2020. december 24., csütörtök

Karácsonyi üzenet

 

Francesco Patton szentföldi kusztos üzenete

Sok-sok év után, azokban a napokban, amikor az egész világ Betlehem. Sok-sok év után, azokban a napokban, amikor az egész világ Betlehem városára figyel, az üres. Az első karácsonyról szóló beszámolókban a szállások tele voltak emberekkel, akik az összeírás miatt jöttek, s ezért Mária és József arra kényszerült, hogy egy barlangban találjon szállást magának. 

Ma viszont a szállodák zárva vannak, mert üresek, mert nincsenek zarándokok, akik Jézus születését jöttek volna megünnepelni. Hála Istennek a Születés barlangja nem üres, mert a helyi keresztény közösség, a szörnyű gazdasági nehézségek ellenére melyeket most megél, jelen van abban a városban, amelyben Jézus született, és továbbra is örömmel és reménységgel üli meg a Gyermek születésének ünnepét, Aki azért jött, hogy megmentsen minket. Ebben az évben szeretném a karácsonyi üdvözletemet a Napkeleti bölcsek oltárától küldeni: ez az oltár a Születés barlangjában található, szemben a jászollal, amelybe Mária elhelyezte kis Jézust. Mindannyian emlékszünk rá, hogy amikor hallották az angyal köszöntését a pásztorok voltak az elsők, akik jöttek és hódoltak a Megváltó előtt. Majd egy kicsivel később, ahogy ezt Máté evangélista leírja, jöttek a napkeleti bölcsek. Ezek a bölcsek, akik Keletről indultak mindannyiunkat jelképeznek, az egész emberiséget. Az egész emberiség a Gyermeket keresi, aki megváltoztatja mindannyiunk és az egész világ jövőjét. Befogadva ezt a gyermeket, az egész emberiség arra kap meghívást, hogy egyetlen családdá váljon, amelyben mindannyian testvérek és nővérek vagyunk, gyermekei az egyetlen Atyának, Aki elküldte az ő Fiát és ez a Fiú a Szentlelket adta nekünk. 

Felfedezni, hogy mindenki testvérünk és nővérünk, azt is jelenti, hogy újra felfedezni a szolidaritás értékét mindazokkal, akik olyan helyzetben van mint a Gyermek Jézus az ő születésekor: rászorulva arra, hogy befogadják; lakás nélkül; az alapvető körülmények nélkül; üldözve az éppen aktuális hatalomtól; kényszerítve, hogy meneküljön saját hazájából. A napkeleti bölcsek példát adnak nekünk is, amikor megosztják mindazt, ami számukra a legértékesebb és a Gyermek Jézust helyezik az életük középpontjába. A Gyermek Jézus ma is folytatja az ő jelenlétét: a magzatban, aki szeretne megszületni; az idősben, akit félredobnak; a betegben, akinek nincs társa; az úton lévőben, akit elüldöznek; a peremre szorult szegényben; a társadalom minden kicsinyében és kiselejtezettjében. A szenvedésnek, a bizonytalanságnak, a magánynak és a félelemnek ezekben a napjaiban, mindannyiótokhoz és családjaitokhoz, a betegekhez és az őket ápolókhoz, jusson el a Betlehemi barlangból az a hír, amely örömet és békét hoz házainkba, reményt a szívünkbe és megváltást az egész világnak. 

Áldott Karácsonyt kívánok erről a helyről, ahol a napkeleti Bölcsek megtanítanak, hogy térdre ereszkedjünk a Gyermek Jézus előtt, hogy imádjuk Őt; hogy életünk középpontjába helyezzük; hogy felajánljuk mindazt, ami a legnagyobb értékünk Annak, Aki a kezünkre adta magát, és kész, hogy újra meg újra teljesen értünk és nekünk adja önmagát! 

Áldott Karácsonyt!