2010. november 11., csütörtök

Galilea


Názáret ma Galilea közigazgatási központja. A „galileai Jézus” itt kezdte meg nyilvános működését, innen hívta el tanítványait, itt tette a legtöbb csodát, s itt akart találkozni a tanítványaival feltámadása után is. Galilea Izraelnek/Palesztinának a Jordántól nyugatra eső, legészakibb tájegysége. Maga a héber galil szó annyit jelent, mint „körzet, vidék”. Nagy részét a Galileai-hegyvidék teszi ki, mely az ország legmagasabban fekvő területe (Dzsebel Dzsermák: 1208 m). A hegyvidék északon a Libanonba megy át, délen pedig fokozatosan ereszkedik alá a Jezréeli-síkságba. E völgysíkság az ország legtermékenyebb tája. A síkságot nyugaton a Kármel, keleten a Tábor, az ún. Kis Hermón és a Gilbóa-hegy zárja le. Galilea keleti határa a Jordán, illetve a Húle- és a Genezáreti-tó. Josephus Flavius két részre osztotta Galileát: az északi Felső-, és a déli Alsó-Galileára. Flavius már-már túlzó szavakkal írja le a Kafarnaum és Magdala közé eső vidéket, az úgynevezett Genezáret-síkságot. A  terület lakosságának nagy részét tekintve gazdasági és szociális helyzetük nem volt olyan jó, mint e leírás alapján várnánk.
Dél körül érkeztünk meg Názáretbe. Nagy forgalom, jövés menés volt a városban. A vendéglátó ferences testvérek a zarándok házukban "Casa Nova" szállásoltak el. Az ebédünk a közelben levő arab vendéglőben volt. Izgalommal készültünk a délutáni utunkra Sephorisba. Ez volt Jézus idejében a régió fővárosa.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Egy kis türelem. Minden megjegyzést elolvasok. Kösz