A legrégibb hagyomány a Tyropaion völgybe helyezte. A 12. század óta a Haram as-Sariftől ÉNy-ra keresik a pretóriumot, ahol Jézus korában a heródesi Antonia-vár állt. Ezt a feltevést főleg az támogatja, hogy felszínre került egy nagy négyszögletes (kb. 1 m-szer 1 m-es és 35 cm magas) kövekkel teljesen beborított tér, amely Vincent szerint a várhoz tartozott.[2] Ez jelenleg részint a Notre Dame de Sion, részint pedig az Elítélés kápolnája alatt van.
Heródes előtt a Hasmoneusok korából (Kr.e. 2. század) származó csatorna látta el vízzel a Templom-hegy víztárolóit. Heródes az Antónia-erődöt körülvevő sáncárok építése közben lerombolta a csatorna egy részét. A vízgyűjtő medencét (Sztruthion) ebbe a sáncárokba ásták bele, hogy az erődöt és a környékét szolgálja. A tó fölé később Hadrianus boltozatot épített és fedett víztárolóvá alakította. A Notre Dame de Sion kolostor nagy része a víztároló maradványai fölött helyezkedik el. Hadrianus egy hármas boltívet építtetett a köztér bejáratánál. A legnagyobb, a Via Dolorosán átívő és Bazilikában folytatódó (ott látható a kisebbik északi ív) a ma Ecce Homo néven ismert boltív.
Mások viszont – egy olyan hagyományhoz csatlakozva, amely szintén a 12. sz. közepétől fordul elő – a praetoriumot Heródes egykori palotájába (a későbbi Citadellába) helyezik, s azzal érvelnek, hogy a gabbata (’domb, magaslat’) elnevezés arra még jobban illik.[3]
[1] Helytartóságnak (praetorium, g. praitórion) nevezték a helytartó hivatali székhelyét, ahol bíróság is működött, kaszárnya és börtön is volt.
[2] Gabbata (valószínűleg az arám gabbeta ’a domb, a magaslat’ szóból), lithosztrotosz (gör. ’kővel kirakott’). Az a nagy kőlapokkal borított udvar, ahol Pilátus ítélőszéke állt.
[3] E feltevés mellett jogosan Philón-ra és Josephus Flaviusra szoktak hivatkozni, ahol az olvasható, hogy a helytartók (Sabinus, Pilátus, Ventidius Cumanus és Gessius Florus) Jeruzsálemben tartózkodva ebben a palotában székeltek. Ezenkívül a Gessius Florus idejében lezajlott összecsapásról szóló beszámoló sok pontban megegyezik az evangéliumok feltételezte helyzettel: a helytartónak a palotában való tartózkodása; előtte kellett lennie egy térnek, ahol nagy tömeg elfért; a palota előtt volt egy emelvény, ahol a helytartó helyet foglalt és a zsidókat megostoroztatta. Végül még az is kiderül Josephus Flavius művéből, hogy Heródes utódai Jeruzsálembe látogatásuk alkalmával a Hasmoneusok palotájában laktak, nem Heródes palotájában; ezt teljesen átengedték a rómaiaknak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Egy kis türelem. Minden megjegyzést elolvasok. Kösz