2017. április 13., csütörtök

Szentsír


Custodia Terræ Sanctæ fényképe.

A Szentsír Nagycsütörtök délelőtt.
Nagypénteken, templomainkban gyűjtés a Szentföld javára.

2017. március 16., csütörtök

Ifjúsági Központ Jerikóban

Számítástechnikai, művészeti oktatást, továbbá különféle sportolási lehetőséget kínálnak ingyenesen 14 és 29 év közötti fiatalok számára a Szentföldi Ferences Kusztódia új jerikói ifjúsági központjában.


A szentföldi kusztódia tulajdonában levő területen felépített intézményt március 9-én nyitották meg hivatalosan. Az ifjúsági központ a USAID (az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala) és az ANERA (az Amerikai Közel-Keleti Menekült Segélyező) támogatásának köszönhetően jött létre. Közel ötszázhetven új munkahelyet teremtettek ezáltal palesztinok számára, hosszú távon pedig lehetőségeket kínálnak a jerikói fiataloknak tehetségük fejlesztésére, hogy később beléphessenek a munka világába.

„A Szentföldi Ferences Kusztódia örül, amikor ilyen projekteket támogathat és ez az egyik titka annak, hogy nyolcszáz éve jelen lehetnek a ferencesek ezen a területen – nyilatkozta Francesco Patton szentföldi kusztos. – A kusztódia politikája mindig is az volt, hogy gondját viselje a szentföldi keresztények kis közösségének és nyitott legyen az egész helyi közösség irányába, jelen esetben a muszlim többség felé… Keresztény és muszlim fiatalokat is várunk, ezáltal az együtt élés iskolájává válik az intézmény.”

Mario Hadchiti, a jerikói ferences közösség házfőnöke és annak az iskolának az igazgatója, amelynek közelében áll az új ifjúsági központ, a kulturális és művészeti oktatással kapcsolatban rámutatott: „A kusztódia évek óta igyekszik a béke és egyben a szépség hídját építeni. A szépség olyan dolog, amit Isten minden gyermeke megérdemel, ugyanakkor felelősségérzetet ébreszt bennünk. Hiszen egy olyan környezetben élni, ami szép és amelyet szépségében akarunk továbbadni másoknak, felelősség.”

Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Custodia.org
Magyar Kurír

2016. december 30., péntek

Szentföldi Zarándoklat


Szentföldi, ferences lelkiségű zarándoklatot bemutató prezentáció.
Forrás: http://szentfold.com/szentfoldi-ferences-lelkisegu-zarandoklatot-bemutato-prezentacio/

2016. december 29., csütörtök

2016. május 21., szombat

Új Kusztos

Francesco Patton az új szentföldi ferences kusztos 

Várnai Jakab OFM, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora a ferences rendfőnök megbízásából az elmúlt fél évben vizitátorként bejárta a Szentföldi Ferences Kusztódia területét, így jelentős szerepet vállalt a Vatikán által május 20-án kinevezett új kusztos kiválasztásában.



http://www.magyarkurir.hu/hirek/francesco-patton-uj-szentfoldi-ferences-kusztos-beszelgetes-varnai-jakab-ofm-papai-vizitatorral

2016. április 9., szombat

Jézus korabeli bronztárgyak

Kétezer éves tárgyakat, egy bronzkancsót és egy rituális tömjénlapátot találtak Észak-Izraelben a Galileai-tó partjánál, egy Jézus korabeli zsidó település romjainál – értesült április 5-én a Ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapja. A feltárásról a Breaking Israel News is beszámolt.


A földfelszín alatt negyven centiméterre egy hajdani kőpadlón rengeteg, egykor tárolásra használt, de törött amfora között egy bronzkancsót és egy szintén bronzból készített rituális tömjénlapátot fedeztek fel.
A 2009 óta folyó, szállodaépítés miatt elindított ásatások során a Galileai-tó nyugati partján feltárták a bibliai Magdala nevű település – a keresztények szerint az újszövetségi Mária Magdaléna szülőhelye – számos épületét.
Az ásatás után megtisztított tömjénlapát
Az eltelt évek alatt utakat, házakat, rituális fürdőket és egy zsinagógát is találtak, legutóbb a tó melletti kikötő feltárásánál az egyik egykori raktárépületben bukkantak a két különleges tárgyra.
A mintegy kétezer évesre datált lapátka igen ritka. A lapátka rituális helyeken, zsinagógákban a tömjén égetése után a parázs és a hamu eltávolítását szolgálta.

A magdalai zsinagógából származó kő a menóra szimbólumával
A Magdalában lelt lapátkát nem imádkozásra szolgáló helyen, hanem egy raktárépületben találták, de nem messze zsinagóga állt. A szakemberek szerint lehet, hogy a település egyik családja megőrizte és elraktározta az ottani eszközt vagy talán a háztartásban használta a korábban rituális célra készített tárgyat.
A feltárás részleteiről Dina Avshalom Gorni, az ásatás vezetője, az Izraeli Antik Fennhatóság (Israel Antiquities Authority) munkatársa számol be.
Forrás: MTI
Fotó: Ynetnews.com; Breakingisraelnews.com
Magyar Kurír

2016. március 17., csütörtök

Szentföldi jelentés

Szentföldi Kusztódia
Kivonatos jelentés
2015

A Szentföldi Kusztódia évszázadok óta odaadással végzi a Jézus szülőföldjén és a Közel-Kelet más országaiban található keresztény szent helyek megőrzését és felélesztését. A ferences misszió egyéb megvalósítási tervei közt gondunk van az itt élő keresztény közösség támogatására és fejlődésére, a szentélyek és ásatási területek megőrzésére és fenntartására, beavatkozásra vészhelyzet esetén, az istentiszteleti helyek liturgiájára, az oktatási és képzési tevékenységre az elemi és középiskolák, valamint a zarándokok segítésének hálózatán keresztül. A 2015-ös évben is a ferences jelenlét megmutatkozik a Szentföldön a tervezés, a programozás és a következő tervezetek valamint munkák kivitelezésén keresztül.
I. A zarándokokat érintő munkálatok
1. JERUZSÁLEM
- Getsemani,
Olajfák kertje.
Az Apostolok Barlangja (Elárulás Barlangja) vízhatlanításának rekonstrukciója.
A templom világítási és hangosítási berendezéseinek kivitelezése.
Régészeti ásatások folytatása az Izraeli Régészeti Hatóság segítségével.
A Bazilika és a Kedron patak területén átvezető összekötő csatorna kivitelezésének folyamata.
- Megostorozás Temploma
A Via Dolorosa II. állomása.
Modern polcrendszer beállítása és belső bútorzat elkészítése szövegek tanulmányozásához a Ferences Biblikus Intézetben.
- Szentsír:
Új védőburkolat felszerelése a Szent Kereszt megtalálásának kápolnájában található freskókhoz.
- VII. keresztúti állomás
Jézus másodszor esik el
Egy látogató központ kivitelezésének fázisa a kápolna melletti helyiségekben. Egy ilyen beavatkozás megkívánja a meglévő helyiségek teljes átalakítását és átminősítését, valamint az épület megszilárdítását.
- VIII. keresztúti állomás
Jézus Jeruzsálem asszonyaival találkozik
A kivitelezés fázisában a kápolna belső átalakítása.
- Keresztelő Szent János születésének helye - Ein Karem
Folyamatban a templom tetőzetének felújítása.
Folyamatban a régi kis Kolostor átalakítása és megszilárdítása a nővérek számára új kolostor kialakítása céljából.
- Vizitáció (Mária látogatásának) kolostora - Ein Karem
A szentély alsó kápolnájának helyreállítási munkálatai
- Betfagé kolostora
A szent hely apszisának helyreállítása.
A szent hely és a kolostor belső helyiségeinek átalakítása.
- Betánia
A szent hely belső festésének munkálatai.
2. NÁZÁRET
- Angyali Üdvözlet Bazilika:
Gábriel arkangyal hívül vitte Máriának Jézus születését.
Új világosítás üzembe helyezése körmenetekhez a kolostor melletti fal mentén.
A sérült barlang szigetelésének kivitelezése a nedvesség beszivárgásának elkerülése érdekében.
Elkészült a lift, ami lehetővé teszi a Bazilika első szintjének megközelítését mozgáskorlátozottak számára.
3. KAFARNAUM
- Ásatási terület
Folyamatban a Szent Péter háza fölé épült bizánci templom mozaikjainak restaurálása.
Befejeződtek az ásatási terület ellenőrzését alkalmassá tevő videokamera rendszer elkészítésének munkálatai.
A sekrestyéhez jutás más útja kerül kialakításra, és a lenti helyiség ismét üzletként kerül hasznosításra.
A Bazilika klímaberendezése új rendszerének tervezési folyamata, valamint a külső üvegablak méretének az energiatakarékosság szempontjai szerinti kiigazítása.
5. TÁBOR HEGYE
- A Szineváltozás hegyének szentélye
Befejeződött új parkolóhely kialakítása a főkapu közelében (1250 m2)
6. NÉBO HEGY (JORDÁNIA)
- Mózes emlékművének szentélye.
"Mózes emlékműve új borítása" projektjének befejezése. Az projekt érintette a teljes bazilika lefedésének kivitelezését, valamint a felfedezett mozaikok kiállítási útvonalát az ásatás fázisában. Ezen felül kialakításra került egy új sekrestye, valamint új elektronikus és mechanikus berendezések.
II. A helyi közösséget érintő tevékenységek.
1. Szociális tevékenység
- Tanulmányi ösztöndíj
390 egyetemi hallgató ösztöndíjának finanszírozása történt négy éven keresztül, elosztva különböző egyetemeken: Betlehem, Héber Egyetem Jeruzsálemben, Haifa, Bir Zeit, Amman, és mások.
BETLEHEM
- Plébániai tanácsadás családok számára:
Folytatjuk a plébániai tanácsadás projektjét, amely támogatást nyújt a családsegítés szintjén a családok főbb szükségleteihez.
- A gyámoltalanok ferences háza:
Folytatódik a több mint húsz hat és tizenkét éves korú fiút érintő projekt, akik szegény és nehéz körülmények közt élő családból érkeznek.
- Egészségügyi és szociális segítség:
Attól a pillanattól kezdve, amikor nincs nemzeti egészségbiztosítás, gondoskodunk orvosi segítségnyújtásról a nehéz anyagi helyzetben lévő családok számára.
- A lakások átalakításában történő foglalkoztatás:
A nagyobb szükséget szenvedő családokhoz tartozó lakások felújításának projektje.
Felújítás és kivitelezés helyi munkanélküliek által.
- Kézműves vállalkozások támogatása:
Tíz kézműves vállalkozás projektjének támogatása alkatrészek valamint szerszámok beszerzésével, segítség nyújtás a tevékenység biztonságossá tételében.
- Kerámia műhelyek
(Betlehem) A St. Francis Millennium Center közelében lévő kézműves műhelyek a kivitelezés fázisában. A mellette lévő famegmunkáló és kerámia műhelyek már elkészültek, és üzemelnek.
- Actio Catholica Központ:
A betlehemi Actio Catholica Központ számos sport és rekreációs tevékenységet kínál fiataloknak, családoknak és időseknek. Felújítások egy része megvalósult.
A galileai KÁNA
- A galileai Kánában kivitelezés alatt áll egy új kisebb iskola felépítése, amely lehetővé teszi a helyi keresztény tanulóknak a teljes tanulmányi ciklus (Bagrut) lezárását úgy, hogy helyben maradnak. Jelenleg a felső tagozat utolsó éveit a szomszédos városban kényszerülnek elvégezni. Az épületegyüttes egyúttal plébániai központként is szolgál majd.
JERUZSÁLEM
- Youth Developement Center
Jeruzsálemben kivitelezés alatt áll az ifjúság tevékenysége és képzése céljára létrehozandó központ kb. 250 m2 alapterülettel az Óvároson belül (Moussa Afandi Building).
2. Iskolák
- Terra Sancta School for Girls (Jeruzsálem)
Eddig használaton kívüli tágas helyiségek átalakítása fejeződött be, és került újrahasznosításra.
- Terra Sancta School (Jeruzsálem)
Kivitelezés alatt áll az iskola beltéri átalakítása.
3. Lakások rászorulóknak és ifjú házasoknak
JERUZSÁLEM
- Óváros: Folytatódnak az Óváros házainak átalakítási munkálatai az itt lakók életkörülményeinek javítása érdekében. 2014-ben 24 lakóegység került átalakításra.
- Szent Jakab házépítési projekt Beit Haninában. Hat épületkomplexusról van szó, három szinten összesen 42 lakással.
Épületenként még két szint, összesen 24 új lakás építésére kaptunk engedélyt.
JAFFA
- Ferences szomszédság: Megkaptuk az engedélyt 124, a plébánia keresztény családjainak szánt, lakás építéséhez.
NÁZÁRET
- Lakásteremtés Názáretben: Rezidencia épületegyüttes kivitelezésének terve, ahol a kápolnán és egyéb szociális helyiségeken túl 80, fiatal családoknak szánt, lakás kerül felépítésre.
4. Más kulturális munkák.
- A Szentföldi Kusztódia minden évben gazdaságilag fenntartja a jeruzsálemi Studium Biblicum Franciscanum Szentírástudományi és Régészeti Fakultását. 30 ösztöndíjas helyet ajánl fel a különböző egyházmegyéből érkező hallgatóknak tanulmányaik egész ideje alatt.
- Ferences Média Központ. A Kusztódia a 2008-ban alapított Ferences Média Központ új elnevezését kezdeményezte, amit 2014-től Keresztény Média Központnak hívnak. Ez különféle szolgáltatást kínál a szentföldi keresztény jelenlétet illetően, a legfőbb nyelveken.
- Magnificat Intézet. Néhány év alatt a Magnificat Intézet tevékenysége zeneiskolává nőtte ki magát. Így alkalmas arra, hogy eltérő kultúrkörből érkező tanulókat képezzen. A Magnificat Intézet előmozdítja a kutatást és kulturális rendezvényeket szervez helyi és nemzetközi szinten.
III. Egyéb tevékenységek
Az Izraelben és a Palesztin Területeken megvalósított és tervezett munkákon túl különleges figyelmet szentelünk a libanoni és szíriai keresztényeknek, akik nagyon nagy szükséget szenvednek, túl a helyi közösségeknek juttatott pénzbeli támogatáson.

2016. március 16., szerda

Nagypénteki gyűjtés



Nagypéntek az a nap, amikor egy pillanatra úgy tűnhet, hogy a rossz győzedelmeskedik, és az ártatlan szenvedett kereszthalált. Egy nap, amely úgy tűnik, hogy soha nem nyugszik le és a Szentföldön tovább él egy véget nem érő erőszakban.  Hogyha távolabbra tekintünk, sem látszik túl békésnek a jövő.
Az ember szíve, nyugtalan és zaklatott, fényre, életre, a reményre vágyik; és azt szeretné, hogy együtt haladjon az úton a másik emberrel, testvériséget szeretne, és meg kell látnia bennünket körülvevő valóságot, egy nagyobb valóságot: hogy megújulhasson a megváltásban, amely már adott. A nagypénteki gyűjtés fellobbantja bennünk ennek a reménynek a szűkségét, ezt a mélyebb betekintést, amely valósabb, mint a bennünket körülvevő rossz, és a Szent Földre tekint, megváltásunk eredetére. Ott vannak a gyökereink, ott van a szívünk. Adósai vagyunk azoknak, akik a konfliktusok ellenére ott maradtak, és a hit tanul lettek, gondozva azokat a nyomokat amelyeket Jézus hagyott, és hozzásegítenek ahhoz, hogy kézzelfoghatóvá legyen a hitünk valósága. Ez a Föld életre hívja a szeretetünket. A kezdetektől, ami napig  fokozottan nőtt a szűkség. Minden embernek, aki ott él és ott dolgozik, szüksége van az imáinkra, valamint a gyakorlati segítségünkre, hogy fenn tudják tartani a vállalásaikat, hogy gyógyítsák a sebeket megvalósítva az igazságosságot és dolgozva a békéért.

Ez a jubileumi  év arra biztat bennünket , hogy még inkább nyilvánítsuk ki együttérzésünket és közelségünket  testvéreink iránt  a Közel-Keleten. Lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek, az idősek, a gyermekek, beteg emberek, akiknek szükségük van ránk.
Keletnek ezen a földjén gyilkolnak, emberek halnak meg, félelemben élnek szeretteik miatt, szenvednek, amikor a családoknak el kell vándorolniuk.
Van, aki sötétséget és az elhagyottság félelmét tapasztalja, vagy a magányt és a félreértést. Ez a megpróbáltatások, kihívások , és a vértanúság ideje . És mindez arra kell, hogy indítson, hogy  segítsünk a szűkség láttán  újjáépíteni, és megtalálni a támogatás új helyeit és módját.
Az irgalmasság cselekedetei, amelyek szükségesek és sürgetőek kézzelfoghatóvá teszik a tapasztalatot:  „Hogyha az Úr nem építi a házat, hasztalan fárad az építő.”


A nagypénteki keresztbe kapaszkodsz, de már látod felkelni a Feltámadás fényét.
A Szentföld a párbeszéd helye, amelyet olyan emberek laknak, akik nem fáradnak bele arról álmodni, hogy hidakat építenek, ahol keresztény közösségek élnek, ahol az evangélium békéjét hirdetik.  A vér ökumenizmusának a földje, azzal együtt, hogy a nagyszerű normalitás földje.
 és ezzel együtt a Föld egy rendkívüli normalitás.

"Nem maradhatunk közömbösek: Isten nem közömbös!  Istennek fontos az emberiség. Isten nem hagyja el” Ferenc pápa
Ez jut kifejezésre, amikor segítségül nyújtjuk ki a kezünket és nem félünk folytatni a zarándoklatokat a szent helyekre, az üdvösségünk helyeire, de felkeresve az iskolákat, a segítség nyújtás központjait, a helyi keresztény közösségeket, meghallgatva a tanúságtételüket.


A Szentföld számára meghirdetett gyűjtés egy régi kötelességre hív, amely az utóbbi években még sürgetőbbé vált, és egyben megadja a testvéri segítség örömét is.

Ferenc pápa és a keletei egyházak kongregációjának hálájáról biztosítjuk önöket, amely szerető gondoskodással kíséri a keleten élő testvéreinket, kiterjeszti imáit az összes keresztény hívőre.
Testvéri üdvözlettel az Úrban.

Leonardo Sandri
biboros  prefektus



2016. február 20., szombat

Magdala


 Lukács 7 fejezet 
36Egy farizeus arra kérte őt, hogy egyék vele. Be is ment a farizeus házába, és asztalhoz telepedett. 37Egy bűnös asszony pedig, aki abban a városban élt, megtudta, hogy asztalhoz telepedett a farizeus házában, kenetet hozott egy alabástromtartóban. 38Megállt mögötte a lábánál sírva, és könnyeivel kezdte öntözni a lábát, és hajával törölte meg; csókolgatta a lábát, és megkente kenettel. 39Amikor pedig látta ezt az a farizeus, aki meghívta őt, ezt mondta magában: „Ha ő volna ama próféta, tudná, ki ez, és tudná, hogy ez az asszony, aki hozzáér: bűnös.” 40Ekkor megszólalt Jézus, és ezt mondta neki: „Simon, van valami mondanivalóm neked.” Ő pedig így szólt: „Mester, mondd!” 41Erre ezt mondta Jézus: „Egy hitelezőnek volt két adósa: az egyik ötszáz dénárral tartozott neki, a másik ötvennel. 42Mivel nem volt miből megadniuk, mind a kettőnek elengedte. Közülük vajon melyikük szereti őt jobban?” 43Simon így válaszolt: „Úgy gondolom, hogy az, akinek többet engedett el.” Ő pedig ezt mondta neki: „Helyesen ítéltél” - 44és az asszony felé fordulva beszélt tovább Simonhoz: „Látod, ezt az asszonyt? Bejöttem a házadba: vizet lábamra nem adtál, ő pedig könnyeivel öntözte lábamat, és hajával törölte meg. 45Te nem csókoltál meg, ő pedig mióta bejöttem, nem szűnt meg csókolni a lábamat. 46Te nem kented meg olajjal a fejemet, ő pedig kenettel kente meg a lábamat. 47Ezért mondom neked: neki sok bűne bocsáttatott meg, hiszen nagyon szeretett. Akinek pedig kevés bocsáttatik meg, kevésbé szeret.” 48Az asszonynak pedig ezt mondta: „Megbocsáttattak a te bűneid.” 49Az asztalnál ülők erre kezdték kérdezgetni egymás között: „Kicsoda ez, aki a bűnöket is megbocsátja?” 50Ő pedig így szólt az asszonyhoz: „A te hited megtartott téged, menj el békességgel!”

2016. február 5., péntek

Jézus megkeresztelkedésének színhelye

Az UNESCO február 2-án ünnepélyes körülmények között hivatalosan is a világörökség részévé nyilvánította Jézus megkeresztelkedésének helyszínét a Jordán folyó partján.


Az ünnepélyes ceremónián részt vett a jordán delegáció, valamint a jeruzsálemi latin patriarkátus vikáriusa, Maroun Lahham érsek.

Lahham érsek beszédében úgy fogalmazott: a keresztség helyszíne „olyan hely, ahol Krisztus hangja még mindig visszhangzik”, ezen a „csendes és biztonságos pontján a lángokban álló Közel-Keletnek”.

„Az evangélium – folytatta Maruon Lahham érsek – erről a helyről beszélt kétezer évvel ezelőtt, a népi vallásosság ezt megerősítette, régészeti feltárások bizonyították, négy pápa ellátogatott ide, és ma a nemzetközi közösség hivatalosan is elismeri.”

Jeruzsálem óvárosát és falát Jordánia javaslatára nyilvánították világörökséggé  1981-ben. Jeruzsálem városa már akkor sem állt Jordánia tényleges igazgatása alatt, azóta pedig hivatalosan is lemondott róla.
Forrás: News.va; Aleteia.org
Fotó: Greg Kandra
Magyar Kurír
(vn)

2015. december 31., csütörtök

Bizánci kolostor

Egy 2700 éves tanya és egy bizánci kolostor maradványaira bukkantak régészek Izraelben egy új lakónegyed építkezésén.
A Tel-Avivtól északnyugatra lévő Ros Haájn városka új lakónegyedének előkészítésekor került elő a föld alól egy 30-szor 50 méteres egykori mezőgazdasági épület - értesült a Ynet, a Jediót Ahronót újság honlapja.

Az Izraeli Régészeti Hatóság által 2015. december 30-án közzétett felvételen egy hatalmas, bizánci kori mozaik részlete látható. (Fotó: EPA/Izraeli Régészeti Hatóság) Az Izraeli Régészeti Hatóság által 2015. december 30-án közzétett felvételen egy hatalmas, bizánci kori mozaik részlete látható. (Fotó: EPA/Izraeli Régészeti Hatóság)


A diákok segítségével végzett ásatásokon a régészek egy 24 helyiségből álló, közös udvar köré felhúzott egykori épületet találtak, amelynek néhány fala több mint két méter magasan megmaradt.

Az udvaron a gabona őrzésére és előállítására szolgáló ősi eszközökre, egy olajprésre és két, a Kr. e. 4. századból származó ezüstérmére leltek, amelyeken Athéné görög istennő arcképe, valamint neve, és az őt jelképező bagoly képe látható.

Egy olajprés a monostorkomplexum területén Ros Haájnnál. (Fotó: EPA/Izraeli Régészeti Hatóság) Egy olajprés a monostorkomplexum területén Ros Haájnnál. (Fotó: EPA/Izraeli Régészeti Hatóság)


Az ásatásokat vezető régész, Amit Sedman szerint több száz éven át működött a gazdaság, majd a hellenisztikus korban, mintegy 2200 évvel ezelőtt sorsára hagyták. Újabb évszázadok elteltével, az 5. században aszály sújtotta a vidéket és megváltoztatta annak látképét. Ekkoriban terjedt el a kereszténység is a térségben, és az egyik dombon kolostort építettek.

Az ásatásokon fellelt bizánci kolostorban volt egy templom, étolaj előállítására szolgáló prés, hálótermek és istállók is. A padlót hatalmas színes mozaik borította, amelyen egy görög nyelvű szöveg elmeséli, hogy Theodósziosz szerzetes idején húzták fel az épületet. "Áldott legyen érkezésed, áldott legyen távozásod, ámen" - áll még a szövegben.

Egy ezüstérme Athéné görög istennő képével, a Ros Haájnnál fellelt bizánci kolostor közelében fekvő, római kori tanyán. (Fotó: EPA/Jim Hollander) Egy ezüstérme Athéné görög istennő képével, a Ros Haájnnál fellelt bizánci kolostor közelében fekvő, római kori tanyán. (Fotó: EPA/Jim Hollander)


Több száz évvel a kolostor bezárása után, az oszmán-török időszakban mészégető kemence működött a területen. Az izraeli régészeti hatóság megígérte, hogy látogathatóvá teszi a romokat.

Forrás: http://www.hirado.hu/2015/12/31/bizanci-kolostorra-es-okori-tanyara-bukkantak-izraelben/

2015. december 3., csütörtök

Ezékiás király

Azonosították Ezékiás júdai király pecsétjét Jeruzsálemben

  2015. december 3. 10:05 MTI

Ezékiás pecsétjeEzékiás júdai király pecsétjeként azonosították a kutatók a 2009-ben Jeruzsálem óvárosának fala mellett, a Templomhegy szomszédságában talált leletet - adta hírül a Ynet, a Jediót Ahrónot című újság honlapja. Archeológusok első alkalommal azonosítottak izraeli vagy júdeai uralkodói pecsétlenyomatot.
Ezékiás pecsétnyomata mellett további harminchárom pecsétre bukkantak, amelyek közül több szintén tartalmazott héber írást. Az i. e. 727 és 698 között élt Ezékiás júdai király ovális uralkodói pecsétnyomója mindössze 9,7 milliméter hosszú és 8,6 mm széles volt, és egy vékony zsinórral átkötött papirusztekercset lezáró, tizenkétszer tizenhárom milliméteres, három milliméter vastag agyagba nyomták bele mintegy 2700 évvel ezelőtt. Az ásatások helyszíne a tudósok feltételezése szerint Ezékiás idején a királyi palota élelmiszerraktárát szolgáló szemétdomb lehetett. Eilat Mazar, a Jeruzsálemi Héber Egyetem szakértője szerint a pecséteken ebben a korszakban megváltoztak a jelek. Az uralkodó jelképe eleinte az erőt és hatalmat kifejező skarabeuszbogár volt, később ezt felváltotta az isteni védelmet jelző, az asszíriai uralkodókat is gyakran szimbolizáló szárnyas nap képe. A kutatók szerint a változás, az élet szimbólumának bevezetése megerősíti a feltételezést, hogy Ezékiás i. e. 704-ben súlyos, életét veszélyeztető korabeli bőrbetegségben szenvedhetett, amelyből kigyógyult, és ezért az élet jele különösen fontossá vált számára. Ezékiás uralkodása idején Ézsaiás próféta tanácsára eltávolíttatta a város szentélyéből más vallások kegytárgyait, és az egész országot megtisztította a bálványozástól. Uralma alatt Szín-ahhé-eríba asszír uralkodó sikertelen hadjáratot folytatott Jeruzsálem ellen. A Biblia szerint ő rendelte el a közeli silói forrástól Jeruzsálembe vizet vezető csatorna munkálatait, amely az ostrom idején meghatározó jelentőségű volt. Ennek a vízellátó csatornának a maradványait mát a tizenkilencedik században megtalálták. A bullát már 2009-ben feltárták a régészek, de csak idén ismerte fel jelentőségét Reút Ben Arie, a Héber Egyetem tudósa. Eleinte ugyanis Melkijáhunak olvasták a szövegben található betűket, de később észrevették a pontozást, amely "melech Judára", Júda királyára változtatta a szavak értelmét, és egyértelművé tette, hogy egy királyi pecsét nyomát találták meg.


2015. október 15., csütörtök

Szodoma


Régészeti szenzáció – megtalálták Szodomát

 

Az Ószövetség leírása szerint Szodoma egyike volt a Jordán síkságán fekvő öt városnak, jelentős kereskedelmi központ. Lakói azonban igen romlottak voltak – amiért az Úr úgy döntött, elpusztítja a városukat.  Ábrahám arra kérte az Urat, hogy ha tíz igaz embert talál a városban, kímélje meg a lakók életét. Az Úr két angyalt küldött, akik a város – végül kiderült egyetlen – igaz emberénél, Lótnál szálltak meg. Az Ószövetség leírása szerint a “város férfiai, ifjai és öregjei” összegyűltek Lót házánál, és követelték, hogy adja ki a nála megszálló férfiakat, hogy “megismerhessék” azokat. (A héber kifejezést sokan a homoszexuális aktussal azonosítják, ezért lett ennek eufemisztikus megfelelője sok nyelvben a szodómia.) Lót nem adta ki őket, az angyalok viszont figyelmeztették őt és feleségét, hogy meneküljenek el – de ne nézzenek vissza. Míg az angyalok kénköves ménkővel elpusztították a várost, Lót felesége visszanézett – és sóbálvánnyá vált.
Eddig a bibliai történet -de mi a valóság? Jordániában, az ókori öt város területén folytattak ásatásokat amerikai régészek az új mexikói Trinity Southwestern Universityről. Ahol pedig a bibliai leírás alapján Szodomának feküdnie kellett, ott valóban találtak egy hatalmas bronzkori várost. Tell el-Hamaam a településdomb neve, amely alatt a város rejtőzött, amely a régészeit vizsgálatok alapján i.e. 3500 és 1450 között élte fénykorát, és a kor állapotaihoz képest valóban igen jelentős kereskedőváros lehetett, amelyen keresztül a Dél (és akár Egyitpom) árui eljuthattak Mezopotámiába. Tízszer akkora volt, mint a régió többi városa, ami lehetővé tette, hogy sokkal inkább városias – a bibliai héber pásztorok szemével mondjuk így, romlott – életet éljenek lakói, mint bárhol másutt a térségben.
Hatalmas falai voltak. Előbb egy tíz méter magas öt méter széles falat építettek, majd ezt átépítették, és egy még ennél is szélesebb, hét méter széles védvonalat építettek  – ami bizonyítja a város gazdagságát, hogy volt mit félteniük a rablóktól. A falakat tornyok, bástyák védték, a városban házak, paloták alapjait találták – jellegzetes bronzkori edényekkel együtt. Sajnos feliratos táblákat – bár a térségben ekkor már ismert volt az írás – egyelőre nem találtak.  A város i.e. 1450 körül – nagyjából amikor a héberek először eljutottak e vidékre – elnéptelenedett, és a vidék vagy hétszáz évig teljesen lakatlan volt. Steven Collins, a régészcsoport vezetője szerint gyakorlatilag biztos, hogy amit megtaláltak, az a bibliai Szodoma. “Minden kirtériumnak megfelel, ami az írásban van” – mondta egy libanoni hírportálnak.  Hogy mi okozta a város pusztulását, azt még keresik a tudósok – egyesek földrengést, mások egy aszteroidát sejtenek mögötte. Az ásatások folytatódnak – és szinte bizonyos, hogy hamarosan felkerül Szodoma a világ turisztikai térképére is.

http://www.globoport.hu/135924/regeszeti-szenzacio-megtalaltak-szodomat/

2015. október 3., szombat

Machaerus

A jordán hercegnek is bemutatták Vörös Győző ókorkutató újabb szentföldi kötetét

2015. október 2. péntek 14:13

El-Hasszán bin Talal jordániai hercegnek is bemutatták Vörös Győző ókorkutató idén, a milánói Edizioni Terra Santa gondozásában megjelent Machaerus II. című kötetét, melyben a Nagy Heródes által építtetett palotának, Keresztelő Szent János vértanúsága helyszínének régészeti feltárásairól számol be.


A jordán herceg szeptember végén lányával, Szumaja bint el-Hasszán hercegnővel együtt fogadta Ammánban, a királyi palotában a magyar archeológust, Vörös Győzőt és Magyarország jordániai nagykövetét, Czibere Csabát.

A látogatás apropóját a jeruzsálemi Studium Biblicum Franciscanum, a római Antonianum Pápai Egyetem régészeti intézete kihelyezett tagozatának kiadványsorozata, a Collectio Maior 55. köteteként megjelent könyv megjelenése adta, melyben Vörös Győző Heródes egykori palotája, Machaerus vára régészeti feltárását mutatja be.

Keresztelő Szent János vértanúsága helyszínének régészeti feltárásait jelenleg a szerző, Vörös Győző vezeti, míg korábban, a ’70-es évektől Michele Piccirillo professzor haláláig a Studium Biblicum ferences szerzetesei végeztek kutatásokat a helyszínen. A 2014-ben megjelent első és a most megjelent második kötet a Machaerus erődítmény régészeti feltárásának munkálatait mutatja be egészen napjainkig.

A jordán királyi család mindig is nagy figyelmet szentelt az ásatásoknak, a munkálatokat Hasszán herceg többször személyesen is megtekintette.
Forrás és fotó: Fondazioneterrasanta.it
Magyar Kurír
(zn)

2015. szeptember 9., szerda

2015. július 14., kedd

Kenyérszaporitás temploma

Letartóztatták az izraeli Kenyérszaporítás-templom feltételezett gyújtogatóit

Az izraeli rendőrség több embert letartóztatott, akiket azzal gyanúsítanak, hogy június 18-án súlyos károkat okozó tüzet okoztak az észak-izraeli Tabghában található Kenyérszaporítás templomában – számol be a Vatikáni Rádió német szerkesztősége.


A júniusi gyújtogatásból keletkezett tűz súlyos károkat okozott a katolikus templomban, mely a Kineret-tó (Genezáreti-tó) északkeleti partján áll, ahol egykor az Újszövetség szerint Jézus öt cipóval és két hallal jóllakatott egy mintegy ötezer fős tömeget. A tűz hatalmas károkat okozott a templomhoz kapcsolódó, újonnan épült bencés monostor épületében is.
Micky Rosenfeld, az izraeli rendőrség szóvivője bejelentette: több gyanúsítottat is letartóztattak, pontosabb információkat azonban nem közöltek. A gyanúsítottakat – három zsidó fiatalt – az izraeli rendőrség és a titkosszolgálat közös akciója során fogták el. Médiaértesülések szerint további letartóztatások várhatók.
A Kenyérszaporítás temploma 1934-ben épült a 4–5. századból származó bizánci templom romjain. Ma bencés szerzetesek működtetik. A templom melletti német alapítású bencés apátságot 2012-ben szentelték fel. A német bencések 1939 óta tartanak fenn zarándokhelyet a Kenyérszaporítás templománál. Ma hat szerzetes él Tabghában. A szerzetesek fiatal fogyatékkal élőket gondoznak, a monostor része egy központ, amelynek célja, hogy találkozási lehetőséget biztosítson arab és zsidó fiatalok számára – írja a Kathpress.

Már 2014 májusában is történt gyújtogatás a jeruzsálemi Dormitio bencés apátságban, melyhez Tabgha is tartozik. Közvetlenül Ferenc pápa látogatása után okoztak tüzet ismeretlenek, akik égő könyvet helyeztek a templomba. Ez év februárjában pedig a görög ortodox szemináriumban történt gyújtogatás, ahol keresztényellenes graffitit találtak a falon.

Fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír

2015. június 19., péntek

Tabgha gyútogatás

Csütörtökön reggel gyújtogatás nyomait fedezték fel a Kineret (Genezáreti tó) partján álló Tabgha templomban, amelyet az Újszövetségben említett kenyér- és hal-szaporítás hagyomány szerinti színhelyén emeltek.

A templomban jelentős károk keletkeztek. A falakra a tettesek a kereszténységet gyalázó feliratokat firkáltak.

A rendőrség 16 kiskorú jesiva-növendéket gyanúsít, kihallgatásuk folyamatban van.

A templom egyik papja a Kol Jiszráélnek, az Izraeli Rádiónak elmondta, hogy a templom már huzamosabb ideje ki van téve különböző támadásoknak.

A kenyér- és halszaporítás történetére utaló esemény helyén egy modern templom áll, amelyet 1982-ben építettek bizánci mintára. Belül látszanak azok a kövek, amelyek egy 4. századi bizánci kápolna romjait mutatják.

Az ásatáskor előkerült mozaikok gyönyörűek, és ezeket fel is használták a ma álló templom építésénél.

forrás:  http://izraeli-hirlevel.blogspot.hu/2015/06/gyujtogatas-kenyerszaporitas.html

2015. március 20., péntek

Machareus

Kövér László, az Országgyűlés elnöke jordániai látogatása során, március 19-én felkereste a Mahérusz (Machareus) erődítményt, Heródes király palotáját, Keresztelő Szent János mártíromságának helyszínét, amelyet magyar régészek vezetésével tárnak fel – tájékoztat az MTI.

A Holt-tenger keleti partján magasodó erődítmény romjainak feltárását a jordániai királyi műemléki régészeti hivatal megbízásából, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával Vörös Győző ókorkutató és három magyar munkatársa vezetésével végzik. Ez jelenleg a Szentföldön folyó egyik legfontosabb régészeti munka, amely a zarándokok és turisták részére kívánja láthatóvá tenni Heródes egykori várát.
A Biblia szerint itt, Nagy Heródes egykori várában, az apjától megörökölt palotájában fejeztette le Heródes Antipasz Keresztelő Szent Jánost, nevelt lánya, Salome kívánságára, aki azt kérte, hogy tálcán hozzák elé János fejét.
Az evangéliumi helyszínen 2009 óta tartó egyetlen magyar feltárás eredményeit Vörös Győző mutatta be a házelnöknek. A magyar delegációt elkísérte a helyszínre Czibere Csaba jordániai magyar nagykövet is.
Vörös Győző tájékoztatása szerint a Szentföldön korábban nem folyt magyar terepmunka, s jelenleg is ez az ásatás az egyetlen élő kulturális kapcsolat Magyarország és a Jordán Királyság között.
Kövér Lászlót jordániai látogatása során fogadta II. Abdalláh jordániai uralkodó. Az Országgyűlés elnöke tárgyalt Abdalláh Enszúr miniszterelnökkel, s találkozott Atef Taravnehhel, a jordániai képviselőház elnökével is.
Fotó: Sajtóiroda, Országgyűlés
Magyar Kurír

2015. március 3., kedd

Jézus gyermekkori otthona

Megtalálhatták Jézus gyermekkori otthonát

Az izraeli Názáretben dolgozó régészek azonosították azt az első században használt kőépületet, amelyben – egyes források és kutatási eredmények szerint – a szent család, József, Mária és Jézus élhetett. A Múlt-kor.hu összeállítását közöljük.


A kutatók nem állítják egyértelműen, hogy ebben az épületben cseperedett fel a Megváltó, ám a régészeti bizonyítékok szerint könnyen elképzelhető, hogy így történt.
A sziklás domboldalba vájt kőház körül még az 1880-as években názáreti nővérek utasítására végeztek ásatásokat. A dél-angliai Readingi Egyetem munkatársa, Ken Dark vezette kutatócsoport most az első századra datálta az épületet, s megállapította, hogy ez az a ház, amelyről a Jézus halála után évszázadokkal élt helyi lakosok meg voltak győződve, hogy a Megváltó gyermekkori otthona volt. A régészeti leletek alapján nem lehet megcáfolhatatlanul azt állítani, hogy Krisztus ebben a házban nevelkedett, azonban Dark szerint kizárni sem lehet.
A szakemberek megállapították, hogy évszázadokkal Jézus halálát követően, a bizánci korban (tehát még a hetedik századi arab hódítás előtt) mozaikokkal dekorálták az épület falait, s egy templomot építettek fölé, hogy megvédjék. A középkorra a Szent József-templom elég rossz állapotba került, a 12. században a keresztesek újították fel. A kutató szerint ez a legfőbb bizonyíték arra, hogy mind a bizánci, mind a keresztes időkben Jézus gyermekkori otthonának (illetve Szent József egykori ácsműhelyének) tekintették a templom alatti épületet.
Egészen a közelmúltig az első századra datálható régészeti leletek csupán sírokból kerültek elő, azonban az elmúlt években két épületet is felfedeztek, amelyek bizonyíthatóan ebből az időszakból valók. Az 1880-as évek ásatásai után 1936-ban fordult a figyelem ismét az épület felé, amikor Henri Senès építészből lett jezsuita szerzetes érkezett a helyszínre, hogy alaposan feltérképezze az apácák munkálatai utáni állapotokat. Kutatását azonban nem publikálta, így e munka sokak számára ismeretlen maradt.
2006-ban láttak ismét munkához az – ekkor már – hivatásos régészek, akiknek mindkét korábbi feltárásról készült beszámoló a rendelkezésükre állt. A szakembereknek végül sikerült rekonstruálni az épület változásait az első századtól egészen napjainkig.
Lakóházból szentély
A leletek között olyan tárgyakat találtak – például törött főzőedényeket, fonáshoz használt orsót, illetve egyéb, mészkőből készült edényeket –, amelyek arra engednek következtetni, hogy egy család élhetett itt az első században, vélik a régészek. Dark szerint a mészkőből készült tárgyak alapján biztosra lehet venni, hogy egy zsidó család élhetett az épületben, ugyanis a zsidók hite szerint a mészkő nem lehet tisztátalan.
A völgyre néző, domboldalba vájt házban több szoba is helyet kapott, azonban csak az a helyiség maradt meg teljes épségben, amely az udvarról nyílott. Itt még az eredeti, krétából készült padló is fennmaradt. Miután valamikor az első században elhagyták lakói, az épületet először tárolóként, majd temetkezésre használták. Később két sírt építettek az elhagyott ház mellé. Az épület, valamint a két sír fölé, illetve köré épített templom a nyolcadik századig volt használatban, a 13. században pedig porig égett. Az egykori lakóháznak azonban nem esett baja.
A régészeti bizonyítékok mellett az Adomnàn, a skót Iona-szigeti kolostor apátja által 670 körül írott, Arculf frank püspök zarándoklatán alapuló szöveg is alátámasztja az elméletet: „a templom egykoron ház volt, melyben az Úr a gyermekkorát töltötte”. Az épület melletti sírt a keresztesek Szent József végső nyughelyeként tisztelték, azonban nem valószínű, hogy Jézus nevelőapja itt nyugodott volna, ugyanis a sír jóval később épült.
Milyen volt akkoriban Názáret?
A rómaiak már a Krisztus előtti 1. században kiterjesztették hatalmukat Izraelre, azonban a régészeti bizonyítékok szerint Róma növekvő befolyása ellenére a Názáretben és környékén élők elutasították a romanizálódást. A városhoz közeli, Nahal Zippori nevű völgy északi részén, a római Sepphoris város közelében élők jóval fogékonyabbak voltak a római kultúrára, mint a délebbi názáretiek. „Mindez arra utal, hogy Názáret környékén szokatlanul erős volt a Róma-ellenes hangulat, valamint a zsidó identitás” – mondta Dark.
Fotó: Múlt-kor.hu
Magyar Kurír

2015. január 5., hétfő

Jézus halálra ítélésének helyéről

http://mult-kor.hu/ezen-a-helyen-itelhettek-halalra-jezust-20150106

Egy évek óta zajló jeruzsálemi ásatás során a kutatók egy eddig ismeretlen épület falait fedezték fel, amelyet a törökök és a britek börtönként használhattak, korábban azonban Heródes palotájának része volt. A régészeti leletek, valamint a történeti források, illetve az evangélium szövegei szerint ezen a helyen folyhatott Jézus Krisztus "tárgyalása", amely során a Megváltót halálra ítélték.
Ezen a helyen ítélhették halálra Jézust

Mintegy 15 évvel ezelőtt a Jeruzsálem történetét kutató régészek a Dávid Tornya Történeti Múzeum területeire is kiterjesztették az ásatásokat. Az egyes régészeti rétegeket egymás után feltáró szakemberek az óvárosban álló intézmény mellett egy elhagyatott épület padlója alatt különös leleteket fedezték fel.
Az oszmán, illetve a brit uralom idején börtönként funkcionáló építmény alatt egy ókori palota maradványait tárták fel, s a kutatók úgy vélik, a nép által halálra ítélt Jézus Krisztus tárgyalásának helyszínére bukkantak. A zsidó-palesztin összecsapások, valamint a pénzhiány okozta csúszások miatt éveken át húzódó ásatások eredményeit az elmúlt hétvégén tárták a nyilvánosság elé.
"A börtön az ókori Jeruzsálem szerves részét képezte, s a város történetének bizonyos szegleteit egyedülálló módon képes elénk tárni" - mondta Amit Reem, az ásatást vezető izraeli régész. Az elmúlt években a börtön falaiban a zsidó államért küzdő mozgalom képviselői által az 1940-es években vésett szimbólumoktól kezdve a keresztesek korából származó festett medencén át Nagy Heródes palotájának maradványaiig a történelem több korszakából is találtak jelentős leleteket.
Évente átlagban több mint egymillió keresztény zarándokol el Jeruzsálembe, hogy sok más egyéb látnivaló megtekintése mellett körbejárhassák Jézus Krisztus szenvedésének helyszíneit. "Néhány kereszténynek igen fontos, hogy a történelmi tényeket kötni tudják egy-egy helyszínhez" - magyarázta Jisca Harani, a kereszténység és a szentföldi zarándokok izraeli szakértője. A zarándokok a keresztút állomásait (kálvária vagy Via Dolorosa, Fájdalmak Útja) szokták felkeresni, amely Poncius Pilátus római helytartó palotájától, vagyis Jézus Krisztus kihallgatásának és elítélésének vélt helyszínétől a Golgotáig tart.
A zarándokok jeruzsálemi útvonala az elmúlt évszázadokban többször is megváltozott attól függően, hogy éppen ki uralta a várost vagy hogy melyik helyszínt tartották fontosabbnak. A bizánci korszakban például a Via Dolorosa bejárt útvonala közelebb kezdődött a ma a város nyugati részében álló múzeumhoz. A 13. századtól kezdve azonban a kezdőpont az Antónia Erőd (egykori római katonai létesítmény az Al-Aksza, valamint az aranykupolás Sziklamecset közelében) irányába csúszott el, s ma is onnan indul a legtöbb zarándokút.
Krisztus kihallgatásának és elítélésének helyszínéről folyamatosan zajlik a vita a hívők, a vallási vezetők, a történészek és a régészek között. A helyszínnel kapcsolatos ellentétek az evangéliumok különböző értelmezéséből fakadnak. Az evangélisták lejegyezték, miként vitték Jézust Pilátus elé, akinek otthonára a latin "praetorium" kifejezésnek megfelelő szót használták, amely gyakorlatilag egy római katonai tábor tábornoki sátrát jelenti. Sokak szerint azonban Pilátus ekkor már beköltözhetett Heródes egykori palotájába, és ott, illetve annak kapujában fogadhatta a tömeget.
A régészek abban biztosak, hogy az említett, Heródes által épített palota Nyugat-Jeruzsálem azon részén található, ahol a Dávid Tornya Történeti Múzeum és az egykori oszmán börtön is áll. Shimon Gibson, az Észak-Karolinai Egyetem régésze szerint aligha kétséges, hogy a tárgyalás valahol Heródes palotáján belül zajlott le. "Kaifástól a helytartóságra vitték Jézust. Kora reggel volt. A zsidók nem mentek be a helytartóságra, nehogy tisztátalanná váljanak, s elkölthessék a húsvéti bárányt. Ezért Pilátus jött ki hozzájuk..." - olvashatjuk János evangéliumában (Jn 18,28-29), amelyből kiderül, hogy ezt követően Pilátus visszament az épületbe, és ott faggatta Jézust. A régész szerint az ásatások mindezt alátámasztották, így több mint valószínű, hogy a palotában ítélték el a Megváltót. "A régészeti-történeti leletekből, valamint az evangéliumokból ugyanarra lehet következtetni, a különböző források egybecsengenek" - tette hozzá.
A történészek szerint ez a felfedezés azonban nem fogja megváltoztatni az évszázados zarándokútvonalat. "Egy hely attól válik szentté, hogy az emberek évszázadok óta járnak oda imádkozni, sírni vagy éppen ünnepelni, nem hiszem, hogy egyhamar változás fog bekövetkezni a zarándokok útvonalában. Ennek ellenére fontos szeglete tárult fel Jeruzsálem történetének" - mondta David Pileggi Jeruzsálemben élő anglikán lelkész és kutató.

 http://mult-kor.hu/

2014. március 7., péntek

A Kisértés Hegye

Nagyböjti elmélkedések
Nagyböjt első vasárnapja
Kedves testvérek és nővérek
Isten hozott a Szentföldön, hogy megtegyük ezt a nagyböjti zarándoklatot, amely a feltámadáshoz vezet bennünket, Húsvét vasárnapján. Ma egy olyan helyen vagyunk, amely nagyon ismerős volt Jézusnak.
A júdeai pusztában vagyunk. Azért vagyunk itt, mert a mai evangélium arról beszél, hogy Jézus a sivatagban kísértetett meg. Nagyböjt első vasárnapjának a liturgiája arra hív bennünket, hogy a bűnről elmélkedjünk.
A három olvasmány közös témája a bűn. Az első olvasmány Ádám és Éváról beszél, az ősszülők bűnéről, és ahol látszik, hogy ez a bűn elszakadás Istentől, kísérlet arra, hogy nélküle cselekedjünk, és a végén üres kézzel maradunk, amit a Biblia így nevez meg, hogy: „észrevették, hogy mezítelenek.”
A második olvasmány a rómaiakhoz irt levél ötödik fejezetéből van. Szent Pál összehasonlítja Ádám atyánkat és Jézust mint testvérünket. Az első és második Ádám…. hibánkon kívül, mindnyájan elbuktunk Ádámban, érdemünk nélkül feltámadunk és megigazulunk Jézus Krisztusban.
Az evangéliumi részlet Jézusról beszél, aki a sivatagban van, aki megkísértetett a pusztában, ami egy meghívás számunkra, hogy az ő útján induljunk el. A görög szövegben a puszta “eremos”, és a latin nyelvekben innen származik a remete, remeteség, remetelak, mindezek a szavak a magányra hívnak bennünket. Az egyház tehát a mai vasárnap, arra hív, hogy a pusztába vonuljunk.
Mi látható ebben a pusztában? A júdeai sivatagban, a pusztában, amit Jézus látott, amit a vállaim mögött láttok, egy élettelen sivatag. Hogyha a Bibliai pusztára gondolunk, Isten népére, amely negyven évig maradt a pusztában… miért maradt életben? Hogy hallgathassa az Úr szavát… mert ez az alkalmas hely.
Ez a hely, ahol a legközvetlenebbül találkozhatunk Istennel, mert közvetlenül önmagunkkal kerülhetünk kapcsolatba. Ez tehát az evangéliumi részlet üzenete. Jézus háromszor kísértetett meg, hogy elmondhassa, hogyan eshetünk kísértésbe, észrevétlenül. A Sátán, aki ezen a helyen megkísérti Jézust azt mondja, hogy változtassa át a sziklát, a köveket kenyérré. A Bibliából idéz, mert a Szentírásban Isten azt mondja, hogy a köveket kenyérré tudja változtatni. A második kísértés: Jézust a gazdagsággal kísérti. A templom párkányára viszi őt, és látja mindazt a gazdagságot ami bent és kint található, azonban Jézus azt mondja, nem.
A harmadik kísértés amely a legvalódibb, mert megérteti velünk, hogy mit akar tőlünk a kísértő… azt akarja, hogy mondjunk le saját magunkról, mindenek fölött magunkról és Istenről, hogy az ő rabszolgaivá legyünk, hogy az ő szolgaságába essünk. Ime Jézus megtanítja, hogy a kísértés legyőzhető.
A mai vasárnapi liturgia végső célja ez: Jézus példát adott arra, hogy gyengeségeink ellenére, eleséseink ellenére felállhatunk és az ő segítségével haladhatunk a mesteri úton, hogy vele feltámadjunk
Ezt az adást innen a pusztából egy köszöntéssel fejezhetjük be, kérve Istent, hogy áldja meg a mi nagyböjti zarándok utunkat.
Kérjük az Ő áldását: Áldjon meg bennünket az Úr… az Atya,a Fiú és a Szentlélek. Ámen.
Kedves testvérek és nővérek, üdvözlet Jeruzsálemből, a pusztából.
Jó nagyböjti szent időt kívánok az Úr nevében.

2014. március 6., csütörtök

Szent Sír Hamvazószerdán



Hamvazószerda a Szent Sírnál

Kora reggel, fél hétkor, a Szent Sir bazilika harangjai a hamvazószerdai misére hívnak. A szentmisét az üres sír bejáratánál mutatják be, amely Jézus győzelmének a jele. Azon a helyen történik ez, ahol majd negyven napig ünneplik a feltámadás nagy ünnepét. „Engesztelődjetek ki Istennel”.. Íme az alkalmas idő, íme az üdvösség napja.” és „Térjetek meg és higgyetek az Evangéliumban.!” Ezzel a két felszólítással, a keresztény közösséget arra hívják, hogy befogadják Isten irgalmát és visszatérjenek hozzá. A hamu a bűnbánat és megtérés jelképe. A nagyböjt a Szent Sírtól nézve, egy nagyon intenzív időszak, liturgikus programokban nagyon gazdag.
P. NOEL MUSCAT, ofm, a Szent Sir közösség elnöke.
„A Szent Sírnál a nagyböjt nagyon intenzív időszak. Olyan idő, amikor jönnek a helyi keresztények, zarándokok az egész világról, és azok a testvérek akik Jeruzsálemben vannak.” A nagyböjt minden szombatján, délután ünnepélyes körmenetet tartanak a ferencesek-, papok és szerzetesek részvételével, a jeruzsálemi pátriárkával együtt, valamint a helybeli keresztényekkel és zarándokokkal.
P. NOEL MUSCAT, ofm
Ez egy körmenet, amelyet naponta végzünk. Innen, ettől az oszloptól indul, amely mellettem van, és Jézus megostorozásának az oszlopa. Körmenetben, körül járjuk a Bazilikát. A nagyböjti szombatokon ez ünnepélyes formában történik, amikor háromszor megkerüljük a Szent Sírt. Az éjszaka nagyon szép idő, mert a nagyböjti vasárnapok előestéjén jön a Kusztos atya a testvérekkel virrasztani. Minden szerdán a testvérek elzarándokolnak a jeruzsálemi szentélyekhez. Ahogyan Noel atya magyarázza Egeria zarándoknő már a negyedik században említi a Szent Városban történő ünnepléseket.
P. NOEL MUSCAT, ofm
Ezért itt a Szent Sir bazilikában az ünnepléseknek nagyon mély értelme van. Ugyanis amellett, hogy az egyetemes egyház liturgiáját üljük, ugyanis részei vagyunk ez egyetemes egyháznak, itt vannak sajátos jeruzsálemi liturgikus szertartások. Jellegzetességek, amelyek a századok folyamán születtek, amelynek a szépségét a nagyböjt idején megtapasztalhatják a helybeli keresztények és a zarándokok egyaránt.

2014. február 21., péntek

Golgota


Új fény a Frankok kápolnája számára

Egy klasszikus szentföldi emlékkép legóhajtottabb helye. Kevesen tudják azonban, hogy a Szent Sir bazilika bejáratától jobbra található lépcső egy jelenleg még rejtett építészeti, művészi kincshez vezet, amelynél most kezdődtek el a restaurálási munkálatok. Egy erkélyről van szó, amelyet a keresztes korban építettek, és a történelem folyamán különféle névvel illették: Görcsök kápolnája, vagy a Hétfájdalmú Szűz kápolnája, Fájdalmas Szűz kápolnája. Utalással a bazilikában jelen levő szerzetesi közösségre Frankok kápolnájának hívják, mert a ferencesekre van bízva, és a keletiek „frankoknak” hívja őket.
P. SERGIO GALDI, ofm, a szentföldi kusztódia titkára “Mi itt vagyunk és őrizzük. Megpróbáljuk megőrizni ezeket a helyeket, konzerválni őket, hogy a jövőben, amikor a zarándokok ide jönnek, kifejezhessék tiszteletüket a kövek és helyek iránt. Valójában méltó volt visszaadni ezeknek a köveknek a régi fényét”. A Kálváriára való bejáratként született a Frankok kápolnája, egy ládának tekinthető, amely magába foglalja keresztes kor -, és az azt követő idő művészi alkotásait.
P. EUGENIO ALLIATA, ofm, a Ferences Biblikus Intézet régésze “A keresztesek távozása után és Jeruzsálem muzulmán kézre kerülése után a bazilika kapuit gyakorlatilag mind bezárták. A Kálváriára vezető kaput ablakká alakították át, hogya belső tér egy kis fényhez jusson, kívül pedig az oszlopos erkélyt egy fallal zárták be. Annak köszönhetően, hogy ez a hely annyi évszázadon át zárva volt a művészi elemek jó állapotban maradtak meg. Az oszlopfőkön finom vésetek találhatók. A legjobb állapotban a márvány oszlopok maradtak meg. Fönt, a bejárati kapun, amely a Kálváriára vezet elegáns mozaik maradt meg, amely gyöngy és üveg berakással készült”. Előreláthatóan három hónapos munkára van szűkség a felső fronton: szűkség van egy laboratóriumra, hogy helyre állítsák a márványt, a mozaik padlót a keresztes időkből. Mint eddig is, korábbi restaurálási munkálatoknál néhány diák közreműködik a jerikói Mozaik központból.
OSAMA HAMDAN Mozaik központ igazgatója “A legnagyobb meglepetés a mozaik. A múltban is volt egy beavatkozás, valószínű a tizennyolcadik század végén, az ottomán időben. A mozaik egy részét bevakolták, különösen a széleket és a felső részt. Úgy gondolom, hogy ez a beavatkozás azért történt, hogy megerősítsék a mozaik széleit, hogy ne semmisüljön meg az egész. Ugyanis az egész kápolnát mozaik borította. Ennek jelei még látszanak különösen a kupolán, amely mozaikba volt öltöztetve”. A szentföldi fiatal restaurátorok számára kihívás, hogy az olasz szakemberektől kisérve helyre állítsák a homlokzatot: amelyen Mária és szent János látható a kereszt alatt, valamint az oltár keretét.
ALESSANDRA DI DONE’, restaurátor “A leg szembeötlőbb, az aranyozás teljes felújítása, amelyet nem túl régi időben eltakartak. Abban remélünk, hogy megtaláljuk és helyre állítjuk ezt az arany bori tást.” A Golgota szomszédságában található, ezért a „Kálvária harmadik részének” tekintik. A hely tisztelete Máriához kötődik, aki a kereszt alatt állott. A helyreállítások után, lehetséges lesz a belépés, mint a múltban is a szentmisék idejére, amelyet a ferencesek mutatnak be a kora reggeli órákban.
P. SERGIO GALDI, ofm, a ferences kusztódia titkára “ Ez a hely Mária tekintetét őrzi, amellyel a keresztre tekint. Miután ezt a kápolnát helyreállítjuk, olyan hellyé lesz, ahová a zarándokok jöhetnek imádkozni, továbbra is jöhetnek imádkozni, elhozva valójában a fájdalmukat, amely Mária fájdalma volt a kereszt tövében. Tudva, hogy egy olyan jelenlét található itt, amely közbenjár értük.”

2014. január 27., hétfő

Kána

Kána, minden család plébániáján Egy menyegzős lakoma. Egy különleges vendég, aki a nehézség pillanatában a bajba jutott ifjú pár és a meghívottak segítségére siet. És ezt rendkívüli módon teszi. Mindaz. ami a galileai Kánában történik Jézus első csodájával, amikor a vizet borrá voltoztatja. Amit szent János evangéliumának második fejezete mesél el. A Szentföldön, erre az első jelre minden évben Jézus megkeresztelkedése utáni vasárnap emlékeznek meg. Kána, latin plébániája számára ez egy ünnep, egyben Galilea szerte minden keresztény család számára is. Ebben az évben a környék minden helyéről január 19-én. vasárnap érkeztek. A szentmise alatt, amelyet a szentföldi Kusztos mutatott be, megújították a házassági fogadalmukat.
ODETTE “Ez egy nagyon szép dolog, hogy itt lehetünk ebben a templomban. Jézus első csodájának a temploma, a galileai Kánában: amely jelzi Jézus dicsőségét és jelenlétét Kánában.”
SALIM “Amint tudjátok, Kána egy szent város, mint a többi város, amelyet az első csoda városának neveznek. Ezért az öröm forrása, és mindannyiunk számára megtiszteltetés.”
LAURA “Nagyon boldog vagyok, hogy itt újíthattam meg a házassági fogadalmamat, épp ebben a templomban, azon a helyen, ahol Jézus az első csodáját művelte”.
ELI “Hálásak vagyunk Ferenc pápának, hogy ezt az évet a család évévé tette. Hiszem, hogy a plébániákon és a templomokban, itt és az egész világon, azon kell dolgoznunk közösen, hogy megerősítsük a család alapjait”. A Jézus által mutatott jelnek Kánában Eucharisztikus vonatkozása van.
P. FRANCOIS MARIE SHAMIYEH, ofm, galileai Kána latin plébánosa “A szentatyától kezdve, az utolsó papig, a konszekrációban a kenyeret Krisztus testévé, és a bort Krisztus vérévé változtatjuk át. Itt egy lényegi átváltoztatás történik. Ezért szent János az evangéliumában. Nem az első csodáról beszél, hanem első jelről, amelyet Jézus a családok javára cselekedet itt és a világ minden részén”. Tizennyolcezer lakosú város, néhány kilométerre Názárettől, Galileai Kána története Jézus első csodájához kapcsolódik, amikor a vizet borrá változtatta. A helyi katolikus közösség 145 családból áll, akik szoros kapcsolatban élnek más keresztény egyházak keresztényeivel. Egy kis plébánia, amely ennek ellenére nagyon tevékeny, ahol nagyon érzik annak az ajándéka, hogy Jézus első csodájának a tanúivá kell lenniük.
 P. FRANCOIS MARIE SHAMIYEH, ofm, galileai Kána latin plébánosa “Jelen vannak itt Mária Szeplőtelen Szívének ferences nővérei. Ők egy óvodát, elemi és középiskolát működtetnek. Mi most egy közép iskolát indítunk. Azon kivül működik a Máriás lelkiségű ifjúság. Páli szent Vince közössége. van cserkészet, ifjúság. kórus. Ugyanakkor vannak a családi házaknál az evangéliumi ülések. Ilyen módon megáldjuk a házaikat.” Ilyen módon Kánából. Izrael egy kis plébániájáról elindul egy reményteljes üzenet a Szentföld minden kereszténye számára.
P. Pierbattista Pizzaballa , OFM, szentföldi kusztos „Senki nem gondolta volna abban az időben, hogy Jézus a vizet borrá tudja változtatni. A Szentírásban a bor az öröm és a szenvedély jele. A világ minden családjának – az egyháznak is szűksége van erre a jelre. Néha a szenvedélyünk kialszik. Néha az örömünk és a lelkesedésünk kialszik. Azt szeretnénk, hogy az Úr változtassa át Galilea egyháza számára, az életünket borral teljes életté, az öröm és a szenvedély értelmében.

2014. január 15., szerda

Jordán folyónál

A keresztények a Jordán folyónál Jézus megkeresztelkedésére emlékeztek.
Megtisztulni a víz által, amely megújít, a keresztények számára lehetővé teszi a megemlékezést. Ennek szellemében keresztények százai a Szentföldről, és zarándokok a világ minden részéről január 12-én megújították a keresztségi ígéretüket, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint ott járt Jézus, és ahol megkeresztelkedett a Jordán folyóban.
A szentmise, amelyet Dobromir Jaszta vikárius atya, mutatott be, lezárta a karácsonyi időszakot. A jelenlévőknek részük lehetett abban a kegyelmi ráadásban, hogy ezt az ünnepet ott üljék meg, ahol Jézus jelenléte megszentelte a helyet.
P. DOBROMIR JASZTAL, ofm, a szentföldi kusztodia vicáriusa
"A keresztséggel új élet kezdődik el. Jézus, aki itt megkeresztelkedett megszentelte a keresztvizet. A víz önmagában keveset ér, mondták az egyházatyák. A Jézus keresztje és küldetése által megszentelt víz a megváltás eszközévé válik. Marcel Butros, Veronika, Miriam és Marisa a neve annak a néy újonnan megkeresztelt gyereknek, akiket Jézus megkeresztelkedésének ünnepén, a mise alatt kereszteltek meg a Jordán folyónál. Hárman a Taybeei plébániához tartoznak. Marisa szülei, aki két éves Jeruzsálemből jöttek. SUSAN SUFAN, Marisa édesanyja
„Egy különleges nap ez számunkra, mert Jézus itt keresztelkedett meg. Ma megáldottnak érezzük magunkat.. És ezen felül, a mienk ez a őgyönyörű gyerek. Ő az életünk! Nagyon boldogak vagyunk, hogy itt Jerikónál keresztelhettük meg őt.” Egész napos zarándoklat volt. Jerikóba érve, a kusztódia küldöttségét a palesztin hatóság képviselői fogadták, Jerikó polgármestere által. Ezután a karaván elindult a Jordán felé, egy aknamezőn át kell haladni. Ez a 67-es háború maradványa, amelyet nem javítottak ki. Végül, a kísértés hegyének a megmászása, a görög keleti kolostorhoz való érkezéssel. A hagyomány szerint Jézus a keresztség után, ide vonult vissza negyven napi imára és böjtre, ahol megkísértette a Sátán. A zarándokok részére a hegyre való mászás azt a tisztulási utat jelképezi, amely lerakja a keresztség alapjait.
P. Dobromir Jasztal , OFM, vicárius „Az itteni keresztényeknek, valamint az egész világon élő keresztényeknek meg kell tisztulniuk. az önzéstől, az önmaguknak való éléstől, ellene mondva a rossznak. Egyszer s mindenkorra ettől megszabadulva, úgy gondolom építhetjük Isten országát magunk körül minden erőnkkel és teljes lendülettel.”