2010. december 29., szerda

Názáret 2010

A csatolt videó Názáretben készült a szentföldi zarándoklatunkon. A rózsafüzér végén elhangzott arab ének hallható. A kép minősége nem túl jó, de a hangulat megízlelésére gondolom megfelel.

2010. december 21., kedd

Názáret - Rózsafűzér

Nagyon szép élmény, jó tapasztalat volt az esti rózsafüzér az angyali jelenés templomában. Nyolc óra után gyülekeztünk. Szép lassan megteltek a helyek karzat mellett az altemplomban. Mellettem épp angolul beszélő család helyezkedett el. Lent az oltár körül, a názáreti ház előtt az énekesek tartózkodtak és azok akik az esti rózsafüzért vezették. Endre és Tibor testvér is ott volt lent, hisz intenzíven bekapcsolódtak az est levezetésébe. Az alap nyelv az angol, olasz, francia, arab volt. A rózsafüzér titkai sajátosan "názáreti" titkok voltak: angyali üdvözlet, József álma, názáreti tartózkodás, Isten országának a meghirdetése.
Mindegyik titok előtt felolvasták az idevágó szentírási szakaszt, majd énekek következtek. Az első tizedet magyarul végeztük. Gondoltam feltűnő lesz, de úgy tűnik megszokott a hasonló jelenség. Az előimádkozó elmondta a ráeső részt, majd mindenki a saját anyanyelvén folytatta. Egy kissé hangzavar volt, de alapjában elég hamar rá lehetett hangolódni. A rózsafüzér után a lorettói litánia következett, majd a Salve Regina, minden latinul. Befejezésül egy lendületes arab ének hangzott el. Néhányan rögzítették, hogyha sikerül ide is felteszem.
Érdekes volt ez a nyelv-kavalkád. Ez egy kissé akadálya volt az elmélyedésnek, de jól megjelenítette az Egyház egyetemességét, az összetartozást a világ más tájairól érkezett,- vagy éppen itt élő keresztényekkel. Az énekesek fiatalok voltak. Közülük úgy tűnt a legtöbben beszéltek arabul, ebből gondolom hogy itt élnek Názáretben, vagy a környéken. Volt akit másnap is láttam.
Ezzel a szép esti élménnyel, és az egész nap gazdag tapasztalatával mentünk lefeküdni. Holnap délelőtt még Názáretben leszünk, majd irány a Tábor hegy. Misézni is itt fogunk.

2010. december 17., péntek

Korozain

Korozain
A Genezáret tavi hajózás után visszaindultunk Názáretbe. Késő délután volt, de még lett volna annyi időnk, hogy megnézzük Korozain romjait. Ugyanis a mű út mellette kanyarog el, 4-5 km-re a Genezáreti tótól, 300 m magasan a víz szintjétől.  Meglepetésünkre be volt zárva, így nem tudtunk bemenni. Kemény vas kerítéssel védik a területet. Ma nemzeti archeológiai park, 1980-87 között végeztek itt ásatásokat. Egy második, harmadik században épült zsinagógát tártak fel. A kis busz ablakából csak nagy mennyiségben szétszórt követ láttunk.
Jézus korabeli városról van szó, amely felett hitetlenségük miatt jajt kiáltott. Az Újszövetség kétszer említi: 
Máté 11,21, valamin Lukács 13,15. Valószínűnek tartják, hogy súlyos földrengés rombolta le a 4. században, de az 5-6. században még lakott hely volt. Ma 10 hektárnyi területen rom és kő.
Kép a 2. századi zsinagógáról
Még több kép a környékről: http://holyland-pictures.com/category/sea-of-galilee/corazim/
Amikor már közel jártunk Názárethez, Xavér testvér felhívta a figyelmünket, egy Beit Rimon nevű helyiségre, amely a gránát almáról kapta a nevét ( a Gránát Alma Háza) A Józsué könyve 19,13-ban említett Rimonról kapta a nevét, és egy vallásos kibuc. A gránát alma Izrael egyik jelképe. Azt tartják, hogy 614 magja van, mint ahány parancs van a törvényben, így a törvényre emlékeztet.
Az a terv, hogy este 8,30-kor az Angyali üdvözlet bazilikában részt veszünk a rózsafüzéren. Hogyha lehetséges szeretnénk egy tizedet magyarul végezni. Ugyanis különféle nyelveken folyik az ima, és hogyha van egy nagyobb csoport zarándok, akkor egy-egy tizedet vezethetnek.

2010. december 14., kedd

A Genezáreti tavon (2)



A csodálatos halfogás evangéliumi történetének felolvasása a Genezáreti tavon.

2010. december 13., hétfő

A Genezáreti tavon - evangélium



Jézus a vízen jár. Az evangéliumi részlet felolvasása a Genezáret taván, a szentföldi zarándoklat alkalmával (2010. november.26)

2010. december 11., szombat

Hajózás a tavon

A Magdala nevű hajó, a Genezáret taván
Kis várakozás után kikötött a Magdala nevű sétahajó és mi sorra beszálltunk, hogy "beljebb hajózzunk a tavon." Amint a hajó a tó vizét szelte, lelki időutazássá lett a hajókázás. Kezdetben még beszélgettünk, majd lassan halkultak a szavak. Egy külső-belső béke telepedett ránk, sajátos érzések kavarogtak bennem. Annyira valóságos, hétköznapi és egyben ünnepi volt. Minden itt volt mégis távolinak tűnt. Megfogható, de egyben elillanó.
Különösen akkor lett csend, amikor mintegy 15-20 perce megállt a hajó és mi elővettük a Szentírást és felolvastunk néhány idevágó részletet: Lk 5,4-11 (a csodálatos halfogás); Mt 8,23-27 (vihar a tavon); Mt 14,24-33 (éjszaka a tengeren)
A felolvasás közben szinte megfoghatóvá lett Jézus közelléte. Mindegyikünk a tavat, a környéket szemlélte. Késő délután volt, a nap már lefele haladt, a nyugati part dombjaival bújócskázott. A sugarai visszaverődtek a tavon, és egy hosszú fénycsóva kötötte össze a hajót a parttal. Szinte arra vártam, hogy a fény- ösvényen megjelenjen Jézus alakja, és elindul felénk. Lenge szél fújdogált, így egész kellemessé lett a levegő. A hajó némán ringatózott a tó vizén. Ez a csend hasonló volt a templom szent csendjéhez, mert jelenléttel volt tele. Jobbra látszik Péter primátusának a helye, ahol Jézus feltette a kérdést: "Péter szeretsz engem?" Távolabb a kenyérszaporítás helye, és a nyolc boldogság temploma. Ekkor tudatosult bennem, hogy mennyire közel vannak egymáshoz ezek a helyek. Ajándék volt ez a csend és a zarándoklat egyik legszebb, maradandó élményévé vált. Testi-lelki felüdülés volt. Volt aki a bárka végében aludt, vagy legalább is lefeküdt, mások csendben merengtek.
A hajó felzúgó motorja jelezte, hogy az élet folytatódik és visszafele indultunk. Még egyszer szemügyre vehettünk a szentírási helyeket. Ebben egy ábra is segített, amit a gépház oldalára szegeztek ki és azokat a csodákat sorolta fel, és jelölte meg, amelyeket Jézus a Galileai tengeren és környékén művelt. A hajókázás után autóba szálltunk és az volt a szándékunk, hogy Korozainnál megállunk és megnézzük annak a bibliai városnak a helyét, amely fölött elhangzott Jézus szava, hogy kő-kövön nem marad.

2010. december 7., kedd

Galileai tó

A kikötő fele, Galileai tó

Parkolás után, nagy megihletődéssel ereszkedtünk le a Galileai tó partján kiképzett kikötőbe, hogy egy kis hajókázásra induljunk. A kikötőben egy hajó vesztegelt. Igaz, hogy ki van írva, hogy tilos a fürdés, de a legénységből valaki vígan lubickolt a vízben. A sofőrűnk segítségével kiderítettük, hogy nekünk egy másik hajóra kell várakoznunk, amelyik jó bent vesztegelt a tó vizén. Én már azt hittem, hogy nem jön össze ez a nagyon remélt vízi séta. Azonban némi intézkedés, telefonálás után a hajó elindult felénk. 

A római időben a a Galileai tengert Tibériás tavának nevezték. A Talmud (a zsidó Bibliaértelmezés) Isten szemének nevezi”. A tó hárfa alakjáról Kineret tavának nevezték el. A görög nyelvű Szentírás a tó nyugati partján lévő kis, termékeny síkságot, el-Guvert, a kertet jelentő gan szó alapján, Genezárnak vagy Genezáretnek hívja. Később innen kapta nevét a tó is, amint erről Josephus is tanúskodik. A Szentírásban a Genezáreti-tó elnevezés egyetlen egyszer fordul elő. A szinoptikus evangélisták Galileai-tónak hívják, Jánosnál (6,1; 21,1) és a rabbinikus irodalomban fordul elő a Tibériás-tava elnevezés. Mai elnevezései: Yam Kinneret (héber), Bahr at-Tabariya (arab). A tó 21 km hosszú és 13 km széles, 44 m mély. Vízszintje 213 méterrel van a Földközi-tenger vízszintje alatt. A kerülete 53 km, a területe pedig 166 km². Bár földalatti források is beleömlenek, fő táplálója a Jordán folyó, amely észak-déli irányban keresztülfolyik rajta.
A tavat hegyek veszik körül, de alacsony fekvése miatt gyakran hirtelen érkező viharok korbácsolják. Josephus Flavius azt írja, hogy az ő idejében mintegy 230 halászhajó járta a tavat. Mi most egyet sem láttunk. Itthon olvastam, hogy mivel megcsappant a halállomány két évre letiltották a halászatot.

 

2010. december 5., vasárnap

A Boldogságok Hegye - templom

A templom belseje
Ebéd után meglátogattuk a templomot is, amely 1936-38 között épült. A híres olasz építész, Antonio Barluzzi tervezte. A templom belsejében, az oltár körüljárható. Nagyon praktikus, hogy körülötte bárhol le lehet ülni, és csendben imádkozni, elmélkedni. Miközben ott üldögéltem egy zarándok csoport érkezett, de nagyon diszkréten beszélgettek, így nem zavart. A szentély fölötti nyolcszögletű kupola falain a nyolc boldogság olvasható latin nyelven. (Mt 5, 1-12 Lk 6, 12-16)
A templomból nagyon szép kilátás nyílik a Genezáret tavára.
A bazilikát 1964-ben meglátogatta VI. Pál, és 2000-ben II. János Pál pápa is.
Kívülről is körül jártuk a templomot. Sőt hosszasan elüldögéltük az oldalsó lépcsőkön. Közben jöttek mentek a látogatok. Volt, aki le is fényképezett bennünket. Nagyon békés hangulat volt.
Megnéztük a parkot is, amely szintén nagyon kellemes környezet, szép virágok, pálmafák díszítik. Láthatóan nagy gonddal szépítik, gondozzák a környéket.
Hosszabb pihenés után újra beszálltunk a kis buszba, hogy lemenjünk a Genezáreti tó partjára, Kafarneum szomszédságába, hogy egy felejthetetlen hajókázásra induljunk.

2010. december 4., szombat

Péter hala

Úgy terveztük, hogy a mai ebéd itt a Boldogságok hegyén lesz. Endre testvér beszélte meg a zarándokházat és vendéglőt működtető nővérekkel. Elég sokat kellett várakoznunk, amíg asztalhoz ülhettünk. Annál nagyobb volt a meglepetés, amikor a halakat felszolgálták. Jó, nagy példányok voltak. Lapos és nagy szájú példányok. Azt olvastam, hogy ez a halfajta ragadozó és mindenfélét megeszik, befal. Ezért is annyira hihető, hogy Péter Jézus utasítására pénzérméket talált a hal szájában, amivel kifizették a templom adót. Utólag tudtam meg, hogy kakas halnak nevezik, tudományos nevén Zeus faber. Mintha a belső halszálkák kifele meghosszabbodnának. Jó sok ilyen nagyméretű szálkát kell eltávolítani, de a húsa ízletes. Na, azért a pisztráng sokkal finomabb, de hát ez helyi különlegesség. Nem valószínű, hogy épp ezeket itt halászták, itthon olvastam, hogy két évre letiltották a halászatot a Genezáret taván, mert már veszélyben van a hal állomány. Ez a fajta hal előfordul a Földközi tengerben, a Fekete tengerben és az Atlanti Óceánban is. A kiadós ebédet követően meglátogattuk a templomot és környékét, sőt egy kis pihenőre is jutott idő. Az ebéd szünetben derült ki, hogy a sofőrünk járt Brassóban egy foci csapattal és még néhány román szóra is emlékezett. Megtudtuk róla, hogy arab származású, de keresztény. Mivel az édesapjának volt egy spanyol barátja Mariónak keresztelték. A nevét az arab anyakönyv vezető nem írta be, mert azt mondta, hogy ő csak arab nevet hajlandó beírni, így kapott egy arab nevet is. Különben Izraelben az arabokat nem sorozzák be katonának, míg a zsidó férfiakból és nőkből sorkatonaság van. A férfiak három évig katonáskodnak, a nők pedig két évig. Az arabok önként mehetnek katonának, de ha nem volt katona zsidó munkaadó nem alkalmazza, csak arabnál dolgozhat. Na de ez a történet nem kapcsolódik a Boldogságok hegyéhez, csak épp itt jutott eszembe, de jól kiemeli, hogy milyen távol vagyunk a Jézus által meghirdetett boldogságoktól.

 

2010. december 2., csütörtök

A Boldogságok Hegye

A nyolc boldogság temploma
Kafarnaumból újra a primátus helyének irányába kanyarodtunk. Következő állomásunk a Boldogságok hegye. Ez Tabghá-tól észak-keletre található a Genezáreti tó szintje fölött 175 méter magasan (a középtengerszint alatt 35 méter mélyen).
Máté evangélista (5,1-12)  arról beszél, hogy Jézus hegyen hirdette meg a nyolc boldogságot, míg a Lk 6,12-16-ban sík terepről van szó.
A hagyomány, amelyet az ásatások is alátámasztanak Tabgha környékére teszik a boldogságok meghirdetésének a helyét. Valójában itt megfér egymás mellet mind a "síkság", mind a "hegy".
Szent Jeromos még így emlegeti a helyet, hogy: "desertus, solitudo" (puszta, magányos hely), a XII százatól pedig "tabula, tabula Domini, mensa Christi" (az Úr asztala), a kenyérszaporítás emlékére.
A legrégebbi keresztény hagyományok nem a mostani templom helyéhez kötik a Hegyi-beszédet, hanem a ferences kolostor alatti völgyhajlathoz, ahol a Tabghát Kafarnaummal összekötő út fut.
Az ásatások azt bizonyítják, hogy a IV. sz-ban lakatlan volt, de a keresztények látogatták.
Etheria zarándok nő is ezt írta 383-ban
„Nem messze Kafarnaumtól találhatók azok a kőlépcsők, amelyeken az Úr állt. Itt a tenger fölött egy füves rét sok zölddel és sok pálmával, amelyek mellett hét forrás ontja bőséges vizét. Az Úr ezen a mezőn törte meg az öt kenyeret és adta át a halat a népnek. A kő, amelyre az Úr a kenyeret helyezte, oltárrá lett alakítva... Ennek a templomnak a fala mellett halad el az az út, ahol Máté vámasztala volt. A hegyen pedig, amelyhez egy barlang van közel, az Úr a boldogságokat hirdette ki.”
1935-ben feltártak egy kripta alapot (7,20X 4,48 m), amely a IV századra tehető, és amelyet a VII. században restauráltak.
Miután a kisbusszal elsuhantunk a kőkerítéssel bekerített feltárt hely mellett, rövid idő múlva, egy kis kapaszkodás után elénk tárult a Boldogságok hegyének gyönyörű szép látványa.