Golgota

Új fény a Frankok kápolnája számára

Egy klasszikus szentföldi emlékkép legóhajtottabb helye. Kevesen tudják azonban, hogy a Szent Sir bazilika bejáratától jobbra található lépcső egy jelenleg még rejtett építészeti, művészi kincshez vezet, amelynél most kezdődtek el a restaurálási munkálatok. Egy erkélyről van szó, amelyet a keresztes korban építettek, és a történelem folyamán különféle névvel illették: Görcsök kápolnája, vagy a Hétfájdalmú Szűz kápolnája, Fájdalmas Szűz kápolnája. Utalással a bazilikában jelen levő szerzetesi közösségre Frankok kápolnájának hívják, mert a ferencesekre van bízva, és a keletiek „frankoknak” hívja őket.
P. SERGIO GALDI, ofm, a szentföldi kusztódia titkára “Mi itt vagyunk és őrizzük. Megpróbáljuk megőrizni ezeket a helyeket, konzerválni őket, hogy a jövőben, amikor a zarándokok ide jönnek, kifejezhessék tiszteletüket a kövek és helyek iránt. Valójában méltó volt visszaadni ezeknek a köveknek a régi fényét”. A Kálváriára való bejáratként született a Frankok kápolnája, egy ládának tekinthető, amely magába foglalja keresztes kor -, és az azt követő idő művészi alkotásait.
P. EUGENIO ALLIATA, ofm, a Ferences Biblikus Intézet régésze “A keresztesek távozása után és Jeruzsálem muzulmán kézre kerülése után a bazilika kapuit gyakorlatilag mind bezárták. A Kálváriára vezető kaput ablakká alakították át, hogya belső tér egy kis fényhez jusson, kívül pedig az oszlopos erkélyt egy fallal zárták be. Annak köszönhetően, hogy ez a hely annyi évszázadon át zárva volt a művészi elemek jó állapotban maradtak meg. Az oszlopfőkön finom vésetek találhatók. A legjobb állapotban a márvány oszlopok maradtak meg. Fönt, a bejárati kapun, amely a Kálváriára vezet elegáns mozaik maradt meg, amely gyöngy és üveg berakással készült”. Előreláthatóan három hónapos munkára van szűkség a felső fronton: szűkség van egy laboratóriumra, hogy helyre állítsák a márványt, a mozaik padlót a keresztes időkből. Mint eddig is, korábbi restaurálási munkálatoknál néhány diák közreműködik a jerikói Mozaik központból.
OSAMA HAMDAN Mozaik központ igazgatója “A legnagyobb meglepetés a mozaik. A múltban is volt egy beavatkozás, valószínű a tizennyolcadik század végén, az ottomán időben. A mozaik egy részét bevakolták, különösen a széleket és a felső részt. Úgy gondolom, hogy ez a beavatkozás azért történt, hogy megerősítsék a mozaik széleit, hogy ne semmisüljön meg az egész. Ugyanis az egész kápolnát mozaik borította. Ennek jelei még látszanak különösen a kupolán, amely mozaikba volt öltöztetve”. A szentföldi fiatal restaurátorok számára kihívás, hogy az olasz szakemberektől kisérve helyre állítsák a homlokzatot: amelyen Mária és szent János látható a kereszt alatt, valamint az oltár keretét.
ALESSANDRA DI DONE’, restaurátor “A leg szembeötlőbb, az aranyozás teljes felújítása, amelyet nem túl régi időben eltakartak. Abban remélünk, hogy megtaláljuk és helyre állítjuk ezt az arany bori tást.” A Golgota szomszédságában található, ezért a „Kálvária harmadik részének” tekintik. A hely tisztelete Máriához kötődik, aki a kereszt alatt állott. A helyreállítások után, lehetséges lesz a belépés, mint a múltban is a szentmisék idejére, amelyet a ferencesek mutatnak be a kora reggeli órákban.
P. SERGIO GALDI, ofm, a ferences kusztódia titkára “ Ez a hely Mária tekintetét őrzi, amellyel a keresztre tekint. Miután ezt a kápolnát helyreállítjuk, olyan hellyé lesz, ahová a zarándokok jöhetnek imádkozni, továbbra is jöhetnek imádkozni, elhozva valójában a fájdalmukat, amely Mária fájdalma volt a kereszt tövében. Tudva, hogy egy olyan jelenlét található itt, amely közbenjár értük.”