A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Olajfák hegye. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Olajfák hegye. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. március 16., péntek
Getsamani
Szentmise a Getsemani kertben, az Olajfák hegyén, azon a helyen ahol Jézus vérrel verítékezett.
2012. március 8., csütörtök
Jézus sir Jeruzsálem felett
A ferencesek nagyböjti zarándoklata az Olajfák hegyén kezdődik, azon a helyen, ahol Jézus megsiratta Jeruzsálemet (Dominus Flevit). A zarándoklat majd a Getszemane kertben folytatódik és a Kálvárián fejeződik be.
2011. október 17., hétfő
2011. október 15., szombat
2011. október 14., péntek
Dominus Flevit
,,Bárcsak te is felismernéd legalább ezen a napon, ami békességedre szolgál! Most azonban el van rejtve a szemed elől. Mert jönnek napok, amikor ellenségeid körülvesznek sáncokkal, bekerítenek és szorongatnak mindenfelől. Földre tipornak téged és gyermekeidet, akik benned laknak; nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásod idejét." Lk 19,41-44
Kanyargós, és folyamatosan emelkedő-, szűk úton kapaszkodtunk. 15-20 perc gyaloglás után egy kapu elé értünk, ahol bevártuk egymást.
A hely neve latinul Dominus Flevit (az Úr sírt), a hagyomány szerint, szenvedését megelőzően Jézus itt az Olajfák hegyének nyugati lejtőjén siratta meg Jeruzsálem keményszívűségét. Most épp az ellenkező irányból felfele haladunk. Már a XII-XIV században ehhez a helyhez kötötte a keresztény emlékezet Jeruszálem megsiratásának az eseményét.
1891-ben a Ferences Kusztódiának egy egész kis kápolnája állott ezen a helyen. Egy romokban heverő mecset is állott itt.
1953-ben a ferenceseknek sikerült a környező területet is megvásárolni és P. Bagatti vezetésével 1955-ig ásatásokat végeztek. Tudományos körökben ekkor lett ismerté ez a hely.
A leletek érdekessége, hogy a jeruzsálemi zsidó-keresztény közösség létezésére utalnak. A csontkamrákon, melyekben az elhunytak csontjait őrizték, gyakran graffitik találhatók, melyek között a legrégebbi keresztény szimbólumokat figyelhetjük meg.
A ma is látható kápolna az ősi romokra épült 1956-ban, és egy könnycseppet mintáz. A kápolna szentélyének az ablakát úgy képezték ki, hogy gyönyörű kilátás nyílik Jeruzsálemre. Tulajdonképpen az oltárképet helyettesíti ez a jeruzsálemi templom tér felett, a Golgotára néző ablak.
Jó alaposan körül jártuk a helyet, az elénk táruló képben gyönyörködve, majd folytattuk az utat, amely egyre feljebb érve lassan szelídülni kezdett.
A hely neve latinul Dominus Flevit (az Úr sírt), a hagyomány szerint, szenvedését megelőzően Jézus itt az Olajfák hegyének nyugati lejtőjén siratta meg Jeruzsálem keményszívűségét. Most épp az ellenkező irányból felfele haladunk. Már a XII-XIV században ehhez a helyhez kötötte a keresztény emlékezet Jeruszálem megsiratásának az eseményét.
1891-ben a Ferences Kusztódiának egy egész kis kápolnája állott ezen a helyen. Egy romokban heverő mecset is állott itt.
1953-ben a ferenceseknek sikerült a környező területet is megvásárolni és P. Bagatti vezetésével 1955-ig ásatásokat végeztek. Tudományos körökben ekkor lett ismerté ez a hely.
A leletek érdekessége, hogy a jeruzsálemi zsidó-keresztény közösség létezésére utalnak. A csontkamrákon, melyekben az elhunytak csontjait őrizték, gyakran graffitik találhatók, melyek között a legrégebbi keresztény szimbólumokat figyelhetjük meg.
A ma is látható kápolna az ősi romokra épült 1956-ban, és egy könnycseppet mintáz. A kápolna szentélyének az ablakát úgy képezték ki, hogy gyönyörű kilátás nyílik Jeruzsálemre. Tulajdonképpen az oltárképet helyettesíti ez a jeruzsálemi templom tér felett, a Golgotára néző ablak.
Jó alaposan körül jártuk a helyet, az elénk táruló képben gyönyörködve, majd folytattuk az utat, amely egyre feljebb érve lassan szelídülni kezdett.
2011. július 27., szerda
Olajfák Hegye
A Jeruzsálemet körülvevő hegyláncolat É-D-i irányban emelkedő vonulata. Három csúcsa közül a középső a legmagasabb, mintegy 800 méterre emelkedik. Az Olajfák hegyéről gyönyörű kilátás nyílt a városra és annak csodálatos látványt nyújtó épületeire, elsősorban a magasan épült templomra. A Jeruzsálembe észak felől érkező, többségükben galileai zarándokok az Olajfák hegyének északi részén ütötték fel sátraikat az ünnepek idején, azért azt a részét „galileai férfiak hegyének” is nevezték. Kies olajligetek borították, közöttük a Getszemáni-kert a legnevezetesebb. Azokról az olajligetekről kapta a nevét az Olajfák hegye. A várostól mindössze egy szombatnapi járóföldre feküdt (ApCsel 1,12). Ez a közelség is magyarázza, hogy miért éppen az Olajfák hegyén pihent meg Jézus, valahányszor Jeruzsálemben tartózkodott s napjait a templomban tanítással töltötte.
Az Olajfák hegyén át vitt az út Betánia felé, onnan jövet pedig az Olajfák hegyéről pillanthatta meg az érkező a szent várost (Mt 21,1; Mk 11,1; 11,11-12). Virágvasárnap az ünneplésre készülő sokaság is ott várta a városba bevonuló Messiást (Lk 19,29-38). Ott mondta el Jézus azt a beszédét, amelyikben megjövendölte Jeruzsálem és a templom épületeinek a pusztulását s megsiratta a szent várost (Mt 24,3; Mk 13,3). Az utolsó vacsorát követően odament Jézus a tanítványaival dicséretet énekelve, hogy az elfogatásáig hátralévő időt imádkozással töltse el (Mt 26,20; Jn 18,1). Júdás odavezette a felfegyverzett népséget, hogy Jézust elfoghassák. Onnan vitték Kajafás főpap házába (Mt 26,47-57; Lk 22,39-54).
A hagyomány szerint az Olajfák hegyén történt Jézus mennybemenetele, de ennek ellent mond Lukács evangélista leírása (Lk 24,50).
Ezen a helyen szemlélhette Ezékiel próféta Isten dicsőségét, amint a város közepéből felszállt a hegyre, amelyik a várostól keletre van: oda vitte fel Isten lelke a prófétát, majd onnan Káldeába (Ez 11,23.25). Az Olajfák hegyét Zakariás próféta is említi (Zak 14,3-4).
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)