Kursi

Kursi

A Golán fensík lábainál, annak nyugati oldalán található a Galileai tó partján Kursi, amelyet Gadarával azonosítanak.

Jézus Gadara környékén meggyógyít egy ördögtől megszállottat: Mt 8, 28-34; Mk 5, 1-20; Lk 8, 26-39
Egy bizánci templom található a helyen, az evangéliumi történet emlékére.
Az izraeli régészek 1971-ben kezdték meg a nem sokkal elôbb felfedezett bizánci kolostor feltárását. A kolostor temploma mintegy 500 méternyire állt a régi településtôl. Tekintélyes méretei voltak: 45 m hosszú és 23,5 m széles volt. A keleti oldalon nyíló fôbejárat (a kép alsó szélén) elôbb egy szűk külsô, majd egy tágas belsô udvarra vezetett. A nyugati véget kívülrôl szögletesen falazták le, de belül apszis zárta a templomot, két oldalán két kápolnával. Az apszis belsô falán még felismerhetô volt az a kôpad, amely a katedrát és a papság ülôhelyét jelentette. Az énekesek kórusa két lépcsôfokkal volt magasabb, mint a templom padlószintje, és 4 méternyire benyúlt a fôhajóba a szentély felôl. Az apszistól balra, délre fekvô kápolna, amelyet ,,diakonion''-nak is mondanak, keresztelôkápolna volt. A kicsi, téglával kifalazott keresztelômedence a keleti falnál állt.
A bejáratnál a padlóban lévô felírás szerint az építtetô a kolostor Sztephanosz nevű apátja volt 585-ben. A templomhoz a déli oldalon két keskeny, szögletes kápolnát építettek, padlóját mozaikkal rakták ki. Ugyanilyen kiképzést találunk a templom északi oldalán  is, de semmi adat nincs rá, hogy ez is kápolna lett volna. A középsô helyiségben egy olajprés nyomait lehet látni. A templom elôtti udvarokat bazaltkôvel kövezték ki, a templom padlóját viszont mozaikkal rakták le. A mozaikpadló a mellékhajókban és a két kápolnában elég jó állapotban megmaradt. Sajnos az állat- és növényalakokat kivésték a mozaikból, amikor a 8. században a templomot lakóhelynek és csűrnek használták.
Érintetlen épségben maradt meg a kolostor kriptája az egyik kápolna alatt. A csontok helyzetébôl látszott, hogy e halottak nyugalmát az évszázadok során senki sem zavarta meg.
A másik hely, amely igényt tart arra, hogy ott történt volna az evangéliumi esemény a Genezáreti-tótól 55 km-re délkeletre fekvô Gerasza városa. Azonban ez túlságosan messzire van ahhoz, hogy ez valószínű legyen. A várost Nagy Sándor (336-323) alapította mint hellén települést. A hasmoneus Alexander Janneusz (Kr. e. 103-76) alatt került zsidó fennhatóság alá, s azóta jelentôs mértékben lakták zsidók is. Kr. e. 63-ban Pompeius széles körű önkormányzatot hagyva újra a Dekapoliszhoz csatolta, de most már római fennhatósággal.