Jézus halálra ítélésének helyéről

http://mult-kor.hu/ezen-a-helyen-itelhettek-halalra-jezust-20150106

Egy évek óta zajló jeruzsálemi ásatás során a kutatók egy eddig ismeretlen épület falait fedezték fel, amelyet a törökök és a britek börtönként használhattak, korábban azonban Heródes palotájának része volt. A régészeti leletek, valamint a történeti források, illetve az evangélium szövegei szerint ezen a helyen folyhatott Jézus Krisztus "tárgyalása", amely során a Megváltót halálra ítélték.


Mintegy 15 évvel ezelőtt a Jeruzsálem történetét kutató régészek a Dávid Tornya Történeti Múzeum területeire is kiterjesztették az ásatásokat. Az egyes régészeti rétegeket egymás után feltáró szakemberek az óvárosban álló intézmény mellett egy elhagyatott épület padlója alatt különös leleteket fedezték fel.
Az oszmán, illetve a brit uralom idején börtönként funkcionáló építmény alatt egy ókori palota maradványait tárták fel, s a kutatók úgy vélik, a nép által halálra ítélt Jézus Krisztus tárgyalásának helyszínére bukkantak. A zsidó-palesztin összecsapások, valamint a pénzhiány okozta csúszások miatt éveken át húzódó ásatások eredményeit az elmúlt hétvégén tárták a nyilvánosság elé.
"A börtön az ókori Jeruzsálem szerves részét képezte, s a város történetének bizonyos szegleteit egyedülálló módon képes elénk tárni" - mondta Amit Reem, az ásatást vezető izraeli régész. Az elmúlt években a börtön falaiban a zsidó államért küzdő mozgalom képviselői által az 1940-es években vésett szimbólumoktól kezdve a keresztesek korából származó festett medencén át Nagy Heródes palotájának maradványaiig a történelem több korszakából is találtak jelentős leleteket.
Évente átlagban több mint egymillió keresztény zarándokol el Jeruzsálembe, hogy sok más egyéb látnivaló megtekintése mellett körbejárhassák Jézus Krisztus szenvedésének helyszíneit. "Néhány kereszténynek igen fontos, hogy a történelmi tényeket kötni tudják egy-egy helyszínhez" - magyarázta Jisca Harani, a kereszténység és a szentföldi zarándokok izraeli szakértője. A zarándokok a keresztút állomásait (kálvária vagy Via Dolorosa, Fájdalmak Útja) szokták felkeresni, amely Poncius Pilátus római helytartó palotájától, vagyis Jézus Krisztus kihallgatásának és elítélésének vélt helyszínétől a Golgotáig tart.
A zarándokok jeruzsálemi útvonala az elmúlt évszázadokban többször is megváltozott attól függően, hogy éppen ki uralta a várost vagy hogy melyik helyszínt tartották fontosabbnak. A bizánci korszakban például a Via Dolorosa bejárt útvonala közelebb kezdődött a ma a város nyugati részében álló múzeumhoz. A 13. századtól kezdve azonban a kezdőpont az Antónia Erőd (egykori római katonai létesítmény az Al-Aksza, valamint az aranykupolás Sziklamecset közelében) irányába csúszott el, s ma is onnan indul a legtöbb zarándokút.
Krisztus kihallgatásának és elítélésének helyszínéről folyamatosan zajlik a vita a hívők, a vallási vezetők, a történészek és a régészek között. A helyszínnel kapcsolatos ellentétek az evangéliumok különböző értelmezéséből fakadnak. Az evangélisták lejegyezték, miként vitték Jézust Pilátus elé, akinek otthonára a latin "praetorium" kifejezésnek megfelelő szót használták, amely gyakorlatilag egy római katonai tábor tábornoki sátrát jelenti. Sokak szerint azonban Pilátus ekkor már beköltözhetett Heródes egykori palotájába, és ott, illetve annak kapujában fogadhatta a tömeget.
A régészek abban biztosak, hogy az említett, Heródes által épített palota Nyugat-Jeruzsálem azon részén található, ahol a Dávid Tornya Történeti Múzeum és az egykori oszmán börtön is áll. Shimon Gibson, az Észak-Karolinai Egyetem régésze szerint aligha kétséges, hogy a tárgyalás valahol Heródes palotáján belül zajlott le. "Kaifástól a helytartóságra vitték Jézust. Kora reggel volt. A zsidók nem mentek be a helytartóságra, nehogy tisztátalanná váljanak, s elkölthessék a húsvéti bárányt. Ezért Pilátus jött ki hozzájuk..." - olvashatjuk János evangéliumában (Jn 18,28-29), amelyből kiderül, hogy ezt követően Pilátus visszament az épületbe, és ott faggatta Jézust. A régész szerint az ásatások mindezt alátámasztották, így több mint valószínű, hogy a palotában ítélték el a Megváltót. "A régészeti-történeti leletekből, valamint az evangéliumokból ugyanarra lehet következtetni, a különböző források egybecsengenek" - tette hozzá.
A történészek szerint ez a felfedezés azonban nem fogja megváltoztatni az évszázados zarándokútvonalat. "Egy hely attól válik szentté, hogy az emberek évszázadok óta járnak oda imádkozni, sírni vagy éppen ünnepelni, nem hiszem, hogy egyhamar változás fog bekövetkezni a zarándokok útvonalában. Ennek ellenére fontos szeglete tárult fel Jeruzsálem történetének" - mondta David Pileggi Jeruzsálemben élő anglikán lelkész és kutató.

 http://mult-kor.hu/

Betlehem

A pápa a Jordánnál

Kilenced

A megostorozás kápolnája

Virágvasárnap

Betánia

Virrasztás a Szent Sirnál

Neveltetés helye

Szent József

Tábor hegye

A Kisértés Hegye

Nagyböjti elmélkedések
Nagyböjt első vasárnapja
Kedves testvérek és nővérek
Isten hozott a Szentföldön, hogy megtegyük ezt a nagyböjti zarándoklatot, amely a feltámadáshoz vezet bennünket, Húsvét vasárnapján. Ma egy olyan helyen vagyunk, amely nagyon ismerős volt Jézusnak.
A júdeai pusztában vagyunk. Azért vagyunk itt, mert a mai evangélium arról beszél, hogy Jézus a sivatagban kísértetett meg. Nagyböjt első vasárnapjának a liturgiája arra hív bennünket, hogy a bűnről elmélkedjünk.
A három olvasmány közös témája a bűn. Az első olvasmány Ádám és Éváról beszél, az ősszülők bűnéről, és ahol látszik, hogy ez a bűn elszakadás Istentől, kísérlet arra, hogy nélküle cselekedjünk, és a végén üres kézzel maradunk, amit a Biblia így nevez meg, hogy: „észrevették, hogy mezítelenek.”
A második olvasmány a rómaiakhoz irt levél ötödik fejezetéből van. Szent Pál összehasonlítja Ádám atyánkat és Jézust mint testvérünket. Az első és második Ádám…. hibánkon kívül, mindnyájan elbuktunk Ádámban, érdemünk nélkül feltámadunk és megigazulunk Jézus Krisztusban.
Az evangéliumi részlet Jézusról beszél, aki a sivatagban van, aki megkísértetett a pusztában, ami egy meghívás számunkra, hogy az ő útján induljunk el. A görög szövegben a puszta “eremos”, és a latin nyelvekben innen származik a remete, remeteség, remetelak, mindezek a szavak a magányra hívnak bennünket. Az egyház tehát a mai vasárnap, arra hív, hogy a pusztába vonuljunk.
Mi látható ebben a pusztában? A júdeai sivatagban, a pusztában, amit Jézus látott, amit a vállaim mögött láttok, egy élettelen sivatag. Hogyha a Bibliai pusztára gondolunk, Isten népére, amely negyven évig maradt a pusztában… miért maradt életben? Hogy hallgathassa az Úr szavát… mert ez az alkalmas hely.
Ez a hely, ahol a legközvetlenebbül találkozhatunk Istennel, mert közvetlenül önmagunkkal kerülhetünk kapcsolatba. Ez tehát az evangéliumi részlet üzenete. Jézus háromszor kísértetett meg, hogy elmondhassa, hogyan eshetünk kísértésbe, észrevétlenül. A Sátán, aki ezen a helyen megkísérti Jézust azt mondja, hogy változtassa át a sziklát, a köveket kenyérré. A Bibliából idéz, mert a Szentírásban Isten azt mondja, hogy a köveket kenyérré tudja változtatni. A második kísértés: Jézust a gazdagsággal kísérti. A templom párkányára viszi őt, és látja mindazt a gazdagságot ami bent és kint található, azonban Jézus azt mondja, nem.
A harmadik kísértés amely a legvalódibb, mert megérteti velünk, hogy mit akar tőlünk a kísértő… azt akarja, hogy mondjunk le saját magunkról, mindenek fölött magunkról és Istenről, hogy az ő rabszolgaivá legyünk, hogy az ő szolgaságába essünk. Ime Jézus megtanítja, hogy a kísértés legyőzhető.
A mai vasárnapi liturgia végső célja ez: Jézus példát adott arra, hogy gyengeségeink ellenére, eleséseink ellenére felállhatunk és az ő segítségével haladhatunk a mesteri úton, hogy vele feltámadjunk
Ezt az adást innen a pusztából egy köszöntéssel fejezhetjük be, kérve Istent, hogy áldja meg a mi nagyböjti zarándok utunkat.
Kérjük az Ő áldását: Áldjon meg bennünket az Úr… az Atya,a Fiú és a Szentlélek. Ámen.
Kedves testvérek és nővérek, üdvözlet Jeruzsálemből, a pusztából.
Jó nagyböjti szent időt kívánok az Úr nevében.

Szent Sír Hamvazószerdán

Hamvazószerda a Szent Sírnál

Kora reggel, fél hétkor, a Szent Sir bazilika harangjai a hamvazószerdai misére hívnak. A szentmisét az üres sír bejáratánál mutatják be, amely Jézus győzelmének a jele. Azon a helyen történik ez, ahol majd negyven napig ünneplik a feltámadás nagy ünnepét. „Engesztelődjetek ki Istennel”.. Íme az alkalmas idő, íme az üdvösség napja.” és „Térjetek meg és higgyetek az Evangéliumban.!” Ezzel a két felszólítással, a keresztény közösséget arra hívják, hogy befogadják Isten irgalmát és visszatérjenek hozzá. A hamu a bűnbánat és megtérés jelképe. A nagyböjt a Szent Sírtól nézve, egy nagyon intenzív időszak, liturgikus programokban nagyon gazdag.
P. NOEL MUSCAT, ofm, a Szent Sir közösség elnöke.
„A Szent Sírnál a nagyböjt nagyon intenzív időszak. Olyan idő, amikor jönnek a helyi keresztények, zarándokok az egész világról, és azok a testvérek akik Jeruzsálemben vannak.” A nagyböjt minden szombatján, délután ünnepélyes körmenetet tartanak a ferencesek-, papok és szerzetesek részvételével, a jeruzsálemi pátriárkával együtt, valamint a helybeli keresztényekkel és zarándokokkal.
P. NOEL MUSCAT, ofm
Ez egy körmenet, amelyet naponta végzünk. Innen, ettől az oszloptól indul, amely mellettem van, és Jézus megostorozásának az oszlopa. Körmenetben, körül járjuk a Bazilikát. A nagyböjti szombatokon ez ünnepélyes formában történik, amikor háromszor megkerüljük a Szent Sírt. Az éjszaka nagyon szép idő, mert a nagyböjti vasárnapok előestéjén jön a Kusztos atya a testvérekkel virrasztani. Minden szerdán a testvérek elzarándokolnak a jeruzsálemi szentélyekhez. Ahogyan Noel atya magyarázza Egeria zarándoknő már a negyedik században említi a Szent Városban történő ünnepléseket.
P. NOEL MUSCAT, ofm
Ezért itt a Szent Sir bazilikában az ünnepléseknek nagyon mély értelme van. Ugyanis amellett, hogy az egyetemes egyház liturgiáját üljük, ugyanis részei vagyunk ez egyetemes egyháznak, itt vannak sajátos jeruzsálemi liturgikus szertartások. Jellegzetességek, amelyek a századok folyamán születtek, amelynek a szépségét a nagyböjt idején megtapasztalhatják a helybeli keresztények és a zarándokok egyaránt.

Golgota

Új fény a Frankok kápolnája számára

Egy klasszikus szentföldi emlékkép legóhajtottabb helye. Kevesen tudják azonban, hogy a Szent Sir bazilika bejáratától jobbra található lépcső egy jelenleg még rejtett építészeti, művészi kincshez vezet, amelynél most kezdődtek el a restaurálási munkálatok. Egy erkélyről van szó, amelyet a keresztes korban építettek, és a történelem folyamán különféle névvel illették: Görcsök kápolnája, vagy a Hétfájdalmú Szűz kápolnája, Fájdalmas Szűz kápolnája. Utalással a bazilikában jelen levő szerzetesi közösségre Frankok kápolnájának hívják, mert a ferencesekre van bízva, és a keletiek „frankoknak” hívja őket.
P. SERGIO GALDI, ofm, a szentföldi kusztódia titkára “Mi itt vagyunk és őrizzük. Megpróbáljuk megőrizni ezeket a helyeket, konzerválni őket, hogy a jövőben, amikor a zarándokok ide jönnek, kifejezhessék tiszteletüket a kövek és helyek iránt. Valójában méltó volt visszaadni ezeknek a köveknek a régi fényét”. A Kálváriára való bejáratként született a Frankok kápolnája, egy ládának tekinthető, amely magába foglalja keresztes kor -, és az azt követő idő művészi alkotásait.
P. EUGENIO ALLIATA, ofm, a Ferences Biblikus Intézet régésze “A keresztesek távozása után és Jeruzsálem muzulmán kézre kerülése után a bazilika kapuit gyakorlatilag mind bezárták. A Kálváriára vezető kaput ablakká alakították át, hogya belső tér egy kis fényhez jusson, kívül pedig az oszlopos erkélyt egy fallal zárták be. Annak köszönhetően, hogy ez a hely annyi évszázadon át zárva volt a művészi elemek jó állapotban maradtak meg. Az oszlopfőkön finom vésetek találhatók. A legjobb állapotban a márvány oszlopok maradtak meg. Fönt, a bejárati kapun, amely a Kálváriára vezet elegáns mozaik maradt meg, amely gyöngy és üveg berakással készült”. Előreláthatóan három hónapos munkára van szűkség a felső fronton: szűkség van egy laboratóriumra, hogy helyre állítsák a márványt, a mozaik padlót a keresztes időkből. Mint eddig is, korábbi restaurálási munkálatoknál néhány diák közreműködik a jerikói Mozaik központból.
OSAMA HAMDAN Mozaik központ igazgatója “A legnagyobb meglepetés a mozaik. A múltban is volt egy beavatkozás, valószínű a tizennyolcadik század végén, az ottomán időben. A mozaik egy részét bevakolták, különösen a széleket és a felső részt. Úgy gondolom, hogy ez a beavatkozás azért történt, hogy megerősítsék a mozaik széleit, hogy ne semmisüljön meg az egész. Ugyanis az egész kápolnát mozaik borította. Ennek jelei még látszanak különösen a kupolán, amely mozaikba volt öltöztetve”. A szentföldi fiatal restaurátorok számára kihívás, hogy az olasz szakemberektől kisérve helyre állítsák a homlokzatot: amelyen Mária és szent János látható a kereszt alatt, valamint az oltár keretét.
ALESSANDRA DI DONE’, restaurátor “A leg szembeötlőbb, az aranyozás teljes felújítása, amelyet nem túl régi időben eltakartak. Abban remélünk, hogy megtaláljuk és helyre állítjuk ezt az arany bori tást.” A Golgota szomszédságában található, ezért a „Kálvária harmadik részének” tekintik. A hely tisztelete Máriához kötődik, aki a kereszt alatt állott. A helyreállítások után, lehetséges lesz a belépés, mint a múltban is a szentmisék idejére, amelyet a ferencesek mutatnak be a kora reggeli órákban.
P. SERGIO GALDI, ofm, a ferences kusztódia titkára “ Ez a hely Mária tekintetét őrzi, amellyel a keresztre tekint. Miután ezt a kápolnát helyreállítjuk, olyan hellyé lesz, ahová a zarándokok jöhetnek imádkozni, továbbra is jöhetnek imádkozni, elhozva valójában a fájdalmukat, amely Mária fájdalma volt a kereszt tövében. Tudva, hogy egy olyan jelenlét található itt, amely közbenjár értük.”

Kána

Kána, minden család plébániáján Egy menyegzős lakoma. Egy különleges vendég, aki a nehézség pillanatában a bajba jutott ifjú pár és a meghívottak segítségére siet. És ezt rendkívüli módon teszi. Mindaz. ami a galileai Kánában történik Jézus első csodájával, amikor a vizet borrá voltoztatja. Amit szent János evangéliumának második fejezete mesél el. A Szentföldön, erre az első jelre minden évben Jézus megkeresztelkedése utáni vasárnap emlékeznek meg. Kána, latin plébániája számára ez egy ünnep, egyben Galilea szerte minden keresztény család számára is. Ebben az évben a környék minden helyéről január 19-én. vasárnap érkeztek. A szentmise alatt, amelyet a szentföldi Kusztos mutatott be, megújították a házassági fogadalmukat.
ODETTE “Ez egy nagyon szép dolog, hogy itt lehetünk ebben a templomban. Jézus első csodájának a temploma, a galileai Kánában: amely jelzi Jézus dicsőségét és jelenlétét Kánában.”
SALIM “Amint tudjátok, Kána egy szent város, mint a többi város, amelyet az első csoda városának neveznek. Ezért az öröm forrása, és mindannyiunk számára megtiszteltetés.”
LAURA “Nagyon boldog vagyok, hogy itt újíthattam meg a házassági fogadalmamat, épp ebben a templomban, azon a helyen, ahol Jézus az első csodáját művelte”.
ELI “Hálásak vagyunk Ferenc pápának, hogy ezt az évet a család évévé tette. Hiszem, hogy a plébániákon és a templomokban, itt és az egész világon, azon kell dolgoznunk közösen, hogy megerősítsük a család alapjait”. A Jézus által mutatott jelnek Kánában Eucharisztikus vonatkozása van.
P. FRANCOIS MARIE SHAMIYEH, ofm, galileai Kána latin plébánosa “A szentatyától kezdve, az utolsó papig, a konszekrációban a kenyeret Krisztus testévé, és a bort Krisztus vérévé változtatjuk át. Itt egy lényegi átváltoztatás történik. Ezért szent János az evangéliumában. Nem az első csodáról beszél, hanem első jelről, amelyet Jézus a családok javára cselekedet itt és a világ minden részén”. Tizennyolcezer lakosú város, néhány kilométerre Názárettől, Galileai Kána története Jézus első csodájához kapcsolódik, amikor a vizet borrá változtatta. A helyi katolikus közösség 145 családból áll, akik szoros kapcsolatban élnek más keresztény egyházak keresztényeivel. Egy kis plébánia, amely ennek ellenére nagyon tevékeny, ahol nagyon érzik annak az ajándéka, hogy Jézus első csodájának a tanúivá kell lenniük.
 P. FRANCOIS MARIE SHAMIYEH, ofm, galileai Kána latin plébánosa “Jelen vannak itt Mária Szeplőtelen Szívének ferences nővérei. Ők egy óvodát, elemi és középiskolát működtetnek. Mi most egy közép iskolát indítunk. Azon kivül működik a Máriás lelkiségű ifjúság. Páli szent Vince közössége. van cserkészet, ifjúság. kórus. Ugyanakkor vannak a családi házaknál az evangéliumi ülések. Ilyen módon megáldjuk a házaikat.” Ilyen módon Kánából. Izrael egy kis plébániájáról elindul egy reményteljes üzenet a Szentföld minden kereszténye számára.
P. Pierbattista Pizzaballa , OFM, szentföldi kusztos „Senki nem gondolta volna abban az időben, hogy Jézus a vizet borrá tudja változtatni. A Szentírásban a bor az öröm és a szenvedély jele. A világ minden családjának – az egyháznak is szűksége van erre a jelre. Néha a szenvedélyünk kialszik. Néha az örömünk és a lelkesedésünk kialszik. Azt szeretnénk, hogy az Úr változtassa át Galilea egyháza számára, az életünket borral teljes életté, az öröm és a szenvedély értelmében.

Jordán folyónál

A keresztények a Jordán folyónál Jézus megkeresztelkedésére emlékeztek.
Megtisztulni a víz által, amely megújít, a keresztények számára lehetővé teszi a megemlékezést. Ennek szellemében keresztények százai a Szentföldről, és zarándokok a világ minden részéről január 12-én megújították a keresztségi ígéretüket, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint ott járt Jézus, és ahol megkeresztelkedett a Jordán folyóban.
A szentmise, amelyet Dobromir Jaszta vikárius atya, mutatott be, lezárta a karácsonyi időszakot. A jelenlévőknek részük lehetett abban a kegyelmi ráadásban, hogy ezt az ünnepet ott üljék meg, ahol Jézus jelenléte megszentelte a helyet.
P. DOBROMIR JASZTAL, ofm, a szentföldi kusztodia vicáriusa
"A keresztséggel új élet kezdődik el. Jézus, aki itt megkeresztelkedett megszentelte a keresztvizet. A víz önmagában keveset ér, mondták az egyházatyák. A Jézus keresztje és küldetése által megszentelt víz a megváltás eszközévé válik. Marcel Butros, Veronika, Miriam és Marisa a neve annak a néy újonnan megkeresztelt gyereknek, akiket Jézus megkeresztelkedésének ünnepén, a mise alatt kereszteltek meg a Jordán folyónál. Hárman a Taybeei plébániához tartoznak. Marisa szülei, aki két éves Jeruzsálemből jöttek. SUSAN SUFAN, Marisa édesanyja
„Egy különleges nap ez számunkra, mert Jézus itt keresztelkedett meg. Ma megáldottnak érezzük magunkat.. És ezen felül, a mienk ez a őgyönyörű gyerek. Ő az életünk! Nagyon boldogak vagyunk, hogy itt Jerikónál keresztelhettük meg őt.” Egész napos zarándoklat volt. Jerikóba érve, a kusztódia küldöttségét a palesztin hatóság képviselői fogadták, Jerikó polgármestere által. Ezután a karaván elindult a Jordán felé, egy aknamezőn át kell haladni. Ez a 67-es háború maradványa, amelyet nem javítottak ki. Végül, a kísértés hegyének a megmászása, a görög keleti kolostorhoz való érkezéssel. A hagyomány szerint Jézus a keresztség után, ide vonult vissza negyven napi imára és böjtre, ahol megkísértette a Sátán. A zarándokok részére a hegyre való mászás azt a tisztulási utat jelképezi, amely lerakja a keresztség alapjait.
P. Dobromir Jasztal , OFM, vicárius „Az itteni keresztényeknek, valamint az egész világon élő keresztényeknek meg kell tisztulniuk. az önzéstől, az önmaguknak való éléstől, ellene mondva a rossznak. Egyszer s mindenkorra ettől megszabadulva, úgy gondolom építhetjük Isten országát magunk körül minden erőnkkel és teljes lendülettel.”

Betlehem, plébánia múlt és jelen között

A betlehemi plébánia, a múlt és jövő között.
A plébános a karácsonyi evangéliumot magyarázza, és a hittanos gyerekek a jászol jelenetet adják elő, ez egyközös jelenet, most adventben, a világ bármelyik plébániáján. Ez mégis egy sajátos plébánia, ugyanis a gyerekek Betlehemiek, abból a városból vannak, ahol Jézus megszületett.
P. NERWAN NASSER, ofm, szent Katalin – Betlehem plébános „Kétségtelenül a szent Katalain és Betlehem története egy nagyon régi történet, mind a keresztényeknek, mind a muzulmánoknak. Kétezer évvel ezelőtt itt születet Jézus Krisztus. Ez a plébánia nagyságban a második Názáret után. Először van Betlehem, utána Jeruzsálem. 5 125 személy tartozik ide, mintegy 1 400 családról van szó.” Egy olyan városban, ahol a keresztények kisebbségben vannak. A telje lakóság 27 ezer fő. A latin katolikus közösség nagyon élő, és a pasztorális tevékenység minden korosztályt érint. A „vasárnapi iskola” a gyerekek részére – így nevezik a hittanórát – egyike ezeknek. A Katolikus Akció központjában zajlik, minden péntek délelőtt. Ugyanis Betlehemben pénteken nincs tanítás – ez szünnap a muzulmánok számára – és vasárnap – ünnep a katolikusok számára. Körül belül négyszáz gyerek gyűl össze, 6-10 éves korosztályúak, olyanok akik első áldozásra és bérmálásra készülnek. Egyetlen lehetőség, hogy elérjék a keresztény gyerekeket.
MUNA HAZBOUN, hitoktató, szent Katalin plébánia - Betlehem „Fontos számunkra, hogy önkéntesként a plébános segítségére legyünk, hogy a gyerekeknek magyarázzuk a Szentírást, használva a kommunikációs eszközöket, mint a power point és a kézműves tevékenységet. Így a gyerekeknek van szabad idejük hancúrozni, szórakozni és kifejezni a személyiségűket. ” Mirenának hívnak és 8 éves vagyok. Itt játszom a társaimmal és azért is jövünk, hogy meghallgassuk Isten igéjét.” „Dániel vagyok, és 10 éves. Minden tetszik, legjobban az atya” NISREEN DABABNEH nővér – hitoktató, szent Katalin plébánia - Betlehem “A Jézus városához való tartozás érzését, ahol Jézus született, egy kissé nevelni kell, mert nem mindig tudatos ez a létező ajándék. Ezeken a hittanórákon keresztül értetjük meg a gyerekkel, hogy ők a város jövője, és mennyire fontos kereszténynek lenni Betlehemben, ilyen időkben, mint a mostani, tudjuk, hogy milyen nehézségei vannak az itt maradásnak.” Péntek a találkozás napja a fiatalok és az egyetemisták számára, akik a betlehemi latin plébániához tartoznak. VERA AL-BANDAK, egyetemisták csoportja “A lelki témákra összpontosítunk: ez lehetővé teszi a növekedést és megérteti velünk hogyan viselkedjünk az életben. Gyakran a társadalmi életről beszélünk, és tevékenységeink is vannak: elmegyünk együtt valahová, együtt eszünk, önkénteskedünk és hasonlók.” P. Nerwan Nasser, aki iraki származású, és csupán három hónapja a szent Katalin plébánosa. Ebben az időszakban azt kezdeményezte, hogy találkozzon a hívekkel, hogy meghallgassa a szükségeiket és a szegénységeiket. Minden délelőtt a plébánián meghallgatási központok vannak és délután a testvérek meglátogatják a családokat. P. NERWAN NASSER, plébános “Itt, számukra a plébános és a segédlelkész Isten után következik. Hogyha van valamilyen dolog, valamilyen probléma két személy között, férj és feleség között, amikor a pap tudomására jut, elég. Ő ismeri a problémát. Hasonló dologgal nem találkoztam más plébánián. És Betlehemben még meg van ez a régiség, ez a hagyomány: jó emberek. A szegénységet illetően, egy család nagyon megérintett. Belépek a házukba és nincs semmi, szék se, semmi. Azonban az ami nagyon megérintett, hogy azok az emberek nagyon elégedettek voltak abban a házban. Nem kértek pénzt. Csak azt mondták nekem: „Atya, hálásak vagyunk, mert Isten mindent tud. Vannak nálunknál sokkal szegényebb emberek.” A plébánia gondol a keresztény családok jövőjére is. Harminc család jár jegyes kurzusra. Hetente találkoznak tanárokkal, szakértőkkel, házaspárokkal, akik hosszabb ideje házasok és szembesülnek az ő erkölcsi hozzáállásukkal, sexualitásukkal, gyerek neveléssel és családi gazdaságukkal.
HANEEN IBRAHIM, Szent Katalin plébánia - Betlehem “Mi azért vagyunk itt, mert tudjuk, hogy ezek a találkozók a jövőben segíthetnek, hogy kezelni tudjuk a kapcsolatunkat, és általában a házasságunkat, azt ami az Egyházzal kapcsolatos, például a jog, mint ma.”
SAMER ISEID, Szent Katalin plébánia - Betlehem “Határozottan mi továbbra is bekapcsolódunk a plébánia minden tevékenységébe, a házasságkötés után is, a vallásos képzésünk miatt, hogy megőrizzük az élő kapcsolatunkat Jézussal.” A sok pasztorális tevékenység között, továbbra is a vasárnapi mise marad a betlehemi latin plébánia élet szíve.
P. NERWAN NASSER, ofm, plébános “Azért jönnek, hogy hallják a szentbeszédet, ugyanis a miséből már elég, mindent tudnak kívülről. „Mit tudunk tanulni ma ennek a testvérnek a beszédéből? – kérdik. Amikor kimegyünk gyakran azt mondják nekem: Atya, köszönet mert….1,2,3, amit hallottunk. Vagy: atya, miért mondtad ezt? Nekik megmarad a prédikáció.” A nehézségek nem hiányoznak Betlehemből: A válaszfal majdnem lehetetlené teszi a mozgást. Munkavállalási engedélyt szerezni Izraelben nehéz. Ennél fogva a családok egyre szegényebbek és sokan úgy határoznak, hogy elvándorolnak. Ennél fogva veszélybe kerül a keresztények jelenléte abban a városban, amelyben Jézus született.
MIKE QATTAN, Betlehem “Én Betlehemben születtem, a feleségem Jeruzsálemben. Három éve vagyunk házasok. Olaszországba mentem miután elvégeztem az iskolát és ott tanultam. Annyi év után, amit külföldön tartózkodtam, elérkeztem arra a pontra ahol el kellett döntenem: vagy végleg kint maradok, vagy visszatérek. Végül is úgy döntöttem, hogy visszatérek ide, hogy családot alapítsak. Kint maradni, nem tűnt ideális megoldásnak.”
VERA AL-BANDAK, egyetemisták csoportja - Betlehem “Én külföldön folytatom a tanulmányaimat, majd azután visszatérek, hogy segítsem, ahogyan tudom a hazám fejlődését. Ugyanis egy bizonyos, hogy Betlehemben vannak a legképzettebb emberek.” A betlehemi keresztények tehát képesek az akadályokat lehetőségekké alakítani. Ökumenizmus és közösség, például, mindennapi tapasztalatai a plébánia laikusai számára.
P. NERWAN NASSER, plébános - Betlehem “Mondok egy dolgot, ami egy kissé különös: a keresztények nagyobb része, akik ide jönnek nem latinok. Nagyobb része ennek a környéknek görög keletiek, vagy sir-koptok. Nekik elég hallgatni a szentmisét. Nekik semmit nem jelent a latin, szír vagy kopt. Nekik elég a: pap, templom, mise.” Így, a sok nehézség ellenére, a betlehemi latin plébánia, sokak számára továbbra is vonatkozási pont.
ROBERT GIACAMAN, a betlehemi plébániáról “Karácsonykor láthatjátok, hogy jól öltözött emberek jönnek. Azonban láthattok szegényeket, akik nem tudnak kijönni, szégyellik kijönni. Azért imádkozom, hogy a plébániánk elérkezzen ezekhez egy nap, és megadja a bátorságot, hogy kijöjjenek, és hallathassák a betlehemi keresztény hangját, aki azt mondja: ‘Gloria in excelsis Deo’.

Ferenc Pápa Betlehemért

„Nem gondolhatunk úgy karácsonyra, hogy ne gondolnánk a Szentföldre. Isten egy meghatározott földre jött el, és Betlehemben jelent meg Isten gyengédsége.” Ezek Ferenc pápa szavai, aki egy olasz napilapnak „La Stampa”, adott interjúban, Betlehemet és lakósait a karácsonyi események középpontjába helyezi. „Karácsony éjjelén mindenek előtt azokra keresztényekre gondolok, akik ott élnek,” hangsúlyozta a pápa. Erős üzenete ez Ferenc pápának. A szavai a Szentföldig visszhangzottak, és a betlehemi keresztényekig is eljutottak, akik Karácsonyra készülnek, nem csak hóval, ami a napokban betakarta a Szentföld nagy részét, beleértve a várost is amelyben Jézus született. Ebben az üzenetben érzik a pápa ölelésének a gyengédségét. JOHNY MICHEL, betlehemi keresztény
„Nagyon boldog vagyok, hogy hallom a pápának ezeket a szavait, mert ez megerősít, abban hogy itt maradjak ezen a földön. Mi nagyon nehéz helyzetben élünk, különösen a palesztinok és izraeliek között. Ezek a szavak még inkább megerősítenek, hogy helyben maradjak. Mert vannak, akik megemlékeznek a palesztinokról, és a pápa nem akárki, és megemlékezik rólunk. Keresztényként, és betlehemi személyként, ahol Jézus született, reményt önt belénk, hogy itt maradjunk, mert azt mondja nekünk: „én veletek vagyok. És amikor a pápa ezt mondja, azt jelenti, hogy a világ minden kereszténye velem van.” „ A betlehemi keresztényekre gondolok, akik nehézségben vannak, és sokan közülük el kellett, hogy hagyják azt a földet, különféle problémák miatt. Azonban Betlehem továbbra is Betlehem marad” mondta még egyszer a pápa, aki arra készül, hogy jövőre meglátogassa a Szentföldet. Ez a remény jele, a helybeli keresztények számára, akik az idei Karácsonyt a szentatya útjának a várásában élik meg.
CAROLINA HODALI, betlehemi keresztény „A családommal fogom tölteni a Karácsonyt. Különféle gondokkal és nehézségekkel külföldről tértünk vissza, hogy itt maradjunk. Abban reménykedem, hogy a pápának lesz bátorsága és hatalma, hogy befolyásolja azokat, akik határozatokat hoznak, hogy véget vessenek az igazságtalanságoknak, és az elválasztó fal építésének. Még mindig hiszem!”

Pásztorok mezeje

Pásztorok mezeje
„Pásztorok tanyáztak a vidéken, kint a szabad ég alatt, és éjnek idején őrizték nyájukat. Egyszerre csak ott állt előttük az Úr angyala, és beragyogta őket az Úr dicsősége. Nagyon megijedtek. De az angyal így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek. Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus, az Úr, Dávid városában. Ez lesz a jel: Találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyermeket.” Lk 2,8-12
„Pásztorok tanyáztak a vidéken, ….. őrizték nyájukat” Nekik jelent meg azon az éjszakán az angyal, hirdetvén a nagy örömet…. ezt beszéli el Lukács evangélista. Habár az evangéliumi elbeszélés nem teszi lehetővé a hely pontos beazonosítását, a keresztények találtak egy helyet kb. két kilométerre Betlehemtől keletre, ahol ma Bet Sahur nevű falu fekszik, amelynek a jelentése „az őrök háza”. Szent Jeromos említi, és az „Áder tornya” nevű szentírási hellyel azonosította, ahol Jákób letelepedett Ráchel halála után.
A bizánci korban egy templomot építettek ide, amelyet a pásztorok tiszteletére szenteltek. A jeruzsálemi egyház megünnepelte Karácsony vigíliáját, és egy barlangot is tiszteltek. Volt egy kolostor is, azonban mindez nem maradt meg, csupán romokat találtak, amikor a keresztesek ide érkeztek. Évszázadokkal később, már a modern korban, Bet Sahurtól két különböző hely őrizte az ősi hagyományt. Az egyik Der er-Ruat néven ismert, amely a helyiség nyugati részén található, és mára gyakorlatilag Betlehem egyik negyedévé lett. Itt egy bizánci templom romjai találhatók. Ma egy ortodox templom található itt, valamint a katolikus plébánia. A másik hely, két kilométer távolságra, észak keletre található, Siyar el-Ghanam a neve, „ Pásztorok mezeje” Egyik oldalán, ahol sok természetes barlang található, a ferencesek a XIX században megvásároltak egy romokkal teli területet.
1951-52 között P. Virgilio Corbo vezetésével ásatásokat végeztek, átfésülve az egész területet. Kiterjedt területet ástak ki, amelyen két kolostort tártak fel, amely a IV és VIII században lakott volt. Az élet nyomai a barlangokban, a heródesi és római korra nyúlnak vissza, az ősrégi malom maradványai, amelyet a két kolostor alapja alatt találtak, kétségtelenül azt igazolják, hogy a helyiség lakott volt Jézus Betlehemben való születése idején. Egy sziklán, amely a Pásztorok mezejének romjait uralja, a Szentfőldi Kusztódia 1953 és 1954 között egy templomot épített "Gloria in excelsis Deo" néven, amely egyike Antonio Barluzzi olasz építész utolsó művének. Külső nézete, a növényzettel, tíz szögű, megdőlt falai egy nomád sátorra emlékeztetnek. Belül, középen áll az oltár: a falakon, a három apszisban evangéliumi jelenteket láthatunk: az égi jelenés, a pásztorok, amit Betlehembe tartanak és a Kisded imádása. Tíz oszlop egy hengert tart, amelyen arany mozaikban az angyaloknak a pásztorokhoz intézet szavai láthatók. A kupola a csillagos eget idézi… A fény özön arra emlékeztet, ami azokat az embereket körül vette. Egy régi hagyomány, ezt jelölte meg, amely a mennyei dicsőséget árasztó angyalok, és a nyájukat őrző egyszerű emberek találkozásának a helye volt. Talán épp ők használták ezeket a barlangokat, amelyek a mészkőbe vájtak, és amelyből több is található Betlehem dombjain. És itt, ahol a zarándokok szívesen imádkoznak, és szentmisét mutatnak be, ahol kápolnává alakították a barlangokat, talán és épp itt találtak menedéket azon az éjszaka, azok a pásztorok… Kívül, a bizánci romok szomszédságában, sok kis templom áll rendelkezésre a szabad ég alatt… ahol a zarándokok csoportja szentmisét mutathat be… különösen Karácsony éjszakáján.
Itt, a magasba emelve a szemeket, valóban nem nehéz elképzelni azt a jelenetet, amelyet szent Lukács mond el. A pásztorok mezeje a Szentföld legmegkapóbb helyeinek egyike Ugyanis a táj, a természeti környezet, a hegyekkel, olajfáival, barlangjaival nagyon élő módon közel visz ahhoz amit az evangélium elbeszél. A nap épp lenyugszik, amikor az utolsó zarándokok is eltávoznak. A pásztorok mezejére éjszaka borul. Nemsokára visszatér a sötétség, a csillagok pedig beragyogják az égboltnak azt a részét, amely azon az éjszakán az angyalok sokaságát láthatta.

Betlehem ma

Betlehem ma
Betlehem egy palesztin város Ciszjordánia közepén. 10 kilométerre van Jeruzsálemtől. Kis város, ahogyan az Ó-szövetség nevezi. Sokféleképpen szerepel a Bibliában. Azért híres, mert az evangélium és a keresztény hagyomány Jézus születése helyeként tartja számon. A mai várost a ciszjordániai fal veszi körül. Ez egy fizikai akadály, amelyet Izrael épít. A fal áthalad a palesztin területeken kívül, belül. A falak mentén egy 60 méteres tilalmi övezet van, ez a hosszának 90%-át jelenti. A beton fal 8 méter magas. A történelemben első alkalommal nőt választottak polgármesterül. A gazdasági kihíváson túl Vera Babounnak egy másik ténnyel is meg kell küzdenie. Nevezetesen, hogy keresztény polgármester egy muzulmán többségű városban. A polgármester az együttélés és kölcsönös megértés kihívásának legyőzéséről beszél.
VERA BABOUN Betlehem polgármestere
„Kétségtelen Betlehemnek keresztény és muzulmán lakóssága van… ez a tény megkönnyíti számomra a nemzetköziséget és az együttdolgozást, hogy egy keresztény polgármester legyek egy muzulmán többségben. Ez nagyon fontos….. a keresztények és muzulmánok közötti kapcsolat miatt is a városban… őszintén, először is palesztinok vagyunk, és palesztin önazonosságot hordozunk…. Számomra a szükséges megértés jó példa: nem egy individualista szemponttal szembesülök, mert az egyén nagyon különböző lehet, de általánosan az más. Általánosabb összefüggésben, kereszténynek lenni inkább minőség kérdése, mint mennyiségi kérdés.”
A lakóság nagyon fiatal, három negyedének az átlag életkora 40 év alatt van. A legfontosabb kihívás a fejlődés. Betlehem 7,3 négyzetkilométeren fekszik, munka lehetőség nincs egyedül a turizmus lehet gazdasági forrás.
Dr. JAD ISHAK Alkalmazott kutatási központ Jeruzsálem (ARIJ)
„Betlehemből a keresztények elvándorlása számottevő, kevésbé jellemző a muzulmánokra. A problémának gazdasági gyökerei vannak, semmi köze az etnikai különbséghez. A gazdasági nehézség nyomására a nép keresi, annak a lehetőségét, hogy változtasson a sorsán. Ahhoz, hogy valaki elvándoroljon lehetőségre van szűksége… akkor van lehetőséged, ha tehetséges vagy, képzett vagy és van egy gazdasági képességed. Az én elméletem ez: az egyetlen módja a szélsőségesség és a fundamentalizmus legyőzésének a jólét, a fejlődés és az oktatás.”
Betlehemben kb. 30 ezer palesztin él. A falon a szabadság vágyának a kifejezése különféle művészek által. VERA BABOUN Betlehem polgármestere
“Betlehem nem kizárólag kövekből áll, hanem „élő kövek” is alkotják. Az üzenetem mindenkihez: legyen béke Palesztinában, béke Izraellel… békére van szűkségünk a földön, nem egy darab földre Imádkozzunk, hogy ezt mindannyian képesek legyünk megérteni"

Jeruzsálemi tél

A hírek szerint 1953 óta nem volt ekkora hó Jeruzsálemben.

Magdala

"Magdala Open"

A Galileai tó észak-nyugati partja.

Magdala maradványai.

Mária Magdolna szülő városa.

Egyike a legjelentősebb és zsúfolt városoknak,

amely Jézus idejében a tó partján állott.

A szentföldi kusztódia tulajdona.

A hetvenes évektől a jeruzsálemi Biblikus Intézet tanárai

ásatásokat folytattak itt.

A régi város jelentős részét feltárták,

ez a régészeti terület nem volt látogatható,

egészen mostanáig.

December 3.-án egy fontos együttműködési egyezményt irt alá

a vicenzai egyházmegye és a szentföldi kusztódia.

Ez nemsokára a lelőhely megnyitását jelenti.

Fr. Pierbattista Pizzaballa, szentföldi kusztos és

Exc. Beniamino Pizziol, Vicenza püspöke írta alá

a „Magdala Open” tervet.

Egy ideje létezik egy szakértőkből álló bizottság,

amely a régészeti lelőhely értékesítésével,

a tervezett munkálatok ellenőrzésével és irányításával foglalkozik,

valamint a régészeti park kezelésében érdekelt,

együttműködve a helyreállítási munkálatokban.

A hely biztosítása után és miután

felállították a szükséges helyiségeket

végre megnyithatja a kapuit a régészeti park a zarándokok számára,

hála az önkéntesek munkájának,

amelyet a vicenzai egyházmegye zarándoklatokért felelős

hivatala irányít.

A hivatalosságok részéről,

az aláírást egy párbeszéd előzte meg a

vicenzai szociális művek dísztermében.

„Jézus története nem elmélet,

nem az apostolok kitalálása és

a régészet hazájúról, hogy jobban megismerjük Jézust,

aki egy meghatározott helyen testesült meg,

egy meghatározott történelmi pillanatban.”

A szentföldi kusztos emlékeztette a jelenlévőket a

régészet fontosságára a történelmi Jézus tanulmányozásában.

Magdala, ilyen szempontból rendkívül  jelentős,

hisz érintetlenül áll ellőttünk,

ugyanis rögtön elhagyták a lerombolása után.

Az apostolok és a tó,

Mária Magdolna személye,

Jézus útitársai Galielea útjain.

Sok ilyen biblikus-lelkipásztori téma kínálkozik

elmélyítésére a zarándokok számára,

miután megnyílik Magdala városának új, régészeti parkja.

Betlehem Karácsonyi fények

A Karácsonyfa és zarándokok várakozása Betlehemben

 A karácsonyfa fényeinek a meggyújtására való várakozás Betlehemben, olyan mint egy szilveszter. Mindenki számára ünnep Advent kezdete, az idén december 1-én. A helyi keresztények, muzulmánok, turisták és zarándokok szó szerint lerohanták a Születés templomának terét, a karácsonyi időszak ünnepélyes megnyitóján. Az eseményre Betlehembe érkezett Rami Hamdallah a palesztin nemzeti hatóság miniszter elnöke. Tizenkétezer kis égő borit be egy 15 méteres mű fenyőt, amely egy betlehemi család adománya. Ebben az évben ausztráliai, angol és kínai önkéntesek díszítették fel, mintegy 4 000 karácsonyi gömbbel. Gyere haza karácsonyra. Ez a szlogen Betlehemben a 2013-as évre. Egy „gyere haza”, amely nem kizárólag a helyi lakóságra vonatkozik.
VERA BABOUN: Betlehem polgármestere
„Betlehem otthona mindazoknak, akik hisznek a békében. Amikor azt mondjuk, hogy Betlehem és otthon az itt lakók miatt mondjuk, a biztonság miatt, a közösségei miatt és a szívélyesség miatt. Ebből kifolyólag várja Betlehem azokat akik ide érkeznek, zarándokok, hívek, családok. Ezért szeretnénk végre, hogy megmozduljon a gazdaság, amelyet Betlehem megérdemel. A tavaly, a gázai krízis miatt nehéz volt a turizmus Betlehemben. Ebben az évben jobbak a kilátások.
 Rula MA'AY'AHAS: Palesztin hatóság Idegenforgalmi minisztere
 „ A betlehemi hotelekben majdnem telt ház van az ünnepekre a hónap kezdetétől, egész az új évig. Így azt reméljük, hogy a turisták itt maradnak Palesztinában. Ez minden bizonnyal segíteni fog nekünk " , támogatni fogja a palesztin gazdaságot , mert a turizmus teszi ki a Palesztin GDP nagy részét . "
P. PIERBATTISTA PIZZABALLA, OFM, szentföldi kusztos „Ebben az évben bizakodóbban vagyunk. Több zarándokkal számolunk, több emberrel, több mozgással, több zavarral, ahogyan karácsonykor Betlehemben lennie kell. Ezért nagyon elégedettek vagyunk, a betlehemi nép között is egy pozitívabb hozzáállást tapasztalok.
“Sophie…vagyok és Svédországból jövök, Göteborg mellől. Mi tíz napos utazáson vagyunk. Egyesítettük a turizmust a zarándoklattal. Már voltam itt és beleszerettem Betlehembe, ezért már többször is visszatértem.” “Én Németországból jöttem. Szeretem a karácsony hangulatát. Ezért vagyok itt.”
Itt nagy ünnep van. Sok ember, nagyon szórakoztató!” „ Másnak is ajánlják, hogy ide jöjjenek vakációzni?” „Határozottan” Betlehem egy csodálatos hely, nagyon befogadó.” A programok és események által jutunk el Betlehemben a vallásos ünneplésig, ezért van Karácsony. Vízkeresztig vannak események és azon túl is, beleértve a piacokat, a színházi előadásokat, koncerteket, a gyermekek szórakoztatására és képzőművészeti kiállítások.
VERA BABOUN: Betlehem polgármestere Minden napra van ünneplés. Részt vesznek Olasz országból, Franciaországból, a világ különféle országaiból. Helyi személyek is bekacsolódnak. Egy csokor kulturális tevékenység. Ennyi emberség, egy helyen.”

Advent Betlehemben

Advent kezdete A két ajtónálló a Kusztos belépését jelzi. A születés bazilika szerzetesei fogadják. Majd az új ferences házfőnök Ricardo Bustos. Így kezdődött el november 30-án az advent ünneplése abban a városban ahol először volt Karácsony, egy sor ünnepélyes szertartással Ódon illata van ezeknek, de lehetővé teszik a Karácsony légkörének mélyebb megtapasztalását.
P. Pierbattista Pizzaballa, ofm A Szentföld Kusztosa "Az ünnep, a hagyományok itt fontosak. Azonban fontos mindenütt. Az újdonság mindig frissességet hordoz. Ez egy fontos szempont. Nem felejthetjük el, hogy azok vagyunk, akik vagyunk. Amikor ezeket a régi szertartásokat tartjuk, nem azt jelenti, hogy a múltat ünnepeljük. Arra emlékeztet, hogy kik vagyunk és honnan jövünk."
Miután a szent Katalin templomban elénekelték a Te Deumot az ünnepélyes vesperás alatt a Kusztos meggyújtja a gyertyát a jászol barlangban. Erről gyújtja meg az első adventi gyertyát. Az összegyűltek erről gyújtják meg a gyertyáikat, innen jut el a Szent Föld összes templomába. A kusztos betlehemi napját az elválasztó fal kapuján való belépés nyitotta meg. Rendkívüli módon a főbejárat nyitva volt. A kusztost mintegy ötven gépkocsi kísérte. Több palesztin engedélyt kapott, hogy az ellenőrző pont előtti téren várakozzon.
P. Pierbattista Pizzaballa, ofm Szentföldi kusztos Ilyenkor a régi utat járjuk be, és ez fontos. Azt mondja ez nekünk, hogy a problémák ellenére amely fáj, ennek a földnek a földrajzi és történelmi sebei ellenére a hagyomány uralkodó és egyben jelképes. Összességében tény, hogy ennek a földnek a gyökerei erősek és azok is maradnak. A Betlehem utcáin való elvonulás után, a száletés temploma előtti térre érkezett a menet. Itt a civil és vallási hatóságok fogadták őket, valamint a Szentfőldi kollégium cserkész diákjai.
Ma a szentföldi kuszots láthatjuk. Számunkra ez fontos, és ez sokat jelent.
Az iskolánk a szomszédban van. Üdvözölni akarjuk őt. A betlehemi latin keresztény közösség a kusztossal kezdte el a Karácsonyra való felkészűlést advent első vasárnapján a szent Katalin bazilikában, amely tele volt hivekkel.
P. Pierbattista Pizzaballa, ofm Szentföldi kusztos A Karácsony jelentése,élet, remény vigasztalás, ezek már mind elérhetők ebben az adventi időszakban, amely elkezdődött. Nerwan Nasser, a szent Katalin új plébánosa a prédikációjában sajátos, imát kért, a béke reményébe vetett jelként.
Robert Giacaman Betlehmi plébániáról "Mi azért imádkozunk, hogy nyugodt életünk legyen, egy jobb jövőben legyen része a gyermekeinknek.. egy békés életben, amely most hiányzik. Most azonban a Karácsonynak akarunk örvendeni, ennek a vallásos eseménynek, amely a legfontosabb. Kiváncsi vagyok, ez megadhatja, hogy a világ megváltozzon és Isten valami jobbat ad."
Reem Handal A szent Katalin templom kórusának vezetője "Én az egész világ békéjéért imádkozom. Imádkozom a Sziriában, Egyiptomban élő keresztényekért. Remélem nem lesz több halál és vér a keresztény között."
P. Nerwan Nasser, ofm A szent Katalin latin plébánosa - Betlehem "Keresztényként, hívő emberként hiszem, hogy az ima dolgozik. Isten mindent lát és mindent tud. Az ő jóságából a végén kell lennie valamilyen megoldásnak. Keresztényként, számunkra az ima a remény kifejezés Szíria számára.

A Betlehemi Láng

Miután az ortodox szerzetes átadja a gyertyát, biztos léptekkel közelit a barlanghoz. Tudatában van a rábízott feladat fontosságának és jelképességének. Az ifjú Michael Weixlbaumer gyújtja meg ebben az évben a betlehemi béke lángot. Átveszi a mécses lángját. Amely állandóan ég azon a helyen. Ahol Jézus megszületett. A következő hetekben ez a láng megsokszorozódik. Több mint 30 európai országba fog megérkezni. Valamint észak Amerikába és Orosz országba. Az Osztrák ORF televízió kezdeményezte 1986-ban. Mára hagyománnyá vált.
Gunter Hartl, aki a projekt felelőse elmondta. Hogy  az alap ötlet. Az hogy megköszönjük mindazoknak. Akik ebben az időszakban segítenek. Ezzel világítanak a sötétben. Így egy különleges fény ez. A jóakaratú embereknek ajándékozott fény jelképe. Amelyet itt Betlehemben akarunk megkapni. Minden évben egy osztrák gyereket választanak ki. Ő lesz ennek a hagyománynak a nagykövete. Azok közül választják ki, aki valamilyen sajátos tettben érdemeket szerzett.
Michael, fiatalként és bátor tűzoltóként sok személyen segített. Veszélyes tűz esetekben.
Michael Weixlbaumer A 2013 béke lángjának gyermeke Ez egy csodálatos hely. Mert Itt született Jézus. Büszke vagyok. Hogy átvehettem a betlehemi lángot, amely majd egész Európába eljut. Johanna Weixlbaumer Michael édesanyja Életem legmeghatóbb pillanat volt ott lenni a barlangba. Ahol Jézus megszületett. Jelen volt a betlehemi polgármester is. Köszöntötte azt a 420 zarándokot. Akik erre a rendkívüli eseményre érkeztek Ausztriából. Svájcból. Németországból.
A szent Katalin bazilikába Ludwig Schwarz. Linzi püspök szentmisét mutatott be. A misén a linzi zeneiskola kórusa énekelt.
 Exc. Ludwig Schwarz Linz – Ausztria "Ez a fény Krisztus. Aki így szól: Én vagyok a világ világossága, aki engem követ, örök élete lesz.'. Ezért arra vagyunk meghiva. Hogy a mai világ világossága legyünk. A béke hordozói. Jézus Krisztus. Aki itt Betlehemben született. A béke fejedelme is". A szentmise végén a jelenlevők kapták elsőként a betlehemi béke lángját. A következő hetekben ugyan ez a láng majd megsokszorozódik. Guenther Hartl A projekt felelőse "A mise után a hotelben őrizzük a lángot. Holnap Ausztriába visszük, az osztrák légitársaság segítségével. Egy speciális dobozban szállítjuk, amely biztosítja az oxigént a lángnak. Linzben majd szétosztjuk az embereknek…. Linzből a betlehemi láng majd elindul Európa utjain. Hála egy jól szervezett hálózatnak. Ebben több cserkészcsapat közreműködik és több vasút állomás. A láng, a szolidaritás és béke szimbóluma Betlehemből. Ausztria érintésével Ferenc pápához is eljut. Michael december 18-án adja át. Az általános kihallhatáson.

Názáret a hit éve lezárása

Názáretben bemutatott szentmisével zárult a hit éve a Szentföldön

2013. 11. 22. 09:12 -

• 

November 17-én, vasárnap izraeli és a világ minden részéről érkezett katolikusok ezrei vettek részt azon az ünnepi szentmisén, amelyet Fouad Twal, Jeruzsálem latin-szertartású pátriárkája mutatott be Názáretben.

Jelen volt Uzi Landau izraeli idegenforgalmi miniszter is. Az ünnepélyes szertartással a Szentföldön lezárták a hit évét, amelyet 2012 októberében hirdetett meg XVI. Benedek emeritus pápa.

A názáreti szentmisén felolvasták Ferenc pápa levelét: „Hitünk történetének gyökerei azon a földön találhatók, ahol a szertartást bemutatjátok. Mielőtt megérthetnénk saját személyes hitünk történetét és azt, hogy szükségünk van Isten irgalmasságára, mindnyájunknak vissza kell fordulnunk arra a helyre és abba az időbe, ahol, és amikor maga Jézus járt közöttünk. Jézus a Szentföldön vette magára emberi természetünket és nyilatkoztatta ki számunkra Istent. Ott tanította apostolait és tanítványait, ott tapasztalta meg az emberi élet örömeit, szenvedéseit, áldásait és nehézségeit, valamint a szeretetet. Ott ajándékozta nekünk kínszenvedését, halálát és feltámadását, az örök élet biztosítékát.”

Ferenc pápa levelében arra buzdítja a szentföldi keresztényeket, hogy legyenek a béke és az irgalmasság tanúi azon a földön, ahol az Ige testté lett. A Szentatya nagy elismeréssel szól a térség keresztényeiről, amiért hűségesen őrzik a szent helyeket és tartós tanúságot tesznek az evangéliumról. A hit éve lehetőséget adott arra, hogy új megközelítésből szemléljük a hit misztériumát, Isten szentségét, amelyet megosztott velünk Jézus Krisztusban. Ezt bűnösként tesszük, tudatában méltatlanságunknak, de egyre nagyobb hálával Isten irgalmasságáért.
A názáreti szertartás keretében egy szentföldi ferences szerzetes megáldott egy ikont, amely Szent Pétert és Jézust ábrázolja Galileában. A kegyképet kiállítják november 24-én a Vatikánban, amikor Ferenc pápa ünnepélyes szentmisével lezárja a hit évét. Fouad Twal pátriárka köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik a térségből és a világ különböző részeiből eljöttek a Szentföldre.

Az izraeli idegenforgalmi minisztérium becslése szerint hétezer katolikus vett részt a szertartáson Olaszországból, Brazíliából, Spanyolországból, az Egyesült Királyságból, Lengyelországból, a Palesztin Hatóság térségéből és a szomszédos országokból.

Uzi Landau miniszter köszöntötte a híveket és hangsúlyozta: Izrael számára fontos a katolikus egyházzal való együttműködés.  2012-ben több mint kétmillió keresztény zarándok kereste fel Izraelt, a bejövő turizmus mintegy 60%-át képviselve.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Názáreti Mária Nemzetközi Központ

Háromdimenziós evangelizáció a Szentföldön

A Názáretben működő Názáreti Mária Nemzetközi Központ már három éve multimédiás eszközökkel evangelizálja a nagyközönséget. A remekül felszerelt központ sokezer szentföldi keresztény és külföldi zarándok látogatására számít november 17-én, a hit évének lezárása alkalmából.

A Chemin-Neuf (Új Út) ökumenikus közösség fenntartásában működő intézmény az Angyali Üdvözlet-bazilikától néhány méterre található. Bejáratánál lapos képernyő számolja vissza a másodperceket az előadás kezdetéig. Az ajtó két oldalán Salamon királynak és Sába királynőjének hatalmas szobra áll. Bent gazdag keleti dekoráció fogadja a látogatót, és szövegek, fényképek, illetve filmrészletek mutatják be a megváltás történetét. Az előadást Daniel Facérias zenéje kíséri. A teremtéstől a feltámadásig tartó történet Mária szemén át tárul föl, négy termen keresztül – írja a La Croix.
„Nagyjából eddig is ismertem a Bibliát, mégis sokat adott ez az előadás, mely nagyszerűen összefoglalja a megváltás történetét” – mondja kifelé jövet a 18 éves Guillaume de Fosseux. Egy másik zarándok, az 53 éves Philippe Paelinck a következőképpen nyilatkozik: „megrendített az előadás mélysége. Hatására a Biblia új megvilágításba került számomra.” „Sokkal jobban megértettem, hogyan teljesedik be az Ószövetség az Újszövetségben” – mondja a felesége, Brenda.
A modern technikák segítségével való evangelizáció ötlete 2011-ben született meg a Názáreti Mária Egyesület tagjaiban, és a projekt azonnal elnyerte mind a polgármester, mind pedig a Szentföld püspökeinek támogatását. Megvalósítása azonban, amit a Chemin-Neuf közösségre bíztak, az izraeli-palesztin konfliktus miatt egyáltalán nem volt egyszerű.
A látogatók között a keresztényeken kívül sok zsidó van, de akadnak muzulmán vendégek is. Az előadást úgy kellett kitalálni, hogy egyik vallás hívei se érezzék elnyomva vagy ellenséges légkörben magukat. „Nem biztos, hogy az Európában élők ezt átérzik, de itt az izraeli-palesztin konfliktus nem törölhető ki az emberek érzéseiből” – mondja Rabab Zaitoun arab énekes-zeneszerző, aki szintén közreműködött a produkció elkészítésében. „A turizmusért felelős minisztérium vallásügyi szakértője jött el és adott tanácsot a kérdésben” – mondja el Noriko nővér, aki a vendégek fogadásáért felel. „Egyelőre csak tapogatózunk, nagy kihívás ez a számunkra, és sok még a tanulnivalónk” – nyilatkozik Béatrice Bourrat, a Központ marketing igazgatója.
A központ a Szent József nővérek volt iskolaépületében került kialakításra, melyet 20 millió euróból újítottak fel. A négyezer m2-en berendezett kiállítás 2012. január óta húszezer látogatót fogadott, annak ellenére, hogy sok zarándok csak fél napot tölt el a városban, és így nem jut ideje betérni ide és megnézni az előadást.
Magyar Kurír
(já)

Keresztelő Szent János Golgotáján

Vörös Győző jordániai feltárásairól
Fellegekbe nyúló szikla tetején épült erődítmény, s ezért szinte bevehetetlen volt; maga a természet gondoskodott róla, hogy majdnem teljesen hozzáférhetetlen legyen: ugyanis minden oldalról feneketlen szakadékok övezik, amelyeken lehetetlen átkelni... – jegyzi meg Machaerusról Josephus Flavius A zsidó háború VII. könyvének hatodik fejezetében. Részletesen ír a várról, sorsáról és lerombolásáról. A zsidók története XVIII. könyvének ötödik fejezete ismét a citadellába visz: Heródes elfogatta Keresztelő Jánost, Machaerus várába vitette, és ott kivégeztette... Jordániában, e történelmi-evangéliumi helyszínen kutat immár három éve Vörös Győző egyiptológus, ókorkutató, akinek idén nyáron a rangos és nagy múltú jeruzsálemi Revue Biblique folyóirat közölte Machaerus: Keresztelő Szent János Golgotája című tanulmányát.
Szerinte a Machaerus olyan, mint egy reflexiós hologram darabkája, amelybe belenézve megláthatjuk az eredeti teljes képet. A Machaerus ilyen töredék, afféle múltőrző „időkapszula": a palota átvérzett falai által megismerhető a Krisztus előtti és utáni I. század világa. A Holt-tenger keleti partján magasodó sasfészekből rálátni a nyugati oldal heródesi erődítményeire, Jerikó házaira, Betlehemre, a távolban pedig megcsillan Jeruzsálem aranykupolája...

Azt kértem Vörös Győzőtől: mielőtt a Szentföldre, Keresztelő Jánosra, jelenlegi munkájára térnénk, ott vegyük fel beszélgetésünk fonalát, ahol az Új Ember szerkesztőségében nyolc évvel ezelőtt letettük. 2004-ben Alexandriából Ciprusba tette át székhelyét...

– Immár tizenkilencedik éve dolgozom a Közel-Keleten. Egyiptomban először Thébában tártunk fel egy sivatagi hegyi szentélyt, majd az alexandriai tengerparton Taposiris Magna akropoliszát kutattuk. Aztán a ciprusi kormány – alexandriai munkánk eredményeit látva – 2004-ben meghívta a kutatócsoportomat Ciprus görög–római kori fővárosának, Paphosznak a feltárására. Paphosz „ikervárosa" volt Taposiris Magnának, szintén II. Ptolemaios Philadelphos fáraó alapította. Sergius Paulus prokonzul Szent Pál és Barnabás jelenlétében Paphoszon tért meg... Keresztény, katolikus emberként motivált ez az újszövetségi helyszín: mindig vágyam volt, hogy a Szentföldön áshassak. Mielőtt Egyiptomból Ciprusra mentem volna, felkerestem az izraeli régészeti hatóság főigazgatóját, Shuka Dorfmant. Nagyon szerettem volna, hogy megvalósuljon egy szentföldi magyar régészeti misszió, amelyre korábban nem volt példa. Ő azt mondta, hogy az izraeli törvények szerint ásatásvezető csak izraeli állampolgár lehet; ahhoz, hogy egy külföldi kutatócsoport Izraelben elkezdjen ásni, előbb egy intézetet kell alapítania az országban. Azt tanácsolta, hogy érdemesebb lenne a Jordán folyó által kettéhasított Szentföld keleti felére, Jordániára figyelnem; amennyiben megüresedik ott egy rangosabb ásatási lelőhely, akkor lépjek. Már akkor is úgy éreztem, hogy számomra az egyik legvonzóbb lehetőség, egy fontos evangéliumi helyszín a Holt-tenger keleti oldalán, ezerszáz méter magasan fekvő, erődített heródesi királyi palota, a Machaerus lenne, amely a ferencesek vezette jeruzsálemi Studium Biblicum Franciscanum koncessziója volt.

---

Amikor 2008 októberében elhunyt Michele Piccirillo professzor, halálával több jordániai régészeti helyszín megnyílt a nemzetközi kutatás számára. Felkerestem a jeruzsálemi Pápai Biblikus és Régészeti Intézetet azzal a kérdéssel, hogy szándékukban áll-e folytatni ezt a munkát. Azt válaszolták, hogy nincsenek alkalmas fiatal szakembereik, és ők maximálisan támogatják a törekvéseimet. Ha kineveznek a jordániai Királyi Műemléki és Régészeti Hivatal Holt-tenger parti projektigazgatójának, ők átadják nekem az 1978 és 1981 között a helyszínen folyt régészeti feltárásaik eredményeit tartalmazó archívumukat, a rajzi és fotóanyagot, a teljes tudományos dokumentációt, és felajánlják a leletek publikálási lehetőségét. (Az ásatásvezető Virgilio Corbo professzor ugyanis úgy halt meg, hogy lényegében nem publikálta a Machaerust.) Mai szemmel nézve a ferencesek az eddigi feltárások húsz százalékát végezték el, és úgy látták, hogy egy magyar kutatócsoport befejezheti a kutatási részüket. Gyorsan kellett lépnem, mert a nemzetközi tudományos életben sokan ugranak az ilyen lehetőségekre. Kilenc hónappal Piccirillo halálát követően szerződést kötöttem: delegált magyar kutatóként, a Magyar Művészeti Akadémia erkölcsi támogatásával, Makovecz Imre, akkori akadémiai elnök pártfogásával projektigazgatóvá neveztek ki, amely erkölcsi támogatást a jelenlegi, immáron köztestületi elnök, Fekete György professzor is megerősítette.

Egy szerencsés egybeesésnek is köszönhetően kaphattam meg e lelőhelyet. Ugyanis XVI. Benedek pápa 2009 májusában zarándokúton Jordániában járt, éppen két hónappal azelőtt, hogy megállapodtam a jordán hatóságokkal. II. Abdalláh királlyal közös ammani sajtótájékoztatóján nemcsak sarkallta a zarándokokat a Szentföld keleti felének meglátogatására, hanem öt rendkívüli jelentőségű helyszínt is említett, kérve a jordánokat, hogy ezeket tegyék alkalmassá nemzetközi zarándoklatok fogadására. Jordániában található a Nébóhegy, ahol Mózes meglátta Kánaánt és meghalt; a Jordánon túli Betánia, ahol János megkeresztelte Jézust; a Machaerus, Keresztelő Szent János fogságának és kivégzésének helyszíne; a „megszállottról" híres Gadara, és végül Pella is, az „első keresztény város", ahová 66-ban az első zsidó háború anarchiája elől kivonult a jeruzsálemi jakabi keresztény közösség.
Ha nincs a szentatyánk e támogató kérése, nyilván nem sarkig tárt kapuval fogadtak volna bennünket, amikor a munka elvégzésére jelentkeztünk. Teljes körű jogosítványt kaptunk a felmérésekre, feltárásokra és a műemléki helyreállítás előkészítésére is. Sokat jelentett az is, hogy a Jordán Hasemita Királyságban a Machaerust – a Vallásügyi Minisztérium felügyeletével – iszlám zarándokhelyként is számon tartják, mint Jehja bin Zakaríja, azaz Zakariás fia, János, az iszlám egyik nagy prófétája mártíromságának helyét. Annak, hogy Keresztelő Jánost egy zsidó uralkodó gyilkoltatta meg, még aktuálpolitikai mondanivalója is van számukra, miközben megfeledkeznek arról, hogy a próféta maga is zsidó volt.
– Kicsit előreugranék az időben. A Pápai Biblikus Intézet jeruzsálemi Collectio Maior-sorozatában jövőre jelenik meg Machaerus I. című reprezentatív kötete, amelyben nemcsak a királyi palota, illetve a hozzá kapcsolódó alsóváros feltárásának eddigi eredményeit foglalja össze, hanem visszatekint 1807-ig, Machaerus „újrafelfedezéséig".
– Az ókori Kelet kutatásában ma már egyértelmű, hogy az egyes akadémiai generációk csak egymás eredményeire építve tudnak következtetéseket levonni és összegezni. Machaerus várát Krisztus előtt 90 körül Alexander Jannaeus jeruzsálemi papkirály építtette, de már 57-ben lerombolta Gabinius. Krisztus előtt 30 táján Nagy Heródes az egykori vár romjaira építtette fel palotáját, illetve a hozzá kapcsolódó „alsóvárost", amelyet halála után, Krisztus előtt 4-ben fia, Heródes Antipász tetrarcha (negyedes fejedelem) örökölt. Heródesék királyi palotáját Krisztus után 36-ban a nabateusok rombolták le. A 66 és 72 között dúló első zsidó háború alatt a zelóták bevették magukat a citadella és az alsóváros romjai közé, ahol megerősítették a még álló falakat. Végül 72-ben Lucilius Bassus római hadvezér, Masada meghódítója a Machaerust is elpusztította. Az ókori műemlékegyüttes lényegében ekkor vált „régészeti lelőhellyé". Elfelejtették, olyannyira, hogy a Nagy Konstantin császár idején meginduló keresztény zarándoklatok idején már azt sem tudták, hogy hol volt Machaerus. Sok évszázad elteltével, 1807-ben a német Ulrich J. Seetzen – Josephus Flavius-kötettel a kezében – azonosította be. Az elveszett ókori vár ekkor került vissza a térképre; az orientalisták azóta mint fontos biblikus helyszínre tekintenek rá. A XIX. században huszonkilenc kutató gazdagította a Machaerusszal kapcsolatos ismereteket. 1909 első napján a dominikánus Felix-Marie Abel, a Szentföld egyik legnagyobb földrajztudósa megtalálta az alsóváros romjait is; 1936-ban a Lucilius Bassus által emelt vallumra (sáncra) figyeltek fel; 1968-ban pedig elindult az első ásatás az amerikai Jerry Vardaman vezetésével. Ez azonban csak néhány hétig tartott, mert a jordán hatóságok leállították a munkát. A feltárás folytatását 1978-ban Virgilio Corbóra bízták, aki 1981-ig dolgozott a Machaerus hegyén. (A ferences professzor korábban a Herodion-ásatásokat irányította, de 1967-ben az izraeliek elvették tőle a koncessziót.)
Ahogy említettem, itt kutatógenerációk által összeadott értékekről van szó, és a dokumentációk legnagyobb része máig kiadatlan, a könyvben ezért szeretném összefoglalni mindazokat az eredményeket, információkat, „perspektívákat" is, amelyeket az elődeimtől örököltem.
A Machaerus-feltárásokat 2009-ben úgy kezdhettem el, hogy Alain Gachet, a párizsi Radartechnológiai Intézet elnöke vállalta az egész lelőhely átradarozását. E geofizikai és geomagnetikus felméréseknek köszönhetően előre láthattuk a teljes műemléket, miközben a falak nagy részét még „nyakig" törmelék takarta. Mivel műemlékvédelmi tanulmányokat is folytattam – építészettudományból doktoráltam –, a teljes műemlékcsoporttal foglalkozom. Nemcsak régészeti feltárásból, ásatási szelvények nyitásából áll a munkánk, hanem falkutatásokat, épületdiagnosztikai vizsgálatokat is végeztünk a területen. Célunk az épített örökség teljes körű feltérképezése, dokumentálása és megőrzése a jövő számára. Ahhoz, hogy a régészeti lelőhely műemléki helyreállítása megvalósuljon, először az alaprajzot kellett tisztáznunk. Pontosan meg kellett ismernünk a műemléket, és azt, hogy nézhetett ki az ókorban.
– Falkutatással sikerült elkülöníteniük a várpalota építési periódusait. A heródesi épület alexandriai mesterek munkáját dicséri...
– Alexandria szellemi értelemben is világítótorony volt. Nagy Heródes udvarában alexandriai építészek dolgoztak. Az actiumi csatát (Krisztus előtt 31) követően Alexandriát lényegében ellehetetlenítette Róma. Szakembereik szétszóródtak a birodalomban, ők építették Augustus márvány Rómáját, IV. Arétász Petráját, és megjelentek Heródes jeruzsálemi udvarában is. Magas színvonalú működésüket a Szentföldön heródesi építészetként emlegetjük. Míg a hasmóneusok faragatlan kövekből, minimális kötőanyag használatával, úgynevezett ciklopszfalazással emelték Machaerus várát, addig a heródesi építészek gyönyörűen metszett kváderkövekből készítették el az erődített palotát a hozzá kapcsolódó alsóvárossal.
A terepfelmérést, feltárást követően sikerült megkapnunk a dór perisztiliumos (oszlopos) udvar teljes profilját, annak köszönhetően, hogy az eredeti oszlopdobokból sikerült összeállítanunk egy teljes oszlopot a hozzá kapcsolódó koronázó tagozattal; a királyi fürdő apodytérium (öltöző) termében pedig a ión oszlopok teljes profilját kaptuk meg. A felépítményre így már – legalábbis az oszlopok szintjén – jól tudtunk következtetni. Megmaradt továbbá kilenc lépcsővel egy lépcsőház indítása is... A királyi palota elméleti rekonstrukcióját azonban nem tudtuk volna elkészíteni, ha – a Palesztin Autonóm Területekkel is kiváló együttműködésben – nem mérhettük volna fel a Holt-tenger nyugati partján álló hat heródesi erődített palotát, Masada, Herodion, Hyrcania, Cypros, Doq és Alexandreion épített örökségét. Analógiáik fényében vizsgáltuk meg Machaerust, ugyanis e hét – Jeruzsálemtől keletre eső – erőd egy időben épült, lényegében ugyanazon építészeti koncepció alapján. Külön szeretném felhívni a figyelmet három kiváló, „ötcsillagos" magyar építész kollégára, akikkel együtt dolgozhattam. Dobrosi Tamás, Papp Tamás és Arnóczki Imre Balázs Makovecz Imre közvetlen munkatársai voltak a MAKONA Műteremben, a tanár úr javaslatára kezdtünk el közösen dolgozni. Segítségükkel háromdimenziós számítógépes modellek készültek, amelyek megalapozták a műemlék teoretikus rekonstrukcióját. Még Makovecz tanár úr életében döntöttünk arról közösen, hogy semmi olyat nem építünk vissza, amit nem tudunk eredeti épületelemekből összeállítani, nehogy a történelmi műemlékegyüttes hitelessége megkérdőjelezhetővé váljék. A dór perisztiliumos udvar például helyreállítható. A kilenc és fél méter mély, több mint félmillió liter víz befogadására alkalmas egykori heródesi ciszternánál pedig arra törekszünk, hogy alkalmassá tegyük zarándokcsoportok fogadására, szentmisék bemutatására. E hűs, védett helyiségbe kényelmesen befér ötven-hatvan ember.
– E történelmi, evangéliumi helyszín megismerése mi mindennel gazdagította Keresztelő Szent János sorsával kapcsolatos ismereteinket?
– Kilenc I. századi forrás számol be Keresztelő János fogságáról, illetve lefejezéséről. A Logien-Quelle és az evangéliumok mellett Biblián kívüli írások: Sztrabón, idősebb Plinius, Josephus Flavius mindkét nagy műve, A zsidó háború és A zsidók története. Az Újszövetségben nem szerepel Machaerus és a hercegnő, Salome neve – ezeket Josephus Flaviustól tudjuk. Keresztelő János fogságáról mind a négy evangélium beszámol, János evangéliuma egészen röviden: „Akkor még ugyanis János nem volt börtönbe vetve" (Jn 3,24). A Logien-Quelléből merítette Máté és Lukács a bebörtönzött János és a Júdeából Galileába elvonult Jézus dialógusát. János elküldte tanítványait Jézushoz azzal, hogy kérdezzék meg: „Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?" Jézus kódolt üzenettel válaszol: különböző jelekre utalva igazolja önmagát. A szinoptikusok János kivégzéséről, lefejezéséről is szólnak. Márk különösen részletes beszámolót ad Heródes Antipász születésnapi „bankettjéről" – ezt az említett források alapján minden biblikus és ókorkutató megkérdőjelezhetetlen történeti leírásként tartja számon. Salome zsidó hercegnő tánca a tetrarcha és a galileai előkelőségek jelenlétében semmiféle irodalmi előképpel, párhuzammal nem magyarázható. Meghökkentő, páratlan esemény. Minden valószínűség szerint Máté ismerte Márkot, és kicsit javított is a szövegén: például ő nem királynak, hanem tetrarchának nevezi Heródest. Míg az extrabiblikus források részletesen leírják a Machaerust, az evangéliumok arról számolnak be, hogy mi történt a falai között: Heródiás lánya táncol, Keresztelő János levágott fejét pedig átadják neki egy tálon... (Mindezt Heródes Kuza nevű intézőjének felesége, Johanna elbeszéléséből ismerhették, aki Jézus tanítványa lett.)
Órigenész 250 táján mondja, mennyire hiteles A zsidók története, amelynek XVIII. könyvében Josephus Flavius Keresztelő Jánosról ír. Eusebius Egyháztörténetében (324 körül) idézi is a történetírót, utalva rá, hogy Keresztelő János Machaerusban halt meg. Sőt, megvédi-dicséri Josephus Flaviust, aki fontos kiegészítéseket, információkat közölt: megtudjuk tőle, hogy Saloménak hívják a hercegnőt; leírja, hogy Heródes Antipász első felesége a nabateus király, IV. Arétász lánya volt, akit a tetrarcha „eltaszított", és megerősíti, hogy Heródiás lett a második felesége. Kitört a viszály, Heródes válásával hadat üzent az arab uralkodónak...
A Júdea zsidó lakossága körében nagy tekintélynek örvendő, „tökéletességre törekvést, igazságot és jámborságot hirdető" Keresztelő János politikai kritikát gyakorolt, amikor szót emelt amiatt, hogy a befolyását növelni akaró Heródes Antipász még élő testvére, Fülöp feleségét vette el. Heródiást sértette a próféta fellépése, a tetrarcha félt a lázadástól, ezért börtönbe vetette. Valójában házi őrizetben tartotta Jánost, hiszen Márk leírásából tudjuk, hogy Heródes Antipász beszélgetett vele, a tanítványai pedig haláláig János közelében lehettek, majd ők is temették el. E politikai házi őrizet helyszíne pedig csak az alsóváros lehetett, amelynek feltárása a további nagy ásatási feladat a Machaeruson...
Salome tánca, Keresztelő Szent János fővétele egyike a legtöbbet ábrázolt témáknak a festészetben, szobrászatban, de számos irodalmi, zenei feldolgozásuk is ismert, ahogy erre a Revue Biblique-ben megjelent negyvenoldalas tanulmányában is utalt...
– Nem vagyok művészettörténész, írásomban is inkább csak a francia vonatkozásokat emeltem ki. Már a VI. századi Codex Sinopensis megjeleníti János börtönét és Salome táncát. Ettől kezdve ezrével ismeri a művészettörténet a Salome tánca és a Keresztelő Szent János lefejezése ábrázolásokat. A témát az alkotók azonban mindig „fantáziavilágba", a korabeli királyi udvarok – gótikus, reneszánsz, barokk, romantikus – környezetébe helyezték. A nagy váltás akkor következett be, amikor 1807-ben rátaláltak Machaerusra. A hegytetőn akkor az egyetlen igazi látványos emlék a beomlott ciszterna volt, innen jött az a képzet, hogy esetleg az lehetett a Keresztelő börtöne. Machaerus megjelenik Flaubert Heródiás című elbeszélésében, amelynek ihletésére később Oscar Wilde eredetileg francia nyelvű Salome-drámája, majd Richard Strauss operája született...
Mit jelenthet Machaerus a mai zarándokoknak, nekünk, keresztényeknek?
– Akit komolyan érdekel a Szentföld, a Machaerust nem hagyhatja ki. Machaerus nemcsak János mártíromságának helyszíne, hanem nyugodtan mondhatjuk: Keresztelő Szent János golgotája is. Halála nem pusztán előképe Krisztus halálának, Jézus maga vont párhuzamot János és önmaga kálváriája között: „»Kényük-kedvük szerint bántak vele. Így fognak majd az Emberfiával is bánni.« Ekkor a tanítványok megértették, hogy Keresztelő Jánosról beszélt" (Mt 17,13).

Az Új ember internetes archívumából. 2012.08.26