Tiberiás ma |
A város szervezete egészen hellenisztikus volt, habár lakosai túlnyomóan zsidók voltak, de mindig volt keresztény jelenlét is. Dacára uralkodó szerepének, a zsidóknak 66. kitört lázadásakor a város ingadozó magatartást tanúsított. A III-IV. sz.-ban központja volt a zsidó tudományos köröknek, melyeknek színe-java itt állította össze a Misnát. 1099. a normannok fészkelték be magukat Tiberiásba, kiknek fejedelme, Tankréd, Galilea fejedelmévé kiáltatta ki magát. De már a következő évben Szaladin szultánnak kezeibe jutott. 1750. falait újból helyreállították; ezek azonban 1759. és 1837. földrengés által nagyon sokat szenvedtek. Legújabb időben a város déli részén felbuzgó főforrások csábítják Tiberiasba a látogatót.
A mai város felett húzódó hegyoldalban voltak a híres rabbisírok: rabbi Akiba sírja, aki Bar Kohbát messiásként üdvözölte; Johanan ben Sakkai sírja, aki a jabnei iskola alapítója volt; és sok más rabbié. Még a Cordovában született Ramban Maimonideszt (+ 1204) is, aki a középkor leghíresebb zsidó gondolkodója volt, itt temették el. A horizonton a háttérben a Dzsebel-ed-Dahi vonulata látszik, a jobb szélen a Tábor.
Eddig tucatnyi feltárást végeztek a modern város körül, a jelenleg zajló munkálatok azonban az ősi város központjára fókuszálnak. Korábban egy fürdőkomplexumot, egy templomot, egy hatalmas oszlopos épületet és Hadrianus császár templomának alapjait sikerült megtalálni. Az oszlopos építményt eddig ugyan piacnak vélték, de az ásatásokat koordináló Katia Cytryn-Silverman szerint az inkább a városi mecset lehetett, amelyet a damaszkuszi nagymecset után mintáztak. Az eddig kiásott tárgyak között ciszternák, arab feliratok, mozaikpadló, olajlámpa, szobrok, bronzláncok és több száz pénzérme található.
Olaszul a településről a kusztodia honlapján: http://www.custodia.org/Tiberiade.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Egy kis türelem. Minden megjegyzést elolvasok. Kösz