Hajózás a tavon

A Magdala nevű hajó, a Genezáret taván

Kis várakozás után kikötött a Magdala nevű sétahajó és mi sorra beszálltunk, hogy "beljebb hajózzunk a tavon." Amint a hajó a tó vizét szelte, lelki időutazássá lett a hajókázás. Kezdetben még beszélgettünk, majd lassan halkultak a szavak. Egy külső-belső béke telepedett ránk, sajátos érzések kavarogtak bennem. Annyira valóságos, hétköznapi és egyben ünnepi volt. Minden itt volt mégis távolinak tűnt. Megfogható, de egyben elillanó.

Különösen akkor lett csend, amikor mintegy 15-20 perce megállt a hajó és mi elővettük a Szentírást és felolvastunk néhány idevágó részletet: Lk 5,4-11 (a csodálatos halfogás); Mt 8,23-27 (vihar a tavon); Mt 14,24-33 (éjszaka a tengeren)

A felolvasás közben szinte megfoghatóvá lett Jézus közelléte. Mindegyikünk a tavat, a környéket szemlélte. Késő délután volt, a nap már lefele haladt, a nyugati part dombjaival bújócskázott. A sugarai visszaverődtek a tavon, és egy hosszú fénycsóva kötötte össze a hajót a parttal. Szinte arra vártam, hogy a fény- ösvényen megjelenjen Jézus alakja, és elindul felénk. Lenge szél fújdogált, így egész kellemessé lett a levegő. A hajó némán ringatózott a tó vizén. Ez a csend hasonló volt a templom szent csendjéhez, mert jelenléttel volt tele. Jobbra látszik Péter primátusának a helye, ahol Jézus feltette a kérdést: "Péter szeretsz engem?" Távolabb a kenyérszaporítás helye, és a nyolc boldogság temploma. Ekkor tudatosult bennem, hogy mennyire közel vannak egymáshoz ezek a helyek. Ajándék volt ez a csend és a zarándoklat egyik legszebb, maradandó élményévé vált. Testi-lelki felüdülés volt. Volt aki a bárka végében aludt, vagy legalább is lefeküdt, mások csendben merengtek.

A hajó felzúgó motorja jelezte, hogy az élet folytatódik és visszafele indultunk. Még egyszer szemügyre vehettünk a szentírási helyeket. Ebben egy ábra is segített, amit a gépház oldalára szegeztek ki és azokat a csodákat sorolta fel, és jelölte meg, amelyeket Jézus a Galileai tengeren és környékén művelt. A hajókázás után autóba szálltunk és az volt a szándékunk, hogy Korozainnál megállunk és megnézzük annak a bibliai városnak a helyét, amely fölött elhangzott Jézus szava, hogy kő-kövön nem marad.