2011. február 27., vasárnap

Naim

A Tábor hegyi tapasztalatok bejegyzése után, egy virtuális kört tettem Galileában azokon a helyeken, ahová az idő szűke miatt nem juthattam el. Most a Jordán völgye felé vesszük az irányt, hogy felkeressük Jézus keresztelési helyét. Mivel Naim városa,  a Tábor hegy közelében van (kb.7 km-re, dél-nyugatra), szerepelt az úti tervben. Azonban sajnálatos módon, mégsem fért bele az idő keretbe. Mivel ezt a szentélyt is a ferencesek gondozzák, írok róla néhány sort.
Lukács evangéliumában (7,11-17) szerepel a történet, hogy Jézus a város kapujában feltámasztotta az özvegy asszony egyetlen fiát. Ennek emlékét őrzi ez a hely, amely Názárettől 14 km-re van.
 Cesareai Eusebios a IV. században tud az emlék hely létezéséről. A VI. században már templomról is beszélnek a zarándokok, egészen a XVI. századig, amikor már csak romokról tesznek említést. 1881-ben újabb templomot épített a názáreti, ferences házfőnök. A templom ma is áll, azon a helyen, ahol a korábbi szentély romjai voltak, és amelyet a ferencesek szereztek meg.

2011. február 24., csütörtök

Kána

Két Kána, Názáret közelében
János 2,1-11 számol be Jézus csodájáról a galileai Kánában, ahol a vizet (kb.570 liter) borrá változtatta.
Azért pontosítja, hogy a galileai, mert van egy Északra, Szidon mellett fekvő Kána, tehát nem erről van szó.
Két helyiség is igényt tart arra, hogy ott történt az evangéliumi esemény Kafr-Kenna és Hirbet-Kána.
Az evangéliumok alapján annyi derül ki, hogy Kána Názáret és a Galileai tó között lehetett. János 4,46-54 szerint a Kánában tartózkodó Jézus azt mondja a királyi tisztviselőnek, hogy a fia, aki Kafarneumban lázas betegen fekszik, nem halt meg, hanem él. A tisztviselő elindult haza. Útközben otthonról jövő hírvivőkkel találkozott, aki elmondják, hogy fia az előtt való nap meggyógyult (a Jézussal való beszélgetés órájában) A távolság tehát akkora lehetett,
hogy maximum egy nap alatt meg lehet tenni.
Kafr-Kenna
Hirbet-Kána ma romhalmaz, a neve alapján is Kána-romjai.
Kafr-Kenna lakott helyiség (6-7 ezer muszlim, a keresztények
kisebbségben vannak). A ferencesek látják el a latin plébániát, és ők gondozzák a kánai menyegző emlékére épült szentélyt.


2011. február 23., szerda

Kursi

Kursi
A Golán fensík lábainál, annak nyugati oldalán található a Galileai tó partján Kursi, amelyet Gadarával azonosítanak.
Jézus Gadara környékén meggyógyít egy ördögtől megszállottat: Mt 8, 28-34; Mk 5, 1-20; Lk 8, 26-39
Egy bizánci templom található a helyen, az evangéliumi történet emlékére.
Az izraeli régészek 1971-ben kezdték meg a nem sokkal elôbb felfedezett bizánci kolostor feltárását. A kolostor temploma mintegy 500 méternyire állt a régi településtôl. Tekintélyes méretei voltak: 45 m hosszú és 23,5 m széles volt. A keleti oldalon nyíló fôbejárat (a kép alsó szélén) elôbb egy szűk külsô, majd egy tágas belsô udvarra vezetett. A nyugati véget kívülrôl szögletesen falazták le, de belül apszis zárta a templomot, két oldalán két kápolnával. Az apszis belsô falán még felismerhetô volt az a kôpad, amely a katedrát és a papság ülôhelyét jelentette. Az énekesek kórusa két lépcsôfokkal volt magasabb, mint a templom padlószintje, és 4 méternyire benyúlt a fôhajóba a szentély felôl. Az apszistól balra, délre fekvô kápolna, amelyet ,,diakonion''-nak is mondanak, keresztelôkápolna volt. A kicsi, téglával kifalazott keresztelômedence a keleti falnál állt.
A bejáratnál a padlóban lévô felírás szerint az építtetô a kolostor Sztephanosz nevű apátja volt 585-ben. A templomhoz a déli oldalon két keskeny, szögletes kápolnát építettek, padlóját mozaikkal rakták ki. Ugyanilyen kiképzést találunk a templom északi oldalán  is, de semmi adat nincs rá, hogy ez is kápolna lett volna. A középsô helyiségben egy olajprés nyomait lehet látni. A templom elôtti udvarokat bazaltkôvel kövezték ki, a templom padlóját viszont mozaikkal rakták le. A mozaikpadló a mellékhajókban és a két kápolnában elég jó állapotban megmaradt. Sajnos az állat- és növényalakokat kivésték a mozaikból, amikor a 8. században a templomot lakóhelynek és csűrnek használták.
Érintetlen épségben maradt meg a kolostor kriptája az egyik kápolna alatt. A csontok helyzetébôl látszott, hogy e halottak nyugalmát az évszázadok során senki sem zavarta meg.
A másik hely, amely igényt tart arra, hogy ott történt volna az evangéliumi esemény a Genezáreti-tótól 55 km-re délkeletre fekvô Gerasza városa. Azonban ez túlságosan messzire van ahhoz, hogy ez valószínű legyen. A várost Nagy Sándor (336-323) alapította mint hellén települést. A hasmoneus Alexander Janneusz (Kr. e. 103-76) alatt került zsidó fennhatóság alá, s azóta jelentôs mértékben lakták zsidók is. Kr. e. 63-ban Pompeius széles körű önkormányzatot hagyva újra a Dekapoliszhoz csatolta, de most már római fennhatósággal.

2011. február 22., kedd

Tiberiás

Tiberiás ma
Amint Magdalától tovább haladunk a Galileai tó nyugati partján, Tiberiasba jutunk. A várost Heródes Antipas alapította Kr.u. 25-ben, Tiberius császár tiszteletére. A város megalapításával egyben új központot építtetett királyságának, Galileának és Szepphorisszal vetekedett a fővárosi rang elnyeréséért. Az evangéliumokban csak egyszer szerep a neve: "Tiberiasból több bárka jött a hely közelébe, ahol az Úrtól megáldott kenyereket ették."(Jn 6,23) A régi Tibériás a mai településtôl délre, 3 km-re kezdôdött a Hammat hôforrásnál, és észak felé húzódott egészen a mai város határáig. Szanaszét heverô oszlopfôk, oszlop- és párkánytöredékek jelzik az egykori város helyét.
A város szervezete egészen hellenisztikus volt, habár lakosai túlnyomóan zsidók voltak, de mindig volt keresztény jelenlét is. Dacára uralkodó szerepének, a zsidóknak 66. kitört lázadásakor a város ingadozó magatartást tanúsított. A III-IV. sz.-ban központja volt a zsidó tudományos köröknek, melyeknek színe-java itt állította össze a Misnát. 1099. a normannok fészkelték be magukat Tiberiásba, kiknek fejedelme, Tankréd, Galilea fejedelmévé kiáltatta ki magát. De már a következő évben Szaladin szultánnak kezeibe jutott. 1750. falait újból helyreállították; ezek azonban 1759. és 1837. földrengés által nagyon sokat szenvedtek. Legújabb időben a város déli részén felbuzgó főforrások csábítják Tiberiasba a látogatót.
A mai város felett húzódó hegyoldalban voltak a híres rabbisírok: rabbi Akiba sírja, aki Bar Kohbát messiásként üdvözölte; Johanan ben Sakkai sírja, aki a jabnei iskola alapítója volt; és sok más rabbié. Még a Cordovában született Ramban Maimonideszt (+ 1204) is, aki a középkor leghíresebb zsidó gondolkodója volt, itt temették el. A horizonton a háttérben a Dzsebel-ed-Dahi vonulata látszik, a jobb szélen a Tábor.
 Eddig tucatnyi feltárást végeztek a modern város körül, a jelenleg zajló munkálatok azonban az ősi város központjára fókuszálnak. Korábban egy fürdőkomplexumot, egy templomot, egy hatalmas oszlopos épületet és Hadrianus császár templomának alapjait sikerült megtalálni. Az oszlopos építményt eddig ugyan piacnak vélték, de az ásatásokat koordináló Katia Cytryn-Silverman szerint az inkább a városi mecset lehetett, amelyet a damaszkuszi nagymecset után mintáztak. Az eddig kiásott tárgyak között ciszternák, arab feliratok, mozaikpadló, olajlámpa, szobrok, bronzláncok és több száz pénzérme található.

Olaszul a településről a kusztodia honlapján: http://www.custodia.org/Tiberiade.html

2011. február 21., hétfő

Szentföldi Hírek



Maria Voce, a Focolare mozgalom vezetőjének látogatása a ferences kusztódia vendégeként, aki a Jeruzsálemi Héber Egyetemen előadást tartott.
Alagút, a második templom idejéből. Nemsokára a zarándokok számára is megnyitják azt az alagutat, amely Jézus korabeli, és a templomig vezetett. Feltehetően Kr.u 70-ben a zsidók ide menekültek Jeruzsálem ostroma idején.
Maradjatok só. Twal, jeruzsálemi pátriárka bátorítása a jeruzsálemi Notre Dame központban, ahol egy konferenciát szerveztek a keresztények és intézmények szerepe a Szentföldön címmel.
Az aprószentek szenvedése. Szimfonikus, katekétikai zenemű.
Mozaik készítő iskola Jerikóban.  Carla Benelli és Osama Hamdam beszél a központ tevékenységéről, amely Michele Piccirillo ferences atya szándékát váltotta valóra.

2011. február 20., vasárnap

Magdala

A Szentírás három Mária Magdolnát ismer:
- Betániai Mária, Lázár testvére, Márta nővére, akit Jézus megdicsért, mert a jobbik részt választotta.
- A bűnös asszony, aki könnyeivel öntözte Jézus lábát, és hajával törölgette.
- Magdalai Mária, aki néhány asszonnyal közösen követte őt tanító körútján. „Vele volt a tizenkettő és néhány asszony, akiket a gonosz lelkektől és a különféle betegségektől megszabadított: Mária, melléknevén Magdalai, akiből hét ördög ment ki, Johanna, Heródes intézőjének, Kuzának a felesége, Zsuzsanna és még sokan mások, akik vagyonukból gondoskodtak róla'' (Lk 8,1--3). A népi hagyomány egy személyé olvasztotta ezt a három szentírási szereplőt.
 Itt most a Magdalai Mária szülőfalújáról van szó. Magdala egy aprócska település volt a Genezáreti-tó partján. Nagyon valószínű, hogy Kapernaum, Korazin, Bétszaida mellett Magdalában is megfordult Jézus, sőt nem kizárt, hogy a nem rég felfedezetett zsinagógában is járt. Migdal a hetvenes zsidó háború idején is keményen tartotta magát: a galileai seregek főparancsnoka, Joszéf ben Mattijáhu (a későbbi Flavius Josephus) itt rendezte be egyik főhadiszállását. A település még akkor sem adta meg magát, miután egész Galilea és Tiberias is római kézre került. Annál nagyobb volt a győztesek bosszúja: a városkát földdel tették egyenlővé, a lakosokat vagy lemészárolták, vagy eladták rabszolgának.
A ferencesek 1971-75 között végeztek itt ásatásokat, amikor az ősi település romjai közül gyönyörű mozaikok kerültek felszínre. Egyben feltárták a zsinagóga romjainak egy részét, és megtalálták annak a régi, 100 m x 33m kolostornak a romjait, amelyről több zarándok is említést tesz a régi időkben (Teodosius, Willibald, Epifanio, Eutichio, Daniel apát, Sewulf….) 30 éves archeológiai munka után 2006-2007-között egy nagyarányú tisztítás után most már egységben látszik az épületek struktúrája. Ez után következik a feltárt falak konszolidálása és konzerválása.
Közvetlenül a romok szomszédságában a Krisztus Légiójának Kongregációja telkeket vásárolt és egy lelkigyakorlatos központot szándékszik építeni (Magdala Center). Az alapkövet XVI Benedek pápa helyezte el 2009-ben, a szentföldi látogatása alkalmával.
Az alábbi videó ennek a tervnek a történetéről szól, miközben a hely és környéke szépségét is láthatjuk.

Bővebben a a feltárt zsinagógáról: http://bibliairegeszet.blog.hu/tags/magdala

2011. február 19., szombat

Betszaida

A Földközi tenger partjáról térjünk vissza a Galileai tó környékére, Jézus nyilvános működésének a helyszíneihez.  Betszaida Péter, András és Fülöp apostol szülőhelye. "Fülöp Betszaidából való volt, András és Péter városából" (Jn 1,44).  Az arám szó jelentése: halászóhely, halháza. Betszaidával kapcsolatban Márk evangéliuma említi egy vak meggyógyítását (8,22-26).
A szomszédos Korozainnal és Kafarnaummal együtt korholta Jézus, amiért lakói nem hittek és nem tartottak bűnbánatot (Mk 11,21). Márk az első kenyérszaporítással kapcsolatban említi (6,45; vö. Lk 9,10).
Régóta próbálták beazonosítani ezt a helyet, s mindeddig hiába. Úgy látszik, hogy beigazolódott: Betszaida a Genezáreti-tó északi sarkától 2 kilométerre keletre fekvő "et-Tell"-lel azonos. 1987-ben kezdték ezt a dombot kutatni. Egy vincellérházat ástak ki, majd egy halászházra bukkantak, benne halászati eszközökkel. Beigazolódott az is, hogy a tó szintje a bazaltdombig terjedt, és csak a Kr. u. II. századi földrengés következtében tolódott el ilyen messzire.
Az ásatásokból kiderült, hogy a hely már az izraeli idők előtt is lakott volt. Nagy a valószínűsége, hogy itt volt Gessur "királyának" rezidenciája. Az ő lánya volt Dávid király harmadik felesége (2Sám 3,3), és az ő fia volt a híres Absalom, aki lázadást szervezett apja ellen. A város e korai korszaka 732-ben az asszír pusztítással végződött.
A hellenista és római időben a hely ismét felvirágzott, és a Betszaida nevet viselte. Fülöp, Nagy Heródes fia, a "Julias" melléknevet adta a városnak. Livia Julia Augustus császár felesége és Tiberius anyja volt. Az új elnevezéssel a város építészetileg is felértékelődött.
Amikor Péter, András és Fülöp felnőttek, Betszaida még a fejlődés kezdetén volt. Az apostolok között csak Andrásnak és Fülöpnek van görög neve. Péter neve Simon volt, a Kéfás melléknevet Jézustól kapta. Ez a névkülönbség arra enged következtetni, hogy Simon Péter és András talán nem is voltak testvérek a szó szoros értelmében. Ha az "Úr testvére" megnevezést tágabb értelemben vesszük (unokatestvér, rokon), akkor a "Simon Péter testvérét" is értelmezhetjük így. Ezt erősítheti meg János evangéliumának elbeszélése arról, hogy "néhány görög" látni akarta Jézust. Kérésükkel nem Péterhez fordulnak, aki első volt az apostolok között, hanem a betszaidai, görög nevű apostolhoz, Fülöphöz és Andráshoz (Jn 12,29). A fejlődő Betszaidában nyíltabbak lehettek az emberek a hellenizmussal szemben. S Jézus ilyen modern gondolkodású zsidókat is választott apostolainak.
Az et-Tell-ben végzett ásatásokat nemzeti parkként 1998. március 25-én adták át a látogatóknak. A bibliai földrajzban újra eltűnt egy fehér folt: egy apja ellen lázadó királyfi anyjának és három apostolnak a szülővárosa került napvilágra. Világosabb képünk van egy evangéliumi helyről, ahol Jézus élete és tevékenysége játszódott le. Az et-Tell bazalt útjain Jézus és apostolai nyomába léphetünk.
Gyürki László nyomán http://www.katolikus.hu/ujember/Archivum/regiek/Archivum/20000319/09/01.html

2011. február 18., péntek

Caesarea Maritima

 Mivel a Szentföldön két Caesarea van, és gyakran összekeverik a kettőt, a következő bejegyzés Cesarea Maritimaról szól. Idő szűke miatt nem látogathattuk meg, ezért többnyire a katolikus lexikon adatai alapján írok.
Caesarea Maritima, latin megnevezés, magyarul  'Tengerparti Cézárea .Kikötőváros a Földközi-tenger keleti partján, Joppe közelében. Kr. e. 20-9: Nagy Heródes építtette a korábbi Turris Stratonis mellett, Augustus császár. tiszteletére. Kedvező fekvése következtében csakhamar kikötővárossá fejlődött. Archelausz letétele és I. Agrippa király halála (ApCsel 12,20-23) után a római helytartók székhelye volt. Pilátus is többnyire itt tartózkodott, csak a nagy ünnepek, események alkalmával utazott Jeruzsálembe. Jeruzsálem felé Caesarean keresztül vezetett az út (9,30; 18,22; 21,8: Szt Pál). Lakosságának zöme pogány volt, de zsidók is keveredtek közéjük. Gyakori összetűzéseik érlelték a zsidók szabadság harcát a rómaiak ellen. Itt élt Fülöp apostol. (8,40; 21,8) Kornéliusz százados is ide való volt, akinek házában Péter tanított (10;. 11,11). Félix és Fesztusz helytartók idején Pál Ceasareában raboskodott, s beszélt II. Agrippa király előtt (23,23-35; 24,27; 25,1-4.6.13). Ma Kesari. Az 1956-tól végzett ásatások föltárták a róm. és bizánci épületek maradványait és a keresztesek városát. 1960-63: felszínre került Heródes színháza, s egy kőtömb, amelyen világosan kivehető Poncius Pilátus helytartó neve (az egyetlen felirat, amely nevét őrzi).
Pilátus neve
Püspöke volt volt Caesareai Euszébiosz.
A következő blogon olvasható egy bejegyzés, kommentekkel: http://atyaalbert.blogspot.com/2010/05/14-caesarea.html

2011. február 17., csütörtök

Caesarea Philippi

A Tábor hegyéről az utunk a Jordán folyóhoz vezetettet. Galileában még sok látni való lenne, de erre nem volt időnk. Most arra gondoltam, hogy mielőtt Júdea felé vennénk az irányt legalább virtuálisan járjuk végig azokat a helyeket is ahová nem jutottam el. A legészakibb ezek közül Caesarea Philippi, magyarul Fülöp Cézáreája, mai neve Baniyas. A Jordán forrásvidékén fekszik., Damaszkusztól 55 kilométerre, a Hermon hegy lábainál. Egy régi Pán-szentélyt Nagy Heródes újjáépíttetett, s a körülötte alakult települést Paneásznak nevezték. Kr. e. 3-2-ben Fülöp negyedes fejedelem Augustus tiszteletére várossá fejlesztette és a Caesarea Philippi nevet adta, hogy megkülönböztesse a tengerparti Caezáreatól (Caesarea Maritima). Itt a város közelében, hangzott el Péter vallomása: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia” és Krisztus válasza, a primátus ígérete: „Te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat” (Mk 8,27-30; Mt 16,13-20)

A Jordán egyik forrása



2011. február 14., hétfő

Szentföldi Hírek



Imádság Egyiptomért a betlehemi Melkita templomban a szentföldi keresztények Egyiptom népéért imádkoztak. Az imádság az egyiptomban dolgozó ferences testvérek tevékenységét szándékszik támogatni.

7 bíboros és 250 püspök a Szentföldön, a neokatekumen mozgalom meghívására.

HOGAR NINO DIOS - gyerek otthon. A Megtestesült Igéről elnevezett nővérek tevékenysége Betlehemben.

A pusztai Keresztelő János: egy zöldellő oázis... amely arra biztatja a zarándokokat, hogy szánjanak időt az Istennel való kapcsolatukra, ahogyan ezt Keresztelő János tette a pusztában.

2011. február 13., vasárnap

2011. február 12., szombat

Tábor hegye - evangélium



Fr. Lackó Anaklét felolvassa a színeváltozás evangéliumi eseményét, a Tábor hegyén bemutatott szentmisén.

2011. február 9., szerda

Tábor hegye - megérkezés

Tábor hegye, templom
Jézus színeváltozásáról Máté 17,1-9, Márk 9,2-10, Lukács  9,28-39 számol be. Azonban csak arról írnak, hogy Jézus az apostolokat felvitte egy magas hegyre, a hegyet nem nevezik meg. Jeruzsálemi szent Cirill (347) az első, aki a keresztelendőknek tartott katekézisében a Tábor hegyét nevezi meg a színeváltozás helyéül. Ekkor már állott itt egy szentély, az esemény emlékére. A VI. században már három templomról tudnak, a három sátort idézve, "építsünk három sátrat"  A piacenzai zarándok 570 körül mászta meg a hegyet, és ezt mondja: "Három bazilika áll fenn a hegyen, ott, ahol az egyik tanítványnak ez jutott eszébe: Építsünk itt három sátrat."
Különben a IX századig a hegyen remeték, szerzetesek laktak. A keresztesek idejében épült templomot és a helyet a bencésekre biz ták. Azonban mindez romba dőlt. A XIII században katonai erődítmény volt. Néhány évszázadig elhagyott volt a hely. Közben a a ferencesek Názáretből kijártak misézni a Színeváltozás ünnepén. 1631-ben a ferencesek megkapták a helyet és újra három kis oratórium épült, de sokáig nehézkes volt a szent hely megközelítése.
A ma látható, impozáns templom A. Barluzzi tervei alapján épült 1924-ben. Ez uralja az egész környezetet, amit nagyon barátságosan alakítottak ki. Dús növényzet, fák, szép virágok díszítik a környéket. A templom két oldalán kilátó van, ahonnan messze el lehet látni. Szép és termékeny vidék. Gondozott szántóföldek, ültetvények, és még néhány víztároló is látszik innen felülről.
Bent a templomban csodák csodája épp magyar mise folyik, egy magyar zarándok csoport van bent. Hátul, két felől két kápolna van Illés és Mózes tiszteletére. A templom apszisát nagy mozaik díszíti, ami Jézus színeváltozását ábrázolja.
Mi este hat órakor miséztünk, amikor már minden elcsendesedett és a zarándokok hada is elvonult. Így szép nyugodtan végezhettük el. Nekünk is megadatott az érzés: "Uram, jó nekünk itt lenni."
A ferences testvérek nagy szeretettel, barátságosan fogadtak és nem utolsó sorban ízletes vacsorával vártak. Az ebédlő erkélyéről csodálatos volt, esti fényben látni a környéket.
Jelenleg két ferences lakik itt és dolgozik a szentély szolgálatában. A ferences kusztódia újabban itt gyógyulni vágyó drogosokkal is foglalkozik, vagy legalább is otthont ad a Mondo X-nek. Ők segítenek a testvéreknek, különösen a kerti munkában, ami nem kis erőfeszítést jelent.
Bővebben a helyről:
Honlap: http://198.62.75.4/www1/ofm/san/TAB00mn.html

2011. február 6., vasárnap

A Tábor hegye

A Tábor hegy lábánál levő parkolóban nagy volt a nyüzsgés. Mi is hamar átszerveződünk. Egy kisebb méretű busz felviszi a csomagokat és azokat, akik beférnek. A többiek gyalog vágnak neki az útnak. Egy kissé csábított ugyan a gyalog túra, de arra gondoltam, hogy a nagy melegben jó lesz spórolni az energiával és, hogyha hamarabb feljutok több időm lesz fenn a hegyen. 15-20 perc alatt lehet autóval feljutni a meredek, és kanyargós úton. Látom, hogy akadnak vállalkozó kedvűek, akik gyalogosan vágnak neki. Fenn pedig már nagyon sokan vannak. Milyen jó, hogy gondosan előkészített szobák várnak. Ide is haza érkeztünk, mert a ferences testvéreink gondozzák ezt a szent helyet is, itt a Szentföldön. Mielőtt körbe járnám a helyet nem hagy nyugodni a "fellebben-e a fátyol" gondolata. Ezért papírra vetettem.
Talán arra van leginkább szűkség, hogy fellebbenjen a fátyol. Az, ami elválasztja a láthatót a láthatatlantól, a kézzelfoghatótól azt ami megfoghatatlan, mégis valóságos, legalább annyira, mint ami fizikailag érzékelhető. Érzéket és értelmet kérek Istenem, hogy semmi ne terelje el a figyelmemet a teljes valóságtól. Most úgy gondolom, hogy a leegyszerűsödés,- az egyszerűség segít, legalább átlátni a fátylon, vagy legalább is meglebbenti azt, mint a hűsítő szél, a fojtogató meleget!

2011. február 3., csütörtök

A Letaszítás Hegye

Letaszítás Hegye
Összesen, alig két napot tartózkodtunk Názáretben és környékén. Ebéd után elbúcsúztunk attól a ferences testvértől, aki a zarándokházat vezeti, és olyan nagyszerűen vendégül látott bennünket. Úgy tűnt, hogy jól esett a feléje tanúsított figyelmességünk, amit határozottan meg is érdemelt. Az ünnepélyes búcsúzkodás után, a csomagjainkkal elindultunk lefele Názáret utcáin, hogy az előre megbeszélt helyen felszállhassunk a kisbuszra, folytatva a szentföldi zarándoklatunkat. Amíg várakoztunk alkalmunk volt bepillantani a város hétköznapi életébe. Talán egy posta előtt álldogálhattunk. Mindenképp nagyon forgalmas hely volt. Végre megérkezett a busz és elindultunk. Mielőtt elhagytuk volna Názáretet, még egy utolsó tekintetet vethettünk arra a hegyre, amelyről a hagyomány szerint Jézust a zsinagógában tartott beszéd után honfitársai le akarták taszítani (Lk 4,28-30).  2009 május. 14.-én XVI Benedek pápa, szentmisét mutatott be ezen a helyen. Ezen a  helyen, egy kis filmet láthatunk, a helyszín előkészítéséről: http://www.youtube.com/watch?v=ZZ5jVYppg8s
Itt pedig olasz nyelven a kusztódia honlapján olvashatunk erről az eseményről olasz nyelven: http://www.custodia.org/Il-Monte-del-Precipizio-il-luogo.html
A hegy 397 méterre emelkedik az Ezdrelon síkság fölé. Egy IX századi hagyomány szerint ez a "Letaszítás hegye"
Mario, az arab sofőrünk túl gyorsan veszi a kanyarokat, ahhoz, hogy túlságosan elmerüljünk a látványban. Egy hirtelen kanyar után már csak az előttünk levő utat látjuk. Előreláthatóan bő félórát utazunk a Tábor hegy lábáig, onnan pedig más jármű visz fel a tetőre. Épp ennek a megszervezése folyik telefonon, gyors és számunkra érthetetlen nyelven, feltehetően arabul.