A Szent sír templom

 

Keresztút - Via Dolorosa - Jeruzsálem

 

San Salvatore

 

Húsvét Jeruzsálemben (RO)

Via Dolorosa

Jeruzsálem - Betlehem II. rész

Jeruzsálem, Templom- hegy

Jeruzsálem

Szentsír

A Szentsír Nagycsütörtök délelőtt.
Nagypénteken, templomainkban gyűjtés a Szentföld javára.

A Szentföldi múzeum

Jézus sírja

Restaurálják Jézus sírját.

Pünkösd

Az emeleti terem Jeruzsálemben

Jézus halálra ítélésének helyéről

http://mult-kor.hu/ezen-a-helyen-itelhettek-halalra-jezust-20150106

Egy évek óta zajló jeruzsálemi ásatás során a kutatók egy eddig ismeretlen épület falait fedezték fel, amelyet a törökök és a britek börtönként használhattak, korábban azonban Heródes palotájának része volt. A régészeti leletek, valamint a történeti források, illetve az evangélium szövegei szerint ezen a helyen folyhatott Jézus Krisztus "tárgyalása", amely során a Megváltót halálra ítélték.


Mintegy 15 évvel ezelőtt a Jeruzsálem történetét kutató régészek a Dávid Tornya Történeti Múzeum területeire is kiterjesztették az ásatásokat. Az egyes régészeti rétegeket egymás után feltáró szakemberek az óvárosban álló intézmény mellett egy elhagyatott épület padlója alatt különös leleteket fedezték fel.
Az oszmán, illetve a brit uralom idején börtönként funkcionáló építmény alatt egy ókori palota maradványait tárták fel, s a kutatók úgy vélik, a nép által halálra ítélt Jézus Krisztus tárgyalásának helyszínére bukkantak. A zsidó-palesztin összecsapások, valamint a pénzhiány okozta csúszások miatt éveken át húzódó ásatások eredményeit az elmúlt hétvégén tárták a nyilvánosság elé.
"A börtön az ókori Jeruzsálem szerves részét képezte, s a város történetének bizonyos szegleteit egyedülálló módon képes elénk tárni" - mondta Amit Reem, az ásatást vezető izraeli régész. Az elmúlt években a börtön falaiban a zsidó államért küzdő mozgalom képviselői által az 1940-es években vésett szimbólumoktól kezdve a keresztesek korából származó festett medencén át Nagy Heródes palotájának maradványaiig a történelem több korszakából is találtak jelentős leleteket.
Évente átlagban több mint egymillió keresztény zarándokol el Jeruzsálembe, hogy sok más egyéb látnivaló megtekintése mellett körbejárhassák Jézus Krisztus szenvedésének helyszíneit. "Néhány kereszténynek igen fontos, hogy a történelmi tényeket kötni tudják egy-egy helyszínhez" - magyarázta Jisca Harani, a kereszténység és a szentföldi zarándokok izraeli szakértője. A zarándokok a keresztút állomásait (kálvária vagy Via Dolorosa, Fájdalmak Útja) szokták felkeresni, amely Poncius Pilátus római helytartó palotájától, vagyis Jézus Krisztus kihallgatásának és elítélésének vélt helyszínétől a Golgotáig tart.
A zarándokok jeruzsálemi útvonala az elmúlt évszázadokban többször is megváltozott attól függően, hogy éppen ki uralta a várost vagy hogy melyik helyszínt tartották fontosabbnak. A bizánci korszakban például a Via Dolorosa bejárt útvonala közelebb kezdődött a ma a város nyugati részében álló múzeumhoz. A 13. századtól kezdve azonban a kezdőpont az Antónia Erőd (egykori római katonai létesítmény az Al-Aksza, valamint az aranykupolás Sziklamecset közelében) irányába csúszott el, s ma is onnan indul a legtöbb zarándokút.
Krisztus kihallgatásának és elítélésének helyszínéről folyamatosan zajlik a vita a hívők, a vallási vezetők, a történészek és a régészek között. A helyszínnel kapcsolatos ellentétek az evangéliumok különböző értelmezéséből fakadnak. Az evangélisták lejegyezték, miként vitték Jézust Pilátus elé, akinek otthonára a latin "praetorium" kifejezésnek megfelelő szót használták, amely gyakorlatilag egy római katonai tábor tábornoki sátrát jelenti. Sokak szerint azonban Pilátus ekkor már beköltözhetett Heródes egykori palotájába, és ott, illetve annak kapujában fogadhatta a tömeget.
A régészek abban biztosak, hogy az említett, Heródes által épített palota Nyugat-Jeruzsálem azon részén található, ahol a Dávid Tornya Történeti Múzeum és az egykori oszmán börtön is áll. Shimon Gibson, az Észak-Karolinai Egyetem régésze szerint aligha kétséges, hogy a tárgyalás valahol Heródes palotáján belül zajlott le. "Kaifástól a helytartóságra vitték Jézust. Kora reggel volt. A zsidók nem mentek be a helytartóságra, nehogy tisztátalanná váljanak, s elkölthessék a húsvéti bárányt. Ezért Pilátus jött ki hozzájuk..." - olvashatjuk János evangéliumában (Jn 18,28-29), amelyből kiderül, hogy ezt követően Pilátus visszament az épületbe, és ott faggatta Jézust. A régész szerint az ásatások mindezt alátámasztották, így több mint valószínű, hogy a palotában ítélték el a Megváltót. "A régészeti-történeti leletekből, valamint az evangéliumokból ugyanarra lehet következtetni, a különböző források egybecsengenek" - tette hozzá.
A történészek szerint ez a felfedezés azonban nem fogja megváltoztatni az évszázados zarándokútvonalat. "Egy hely attól válik szentté, hogy az emberek évszázadok óta járnak oda imádkozni, sírni vagy éppen ünnepelni, nem hiszem, hogy egyhamar változás fog bekövetkezni a zarándokok útvonalában. Ennek ellenére fontos szeglete tárult fel Jeruzsálem történetének" - mondta David Pileggi Jeruzsálemben élő anglikán lelkész és kutató.

 http://mult-kor.hu/

Kilenced

A megostorozás kápolnája

Virágvasárnap

Virrasztás a Szent Sirnál

Szent Sír Hamvazószerdán

Hamvazószerda a Szent Sírnál

Kora reggel, fél hétkor, a Szent Sir bazilika harangjai a hamvazószerdai misére hívnak. A szentmisét az üres sír bejáratánál mutatják be, amely Jézus győzelmének a jele. Azon a helyen történik ez, ahol majd negyven napig ünneplik a feltámadás nagy ünnepét. „Engesztelődjetek ki Istennel”.. Íme az alkalmas idő, íme az üdvösség napja.” és „Térjetek meg és higgyetek az Evangéliumban.!” Ezzel a két felszólítással, a keresztény közösséget arra hívják, hogy befogadják Isten irgalmát és visszatérjenek hozzá. A hamu a bűnbánat és megtérés jelképe. A nagyböjt a Szent Sírtól nézve, egy nagyon intenzív időszak, liturgikus programokban nagyon gazdag.
P. NOEL MUSCAT, ofm, a Szent Sir közösség elnöke.
„A Szent Sírnál a nagyböjt nagyon intenzív időszak. Olyan idő, amikor jönnek a helyi keresztények, zarándokok az egész világról, és azok a testvérek akik Jeruzsálemben vannak.” A nagyböjt minden szombatján, délután ünnepélyes körmenetet tartanak a ferencesek-, papok és szerzetesek részvételével, a jeruzsálemi pátriárkával együtt, valamint a helybeli keresztényekkel és zarándokokkal.
P. NOEL MUSCAT, ofm
Ez egy körmenet, amelyet naponta végzünk. Innen, ettől az oszloptól indul, amely mellettem van, és Jézus megostorozásának az oszlopa. Körmenetben, körül járjuk a Bazilikát. A nagyböjti szombatokon ez ünnepélyes formában történik, amikor háromszor megkerüljük a Szent Sírt. Az éjszaka nagyon szép idő, mert a nagyböjti vasárnapok előestéjén jön a Kusztos atya a testvérekkel virrasztani. Minden szerdán a testvérek elzarándokolnak a jeruzsálemi szentélyekhez. Ahogyan Noel atya magyarázza Egeria zarándoknő már a negyedik században említi a Szent Városban történő ünnepléseket.
P. NOEL MUSCAT, ofm
Ezért itt a Szent Sir bazilikában az ünnepléseknek nagyon mély értelme van. Ugyanis amellett, hogy az egyetemes egyház liturgiáját üljük, ugyanis részei vagyunk ez egyetemes egyháznak, itt vannak sajátos jeruzsálemi liturgikus szertartások. Jellegzetességek, amelyek a századok folyamán születtek, amelynek a szépségét a nagyböjt idején megtapasztalhatják a helybeli keresztények és a zarándokok egyaránt.

Golgota

Új fény a Frankok kápolnája számára

Egy klasszikus szentföldi emlékkép legóhajtottabb helye. Kevesen tudják azonban, hogy a Szent Sir bazilika bejáratától jobbra található lépcső egy jelenleg még rejtett építészeti, művészi kincshez vezet, amelynél most kezdődtek el a restaurálási munkálatok. Egy erkélyről van szó, amelyet a keresztes korban építettek, és a történelem folyamán különféle névvel illették: Görcsök kápolnája, vagy a Hétfájdalmú Szűz kápolnája, Fájdalmas Szűz kápolnája. Utalással a bazilikában jelen levő szerzetesi közösségre Frankok kápolnájának hívják, mert a ferencesekre van bízva, és a keletiek „frankoknak” hívja őket.
P. SERGIO GALDI, ofm, a szentföldi kusztódia titkára “Mi itt vagyunk és őrizzük. Megpróbáljuk megőrizni ezeket a helyeket, konzerválni őket, hogy a jövőben, amikor a zarándokok ide jönnek, kifejezhessék tiszteletüket a kövek és helyek iránt. Valójában méltó volt visszaadni ezeknek a köveknek a régi fényét”. A Kálváriára való bejáratként született a Frankok kápolnája, egy ládának tekinthető, amely magába foglalja keresztes kor -, és az azt követő idő művészi alkotásait.
P. EUGENIO ALLIATA, ofm, a Ferences Biblikus Intézet régésze “A keresztesek távozása után és Jeruzsálem muzulmán kézre kerülése után a bazilika kapuit gyakorlatilag mind bezárták. A Kálváriára vezető kaput ablakká alakították át, hogya belső tér egy kis fényhez jusson, kívül pedig az oszlopos erkélyt egy fallal zárták be. Annak köszönhetően, hogy ez a hely annyi évszázadon át zárva volt a művészi elemek jó állapotban maradtak meg. Az oszlopfőkön finom vésetek találhatók. A legjobb állapotban a márvány oszlopok maradtak meg. Fönt, a bejárati kapun, amely a Kálváriára vezet elegáns mozaik maradt meg, amely gyöngy és üveg berakással készült”. Előreláthatóan három hónapos munkára van szűkség a felső fronton: szűkség van egy laboratóriumra, hogy helyre állítsák a márványt, a mozaik padlót a keresztes időkből. Mint eddig is, korábbi restaurálási munkálatoknál néhány diák közreműködik a jerikói Mozaik központból.
OSAMA HAMDAN Mozaik központ igazgatója “A legnagyobb meglepetés a mozaik. A múltban is volt egy beavatkozás, valószínű a tizennyolcadik század végén, az ottomán időben. A mozaik egy részét bevakolták, különösen a széleket és a felső részt. Úgy gondolom, hogy ez a beavatkozás azért történt, hogy megerősítsék a mozaik széleit, hogy ne semmisüljön meg az egész. Ugyanis az egész kápolnát mozaik borította. Ennek jelei még látszanak különösen a kupolán, amely mozaikba volt öltöztetve”. A szentföldi fiatal restaurátorok számára kihívás, hogy az olasz szakemberektől kisérve helyre állítsák a homlokzatot: amelyen Mária és szent János látható a kereszt alatt, valamint az oltár keretét.
ALESSANDRA DI DONE’, restaurátor “A leg szembeötlőbb, az aranyozás teljes felújítása, amelyet nem túl régi időben eltakartak. Abban remélünk, hogy megtaláljuk és helyre állítjuk ezt az arany bori tást.” A Golgota szomszédságában található, ezért a „Kálvária harmadik részének” tekintik. A hely tisztelete Máriához kötődik, aki a kereszt alatt állott. A helyreállítások után, lehetséges lesz a belépés, mint a múltban is a szentmisék idejére, amelyet a ferencesek mutatnak be a kora reggeli órákban.
P. SERGIO GALDI, ofm, a ferences kusztódia titkára “ Ez a hely Mária tekintetét őrzi, amellyel a keresztre tekint. Miután ezt a kápolnát helyreállítjuk, olyan hellyé lesz, ahová a zarándokok jöhetnek imádkozni, továbbra is jöhetnek imádkozni, elhozva valójában a fájdalmukat, amely Mária fájdalma volt a kereszt tövében. Tudva, hogy egy olyan jelenlét található itt, amely közbenjár értük.”

Az Angyali Üdvözlet

Botticelli Angyali Üdvözlete Jeruzsálemben

Az angyal így szólt: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. (Lukács 1,26-37)
Az Angyali Üdvözlet a Szentföldre érkezett, közel Gábor angyal és Mária találkozásának helyéhez, ami megváltoztatta az emberiség történelmét. Hosszú tér- és időbeli utazást tett meg Boticellinek az angyali üdvözletet ábrázoló festménye Firenzéből a jeruzsálemi múzeumig. A festményt, amely 1481-ben készült a firenezi San Martino dalla Scala kórház számára Olaszország év végéig kölcsönözte Izraelnek. Egy ritka és óhajtott esemény, amely máris magára vonta a látogatók figyelmét.
„Hihetetlen, csodálatos. Kiráz a hideg!” A festményen Botticelli azt a pillanatot ragadja meg, amikor Názáretben az angyal megjelenik Máriának. És mindezt a reneszánsz festő zseniális nagyszerűségével teszi. SHLOMIT STEINBERG Az izraeli művészeti múzeum európai részlegének igazgatója.
„Amikor az angyal megjelenik Máriának, hogy tudomására hozza, hogy a méhében fiút fog hordozni arany sugarak kísérik. Mindez az Úr jelenlétét jelzik. Így ennek a történetnek mindhárom szereplője itt van. Még ha csupán kettőt látunk is. Mária térdel. A lába alatt egy keleti stílusú szőnyeg van. Hol láthatott Botticelli ilyen szőnyeget? Ugyanis ez inkább keleti stílusú és nem firenzei. Azoktól a kereskedőktől vehette, akik Isztanbulból, Konstantinápolyból vitték Firenzébe.
” Mária ágya, szűzi ágy. Egyetlen párnája van. Azt fejezi ki, hogy egyedül aludt. Botticelli azt a drámai pillanatot ragadja meg, amely megváltoztatta az emberiség történelmének a folyását. A háttérben ott emelkedik a Tábor hegye. Jézus színeváltozásának a helye. Ez a jövőben beteljesedő események megjövendölése. Botticelli festménye nem csupán egy művészi mestermű. Egyben a keresztény nagylelkűség és szeretet kifejezése.
SHLOMIT STEINBERG Az izraeli művészeti múzeum európai részlegének igazgatója.
„Ezt a festményt Botticelli Firenzében a szegények, a rászorulók számára készítette. Azok számára, akik árvaként, pestisben szenvedőként, utazóként a kórházban találtak menedéket. Milyen szép gesztus: Botticelli a művészetet az üdvösség eszközének tekintette. Úgy mint egy köz jót a szegények számára. Ugyanis ők is minőségi dolgot érdemelnek, mint mások, akik számára ez elérhető. Most a Szentföld is ennek az eseménynek a tanúja. A maga szépségében és pompájában újjá éled az Angyali Üdvözlet, a reneszánsznak egy géniusza révén.