek." Mt 26,40-41 Csendben, lehetőleg nesztelenül jártuk körbe a templomot. Fémből készült, töviskorona keríti körbe az agónia szikláját. Itt hosszasan álldogál mindenki. Értem -is - hullott itt Jézus vér, megannyi könnycseppként áztatva a sziklát.
Azok számára, akik csak az interneten, virtuálisan tudják meglátogatni a bazilikát egy honlap áll a rendelkezésre, ahol részletesen megtekinthető  a templom minden kis részlete.Befejezésül, felidézve újra a zarándoklat személyes élményeit és tapasztalatát, eszembe jut, hogy a templomból kijövet a jeruzsálemi falra vetődik a tekintet. Kivehető közelségben látható az Arany kapu, és az eléje oda helyezett sírok. A templom oldalánál gondozott kert emelkedik, tökéletesen idézve az Olajfák hegye hangulatát. lelkileg és fizikailag is felüdítő volt itt elidőzni, mielőtt folytattuk az utunkat az olajfák hegyének meredeken kanyargó útján. A hegy ugyanis 60 méterrel emelkedik a Templom-hegy fölé, és 809 méter magas.