Magdala

"Magdala Open"

A Galileai tó észak-nyugati partja.

Magdala maradványai.

Mária Magdolna szülő városa.

Egyike a legjelentősebb és zsúfolt városoknak,

amely Jézus idejében a tó partján állott.

A szentföldi kusztódia tulajdona.

A hetvenes évektől a jeruzsálemi Biblikus Intézet tanárai

ásatásokat folytattak itt.

A régi város jelentős részét feltárták,

ez a régészeti terület nem volt látogatható,

egészen mostanáig.

December 3.-án egy fontos együttműködési egyezményt irt alá

a vicenzai egyházmegye és a szentföldi kusztódia.

Ez nemsokára a lelőhely megnyitását jelenti.

Fr. Pierbattista Pizzaballa, szentföldi kusztos és

Exc. Beniamino Pizziol, Vicenza püspöke írta alá

a „Magdala Open” tervet.

Egy ideje létezik egy szakértőkből álló bizottság,

amely a régészeti lelőhely értékesítésével,

a tervezett munkálatok ellenőrzésével és irányításával foglalkozik,

valamint a régészeti park kezelésében érdekelt,

együttműködve a helyreállítási munkálatokban.

A hely biztosítása után és miután

felállították a szükséges helyiségeket

végre megnyithatja a kapuit a régészeti park a zarándokok számára,

hála az önkéntesek munkájának,

amelyet a vicenzai egyházmegye zarándoklatokért felelős

hivatala irányít.

A hivatalosságok részéről,

az aláírást egy párbeszéd előzte meg a

vicenzai szociális művek dísztermében.

„Jézus története nem elmélet,

nem az apostolok kitalálása és

a régészet hazájúról, hogy jobban megismerjük Jézust,

aki egy meghatározott helyen testesült meg,

egy meghatározott történelmi pillanatban.”

A szentföldi kusztos emlékeztette a jelenlévőket a

régészet fontosságára a történelmi Jézus tanulmányozásában.

Magdala, ilyen szempontból rendkívül  jelentős,

hisz érintetlenül áll ellőttünk,

ugyanis rögtön elhagyták a lerombolása után.

Az apostolok és a tó,

Mária Magdolna személye,

Jézus útitársai Galielea útjain.

Sok ilyen biblikus-lelkipásztori téma kínálkozik

elmélyítésére a zarándokok számára,

miután megnyílik Magdala városának új, régészeti parkja.

Betlehem Karácsonyi fények

A Karácsonyfa és zarándokok várakozása Betlehemben

 A karácsonyfa fényeinek a meggyújtására való várakozás Betlehemben, olyan mint egy szilveszter. Mindenki számára ünnep Advent kezdete, az idén december 1-én. A helyi keresztények, muzulmánok, turisták és zarándokok szó szerint lerohanták a Születés templomának terét, a karácsonyi időszak ünnepélyes megnyitóján. Az eseményre Betlehembe érkezett Rami Hamdallah a palesztin nemzeti hatóság miniszter elnöke. Tizenkétezer kis égő borit be egy 15 méteres mű fenyőt, amely egy betlehemi család adománya. Ebben az évben ausztráliai, angol és kínai önkéntesek díszítették fel, mintegy 4 000 karácsonyi gömbbel. Gyere haza karácsonyra. Ez a szlogen Betlehemben a 2013-as évre. Egy „gyere haza”, amely nem kizárólag a helyi lakóságra vonatkozik.
VERA BABOUN: Betlehem polgármestere
„Betlehem otthona mindazoknak, akik hisznek a békében. Amikor azt mondjuk, hogy Betlehem és otthon az itt lakók miatt mondjuk, a biztonság miatt, a közösségei miatt és a szívélyesség miatt. Ebből kifolyólag várja Betlehem azokat akik ide érkeznek, zarándokok, hívek, családok. Ezért szeretnénk végre, hogy megmozduljon a gazdaság, amelyet Betlehem megérdemel. A tavaly, a gázai krízis miatt nehéz volt a turizmus Betlehemben. Ebben az évben jobbak a kilátások.
 Rula MA'AY'AHAS: Palesztin hatóság Idegenforgalmi minisztere
 „ A betlehemi hotelekben majdnem telt ház van az ünnepekre a hónap kezdetétől, egész az új évig. Így azt reméljük, hogy a turisták itt maradnak Palesztinában. Ez minden bizonnyal segíteni fog nekünk " , támogatni fogja a palesztin gazdaságot , mert a turizmus teszi ki a Palesztin GDP nagy részét . "
P. PIERBATTISTA PIZZABALLA, OFM, szentföldi kusztos „Ebben az évben bizakodóbban vagyunk. Több zarándokkal számolunk, több emberrel, több mozgással, több zavarral, ahogyan karácsonykor Betlehemben lennie kell. Ezért nagyon elégedettek vagyunk, a betlehemi nép között is egy pozitívabb hozzáállást tapasztalok.
“Sophie…vagyok és Svédországból jövök, Göteborg mellől. Mi tíz napos utazáson vagyunk. Egyesítettük a turizmust a zarándoklattal. Már voltam itt és beleszerettem Betlehembe, ezért már többször is visszatértem.” “Én Németországból jöttem. Szeretem a karácsony hangulatát. Ezért vagyok itt.”
Itt nagy ünnep van. Sok ember, nagyon szórakoztató!” „ Másnak is ajánlják, hogy ide jöjjenek vakációzni?” „Határozottan” Betlehem egy csodálatos hely, nagyon befogadó.” A programok és események által jutunk el Betlehemben a vallásos ünneplésig, ezért van Karácsony. Vízkeresztig vannak események és azon túl is, beleértve a piacokat, a színházi előadásokat, koncerteket, a gyermekek szórakoztatására és képzőművészeti kiállítások.
VERA BABOUN: Betlehem polgármestere Minden napra van ünneplés. Részt vesznek Olasz országból, Franciaországból, a világ különféle országaiból. Helyi személyek is bekacsolódnak. Egy csokor kulturális tevékenység. Ennyi emberség, egy helyen.”

Advent Betlehemben

Advent kezdete A két ajtónálló a Kusztos belépését jelzi. A születés bazilika szerzetesei fogadják. Majd az új ferences házfőnök Ricardo Bustos. Így kezdődött el november 30-án az advent ünneplése abban a városban ahol először volt Karácsony, egy sor ünnepélyes szertartással Ódon illata van ezeknek, de lehetővé teszik a Karácsony légkörének mélyebb megtapasztalását.
P. Pierbattista Pizzaballa, ofm A Szentföld Kusztosa "Az ünnep, a hagyományok itt fontosak. Azonban fontos mindenütt. Az újdonság mindig frissességet hordoz. Ez egy fontos szempont. Nem felejthetjük el, hogy azok vagyunk, akik vagyunk. Amikor ezeket a régi szertartásokat tartjuk, nem azt jelenti, hogy a múltat ünnepeljük. Arra emlékeztet, hogy kik vagyunk és honnan jövünk."
Miután a szent Katalin templomban elénekelték a Te Deumot az ünnepélyes vesperás alatt a Kusztos meggyújtja a gyertyát a jászol barlangban. Erről gyújtja meg az első adventi gyertyát. Az összegyűltek erről gyújtják meg a gyertyáikat, innen jut el a Szent Föld összes templomába. A kusztos betlehemi napját az elválasztó fal kapuján való belépés nyitotta meg. Rendkívüli módon a főbejárat nyitva volt. A kusztost mintegy ötven gépkocsi kísérte. Több palesztin engedélyt kapott, hogy az ellenőrző pont előtti téren várakozzon.
P. Pierbattista Pizzaballa, ofm Szentföldi kusztos Ilyenkor a régi utat járjuk be, és ez fontos. Azt mondja ez nekünk, hogy a problémák ellenére amely fáj, ennek a földnek a földrajzi és történelmi sebei ellenére a hagyomány uralkodó és egyben jelképes. Összességében tény, hogy ennek a földnek a gyökerei erősek és azok is maradnak. A Betlehem utcáin való elvonulás után, a száletés temploma előtti térre érkezett a menet. Itt a civil és vallási hatóságok fogadták őket, valamint a Szentfőldi kollégium cserkész diákjai.
Ma a szentföldi kuszots láthatjuk. Számunkra ez fontos, és ez sokat jelent.
Az iskolánk a szomszédban van. Üdvözölni akarjuk őt. A betlehemi latin keresztény közösség a kusztossal kezdte el a Karácsonyra való felkészűlést advent első vasárnapján a szent Katalin bazilikában, amely tele volt hivekkel.
P. Pierbattista Pizzaballa, ofm Szentföldi kusztos A Karácsony jelentése,élet, remény vigasztalás, ezek már mind elérhetők ebben az adventi időszakban, amely elkezdődött. Nerwan Nasser, a szent Katalin új plébánosa a prédikációjában sajátos, imát kért, a béke reményébe vetett jelként.
Robert Giacaman Betlehmi plébániáról "Mi azért imádkozunk, hogy nyugodt életünk legyen, egy jobb jövőben legyen része a gyermekeinknek.. egy békés életben, amely most hiányzik. Most azonban a Karácsonynak akarunk örvendeni, ennek a vallásos eseménynek, amely a legfontosabb. Kiváncsi vagyok, ez megadhatja, hogy a világ megváltozzon és Isten valami jobbat ad."
Reem Handal A szent Katalin templom kórusának vezetője "Én az egész világ békéjéért imádkozom. Imádkozom a Sziriában, Egyiptomban élő keresztényekért. Remélem nem lesz több halál és vér a keresztény között."
P. Nerwan Nasser, ofm A szent Katalin latin plébánosa - Betlehem "Keresztényként, hívő emberként hiszem, hogy az ima dolgozik. Isten mindent lát és mindent tud. Az ő jóságából a végén kell lennie valamilyen megoldásnak. Keresztényként, számunkra az ima a remény kifejezés Szíria számára.

A Betlehemi Láng

Miután az ortodox szerzetes átadja a gyertyát, biztos léptekkel közelit a barlanghoz. Tudatában van a rábízott feladat fontosságának és jelképességének. Az ifjú Michael Weixlbaumer gyújtja meg ebben az évben a betlehemi béke lángot. Átveszi a mécses lángját. Amely állandóan ég azon a helyen. Ahol Jézus megszületett. A következő hetekben ez a láng megsokszorozódik. Több mint 30 európai országba fog megérkezni. Valamint észak Amerikába és Orosz országba. Az Osztrák ORF televízió kezdeményezte 1986-ban. Mára hagyománnyá vált.
Gunter Hartl, aki a projekt felelőse elmondta. Hogy  az alap ötlet. Az hogy megköszönjük mindazoknak. Akik ebben az időszakban segítenek. Ezzel világítanak a sötétben. Így egy különleges fény ez. A jóakaratú embereknek ajándékozott fény jelképe. Amelyet itt Betlehemben akarunk megkapni. Minden évben egy osztrák gyereket választanak ki. Ő lesz ennek a hagyománynak a nagykövete. Azok közül választják ki, aki valamilyen sajátos tettben érdemeket szerzett.
Michael, fiatalként és bátor tűzoltóként sok személyen segített. Veszélyes tűz esetekben.
Michael Weixlbaumer A 2013 béke lángjának gyermeke Ez egy csodálatos hely. Mert Itt született Jézus. Büszke vagyok. Hogy átvehettem a betlehemi lángot, amely majd egész Európába eljut. Johanna Weixlbaumer Michael édesanyja Életem legmeghatóbb pillanat volt ott lenni a barlangba. Ahol Jézus megszületett. Jelen volt a betlehemi polgármester is. Köszöntötte azt a 420 zarándokot. Akik erre a rendkívüli eseményre érkeztek Ausztriából. Svájcból. Németországból.
A szent Katalin bazilikába Ludwig Schwarz. Linzi püspök szentmisét mutatott be. A misén a linzi zeneiskola kórusa énekelt.
 Exc. Ludwig Schwarz Linz – Ausztria "Ez a fény Krisztus. Aki így szól: Én vagyok a világ világossága, aki engem követ, örök élete lesz.'. Ezért arra vagyunk meghiva. Hogy a mai világ világossága legyünk. A béke hordozói. Jézus Krisztus. Aki itt Betlehemben született. A béke fejedelme is". A szentmise végén a jelenlevők kapták elsőként a betlehemi béke lángját. A következő hetekben ugyan ez a láng majd megsokszorozódik. Guenther Hartl A projekt felelőse "A mise után a hotelben őrizzük a lángot. Holnap Ausztriába visszük, az osztrák légitársaság segítségével. Egy speciális dobozban szállítjuk, amely biztosítja az oxigént a lángnak. Linzben majd szétosztjuk az embereknek…. Linzből a betlehemi láng majd elindul Európa utjain. Hála egy jól szervezett hálózatnak. Ebben több cserkészcsapat közreműködik és több vasút állomás. A láng, a szolidaritás és béke szimbóluma Betlehemből. Ausztria érintésével Ferenc pápához is eljut. Michael december 18-án adja át. Az általános kihallhatáson.

Názáret a hit éve lezárása

Názáretben bemutatott szentmisével zárult a hit éve a Szentföldön

2013. 11. 22. 09:12 -

• 

November 17-én, vasárnap izraeli és a világ minden részéről érkezett katolikusok ezrei vettek részt azon az ünnepi szentmisén, amelyet Fouad Twal, Jeruzsálem latin-szertartású pátriárkája mutatott be Názáretben.

Jelen volt Uzi Landau izraeli idegenforgalmi miniszter is. Az ünnepélyes szertartással a Szentföldön lezárták a hit évét, amelyet 2012 októberében hirdetett meg XVI. Benedek emeritus pápa.

A názáreti szentmisén felolvasták Ferenc pápa levelét: „Hitünk történetének gyökerei azon a földön találhatók, ahol a szertartást bemutatjátok. Mielőtt megérthetnénk saját személyes hitünk történetét és azt, hogy szükségünk van Isten irgalmasságára, mindnyájunknak vissza kell fordulnunk arra a helyre és abba az időbe, ahol, és amikor maga Jézus járt közöttünk. Jézus a Szentföldön vette magára emberi természetünket és nyilatkoztatta ki számunkra Istent. Ott tanította apostolait és tanítványait, ott tapasztalta meg az emberi élet örömeit, szenvedéseit, áldásait és nehézségeit, valamint a szeretetet. Ott ajándékozta nekünk kínszenvedését, halálát és feltámadását, az örök élet biztosítékát.”

Ferenc pápa levelében arra buzdítja a szentföldi keresztényeket, hogy legyenek a béke és az irgalmasság tanúi azon a földön, ahol az Ige testté lett. A Szentatya nagy elismeréssel szól a térség keresztényeiről, amiért hűségesen őrzik a szent helyeket és tartós tanúságot tesznek az evangéliumról. A hit éve lehetőséget adott arra, hogy új megközelítésből szemléljük a hit misztériumát, Isten szentségét, amelyet megosztott velünk Jézus Krisztusban. Ezt bűnösként tesszük, tudatában méltatlanságunknak, de egyre nagyobb hálával Isten irgalmasságáért.
A názáreti szertartás keretében egy szentföldi ferences szerzetes megáldott egy ikont, amely Szent Pétert és Jézust ábrázolja Galileában. A kegyképet kiállítják november 24-én a Vatikánban, amikor Ferenc pápa ünnepélyes szentmisével lezárja a hit évét. Fouad Twal pátriárka köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik a térségből és a világ különböző részeiből eljöttek a Szentföldre.

Az izraeli idegenforgalmi minisztérium becslése szerint hétezer katolikus vett részt a szertartáson Olaszországból, Brazíliából, Spanyolországból, az Egyesült Királyságból, Lengyelországból, a Palesztin Hatóság térségéből és a szomszédos országokból.

Uzi Landau miniszter köszöntötte a híveket és hangsúlyozta: Izrael számára fontos a katolikus egyházzal való együttműködés.  2012-ben több mint kétmillió keresztény zarándok kereste fel Izraelt, a bejövő turizmus mintegy 60%-át képviselve.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Názáreti Mária Nemzetközi Központ

Háromdimenziós evangelizáció a Szentföldön

A Názáretben működő Názáreti Mária Nemzetközi Központ már három éve multimédiás eszközökkel evangelizálja a nagyközönséget. A remekül felszerelt központ sokezer szentföldi keresztény és külföldi zarándok látogatására számít november 17-én, a hit évének lezárása alkalmából.

A Chemin-Neuf (Új Út) ökumenikus közösség fenntartásában működő intézmény az Angyali Üdvözlet-bazilikától néhány méterre található. Bejáratánál lapos képernyő számolja vissza a másodperceket az előadás kezdetéig. Az ajtó két oldalán Salamon királynak és Sába királynőjének hatalmas szobra áll. Bent gazdag keleti dekoráció fogadja a látogatót, és szövegek, fényképek, illetve filmrészletek mutatják be a megváltás történetét. Az előadást Daniel Facérias zenéje kíséri. A teremtéstől a feltámadásig tartó történet Mária szemén át tárul föl, négy termen keresztül – írja a La Croix.
„Nagyjából eddig is ismertem a Bibliát, mégis sokat adott ez az előadás, mely nagyszerűen összefoglalja a megváltás történetét” – mondja kifelé jövet a 18 éves Guillaume de Fosseux. Egy másik zarándok, az 53 éves Philippe Paelinck a következőképpen nyilatkozik: „megrendített az előadás mélysége. Hatására a Biblia új megvilágításba került számomra.” „Sokkal jobban megértettem, hogyan teljesedik be az Ószövetség az Újszövetségben” – mondja a felesége, Brenda.
A modern technikák segítségével való evangelizáció ötlete 2011-ben született meg a Názáreti Mária Egyesület tagjaiban, és a projekt azonnal elnyerte mind a polgármester, mind pedig a Szentföld püspökeinek támogatását. Megvalósítása azonban, amit a Chemin-Neuf közösségre bíztak, az izraeli-palesztin konfliktus miatt egyáltalán nem volt egyszerű.
A látogatók között a keresztényeken kívül sok zsidó van, de akadnak muzulmán vendégek is. Az előadást úgy kellett kitalálni, hogy egyik vallás hívei se érezzék elnyomva vagy ellenséges légkörben magukat. „Nem biztos, hogy az Európában élők ezt átérzik, de itt az izraeli-palesztin konfliktus nem törölhető ki az emberek érzéseiből” – mondja Rabab Zaitoun arab énekes-zeneszerző, aki szintén közreműködött a produkció elkészítésében. „A turizmusért felelős minisztérium vallásügyi szakértője jött el és adott tanácsot a kérdésben” – mondja el Noriko nővér, aki a vendégek fogadásáért felel. „Egyelőre csak tapogatózunk, nagy kihívás ez a számunkra, és sok még a tanulnivalónk” – nyilatkozik Béatrice Bourrat, a Központ marketing igazgatója.
A központ a Szent József nővérek volt iskolaépületében került kialakításra, melyet 20 millió euróból újítottak fel. A négyezer m2-en berendezett kiállítás 2012. január óta húszezer látogatót fogadott, annak ellenére, hogy sok zarándok csak fél napot tölt el a városban, és így nem jut ideje betérni ide és megnézni az előadást.
Magyar Kurír
(já)

Keresztelő Szent János Golgotáján

Vörös Győző jordániai feltárásairól
Fellegekbe nyúló szikla tetején épült erődítmény, s ezért szinte bevehetetlen volt; maga a természet gondoskodott róla, hogy majdnem teljesen hozzáférhetetlen legyen: ugyanis minden oldalról feneketlen szakadékok övezik, amelyeken lehetetlen átkelni... – jegyzi meg Machaerusról Josephus Flavius A zsidó háború VII. könyvének hatodik fejezetében. Részletesen ír a várról, sorsáról és lerombolásáról. A zsidók története XVIII. könyvének ötödik fejezete ismét a citadellába visz: Heródes elfogatta Keresztelő Jánost, Machaerus várába vitette, és ott kivégeztette... Jordániában, e történelmi-evangéliumi helyszínen kutat immár három éve Vörös Győző egyiptológus, ókorkutató, akinek idén nyáron a rangos és nagy múltú jeruzsálemi Revue Biblique folyóirat közölte Machaerus: Keresztelő Szent János Golgotája című tanulmányát.
Szerinte a Machaerus olyan, mint egy reflexiós hologram darabkája, amelybe belenézve megláthatjuk az eredeti teljes képet. A Machaerus ilyen töredék, afféle múltőrző „időkapszula": a palota átvérzett falai által megismerhető a Krisztus előtti és utáni I. század világa. A Holt-tenger keleti partján magasodó sasfészekből rálátni a nyugati oldal heródesi erődítményeire, Jerikó házaira, Betlehemre, a távolban pedig megcsillan Jeruzsálem aranykupolája...

Azt kértem Vörös Győzőtől: mielőtt a Szentföldre, Keresztelő Jánosra, jelenlegi munkájára térnénk, ott vegyük fel beszélgetésünk fonalát, ahol az Új Ember szerkesztőségében nyolc évvel ezelőtt letettük. 2004-ben Alexandriából Ciprusba tette át székhelyét...

– Immár tizenkilencedik éve dolgozom a Közel-Keleten. Egyiptomban először Thébában tártunk fel egy sivatagi hegyi szentélyt, majd az alexandriai tengerparton Taposiris Magna akropoliszát kutattuk. Aztán a ciprusi kormány – alexandriai munkánk eredményeit látva – 2004-ben meghívta a kutatócsoportomat Ciprus görög–római kori fővárosának, Paphosznak a feltárására. Paphosz „ikervárosa" volt Taposiris Magnának, szintén II. Ptolemaios Philadelphos fáraó alapította. Sergius Paulus prokonzul Szent Pál és Barnabás jelenlétében Paphoszon tért meg... Keresztény, katolikus emberként motivált ez az újszövetségi helyszín: mindig vágyam volt, hogy a Szentföldön áshassak. Mielőtt Egyiptomból Ciprusra mentem volna, felkerestem az izraeli régészeti hatóság főigazgatóját, Shuka Dorfmant. Nagyon szerettem volna, hogy megvalósuljon egy szentföldi magyar régészeti misszió, amelyre korábban nem volt példa. Ő azt mondta, hogy az izraeli törvények szerint ásatásvezető csak izraeli állampolgár lehet; ahhoz, hogy egy külföldi kutatócsoport Izraelben elkezdjen ásni, előbb egy intézetet kell alapítania az országban. Azt tanácsolta, hogy érdemesebb lenne a Jordán folyó által kettéhasított Szentföld keleti felére, Jordániára figyelnem; amennyiben megüresedik ott egy rangosabb ásatási lelőhely, akkor lépjek. Már akkor is úgy éreztem, hogy számomra az egyik legvonzóbb lehetőség, egy fontos evangéliumi helyszín a Holt-tenger keleti oldalán, ezerszáz méter magasan fekvő, erődített heródesi királyi palota, a Machaerus lenne, amely a ferencesek vezette jeruzsálemi Studium Biblicum Franciscanum koncessziója volt.

---

Amikor 2008 októberében elhunyt Michele Piccirillo professzor, halálával több jordániai régészeti helyszín megnyílt a nemzetközi kutatás számára. Felkerestem a jeruzsálemi Pápai Biblikus és Régészeti Intézetet azzal a kérdéssel, hogy szándékukban áll-e folytatni ezt a munkát. Azt válaszolták, hogy nincsenek alkalmas fiatal szakembereik, és ők maximálisan támogatják a törekvéseimet. Ha kineveznek a jordániai Királyi Műemléki és Régészeti Hivatal Holt-tenger parti projektigazgatójának, ők átadják nekem az 1978 és 1981 között a helyszínen folyt régészeti feltárásaik eredményeit tartalmazó archívumukat, a rajzi és fotóanyagot, a teljes tudományos dokumentációt, és felajánlják a leletek publikálási lehetőségét. (Az ásatásvezető Virgilio Corbo professzor ugyanis úgy halt meg, hogy lényegében nem publikálta a Machaerust.) Mai szemmel nézve a ferencesek az eddigi feltárások húsz százalékát végezték el, és úgy látták, hogy egy magyar kutatócsoport befejezheti a kutatási részüket. Gyorsan kellett lépnem, mert a nemzetközi tudományos életben sokan ugranak az ilyen lehetőségekre. Kilenc hónappal Piccirillo halálát követően szerződést kötöttem: delegált magyar kutatóként, a Magyar Művészeti Akadémia erkölcsi támogatásával, Makovecz Imre, akkori akadémiai elnök pártfogásával projektigazgatóvá neveztek ki, amely erkölcsi támogatást a jelenlegi, immáron köztestületi elnök, Fekete György professzor is megerősítette.

Egy szerencsés egybeesésnek is köszönhetően kaphattam meg e lelőhelyet. Ugyanis XVI. Benedek pápa 2009 májusában zarándokúton Jordániában járt, éppen két hónappal azelőtt, hogy megállapodtam a jordán hatóságokkal. II. Abdalláh királlyal közös ammani sajtótájékoztatóján nemcsak sarkallta a zarándokokat a Szentföld keleti felének meglátogatására, hanem öt rendkívüli jelentőségű helyszínt is említett, kérve a jordánokat, hogy ezeket tegyék alkalmassá nemzetközi zarándoklatok fogadására. Jordániában található a Nébóhegy, ahol Mózes meglátta Kánaánt és meghalt; a Jordánon túli Betánia, ahol János megkeresztelte Jézust; a Machaerus, Keresztelő Szent János fogságának és kivégzésének helyszíne; a „megszállottról" híres Gadara, és végül Pella is, az „első keresztény város", ahová 66-ban az első zsidó háború anarchiája elől kivonult a jeruzsálemi jakabi keresztény közösség.
Ha nincs a szentatyánk e támogató kérése, nyilván nem sarkig tárt kapuval fogadtak volna bennünket, amikor a munka elvégzésére jelentkeztünk. Teljes körű jogosítványt kaptunk a felmérésekre, feltárásokra és a műemléki helyreállítás előkészítésére is. Sokat jelentett az is, hogy a Jordán Hasemita Királyságban a Machaerust – a Vallásügyi Minisztérium felügyeletével – iszlám zarándokhelyként is számon tartják, mint Jehja bin Zakaríja, azaz Zakariás fia, János, az iszlám egyik nagy prófétája mártíromságának helyét. Annak, hogy Keresztelő Jánost egy zsidó uralkodó gyilkoltatta meg, még aktuálpolitikai mondanivalója is van számukra, miközben megfeledkeznek arról, hogy a próféta maga is zsidó volt.
– Kicsit előreugranék az időben. A Pápai Biblikus Intézet jeruzsálemi Collectio Maior-sorozatában jövőre jelenik meg Machaerus I. című reprezentatív kötete, amelyben nemcsak a királyi palota, illetve a hozzá kapcsolódó alsóváros feltárásának eddigi eredményeit foglalja össze, hanem visszatekint 1807-ig, Machaerus „újrafelfedezéséig".
– Az ókori Kelet kutatásában ma már egyértelmű, hogy az egyes akadémiai generációk csak egymás eredményeire építve tudnak következtetéseket levonni és összegezni. Machaerus várát Krisztus előtt 90 körül Alexander Jannaeus jeruzsálemi papkirály építtette, de már 57-ben lerombolta Gabinius. Krisztus előtt 30 táján Nagy Heródes az egykori vár romjaira építtette fel palotáját, illetve a hozzá kapcsolódó „alsóvárost", amelyet halála után, Krisztus előtt 4-ben fia, Heródes Antipász tetrarcha (negyedes fejedelem) örökölt. Heródesék királyi palotáját Krisztus után 36-ban a nabateusok rombolták le. A 66 és 72 között dúló első zsidó háború alatt a zelóták bevették magukat a citadella és az alsóváros romjai közé, ahol megerősítették a még álló falakat. Végül 72-ben Lucilius Bassus római hadvezér, Masada meghódítója a Machaerust is elpusztította. Az ókori műemlékegyüttes lényegében ekkor vált „régészeti lelőhellyé". Elfelejtették, olyannyira, hogy a Nagy Konstantin császár idején meginduló keresztény zarándoklatok idején már azt sem tudták, hogy hol volt Machaerus. Sok évszázad elteltével, 1807-ben a német Ulrich J. Seetzen – Josephus Flavius-kötettel a kezében – azonosította be. Az elveszett ókori vár ekkor került vissza a térképre; az orientalisták azóta mint fontos biblikus helyszínre tekintenek rá. A XIX. században huszonkilenc kutató gazdagította a Machaerusszal kapcsolatos ismereteket. 1909 első napján a dominikánus Felix-Marie Abel, a Szentföld egyik legnagyobb földrajztudósa megtalálta az alsóváros romjait is; 1936-ban a Lucilius Bassus által emelt vallumra (sáncra) figyeltek fel; 1968-ban pedig elindult az első ásatás az amerikai Jerry Vardaman vezetésével. Ez azonban csak néhány hétig tartott, mert a jordán hatóságok leállították a munkát. A feltárás folytatását 1978-ban Virgilio Corbóra bízták, aki 1981-ig dolgozott a Machaerus hegyén. (A ferences professzor korábban a Herodion-ásatásokat irányította, de 1967-ben az izraeliek elvették tőle a koncessziót.)
Ahogy említettem, itt kutatógenerációk által összeadott értékekről van szó, és a dokumentációk legnagyobb része máig kiadatlan, a könyvben ezért szeretném összefoglalni mindazokat az eredményeket, információkat, „perspektívákat" is, amelyeket az elődeimtől örököltem.
A Machaerus-feltárásokat 2009-ben úgy kezdhettem el, hogy Alain Gachet, a párizsi Radartechnológiai Intézet elnöke vállalta az egész lelőhely átradarozását. E geofizikai és geomagnetikus felméréseknek köszönhetően előre láthattuk a teljes műemléket, miközben a falak nagy részét még „nyakig" törmelék takarta. Mivel műemlékvédelmi tanulmányokat is folytattam – építészettudományból doktoráltam –, a teljes műemlékcsoporttal foglalkozom. Nemcsak régészeti feltárásból, ásatási szelvények nyitásából áll a munkánk, hanem falkutatásokat, épületdiagnosztikai vizsgálatokat is végeztünk a területen. Célunk az épített örökség teljes körű feltérképezése, dokumentálása és megőrzése a jövő számára. Ahhoz, hogy a régészeti lelőhely műemléki helyreállítása megvalósuljon, először az alaprajzot kellett tisztáznunk. Pontosan meg kellett ismernünk a műemléket, és azt, hogy nézhetett ki az ókorban.
– Falkutatással sikerült elkülöníteniük a várpalota építési periódusait. A heródesi épület alexandriai mesterek munkáját dicséri...
– Alexandria szellemi értelemben is világítótorony volt. Nagy Heródes udvarában alexandriai építészek dolgoztak. Az actiumi csatát (Krisztus előtt 31) követően Alexandriát lényegében ellehetetlenítette Róma. Szakembereik szétszóródtak a birodalomban, ők építették Augustus márvány Rómáját, IV. Arétász Petráját, és megjelentek Heródes jeruzsálemi udvarában is. Magas színvonalú működésüket a Szentföldön heródesi építészetként emlegetjük. Míg a hasmóneusok faragatlan kövekből, minimális kötőanyag használatával, úgynevezett ciklopszfalazással emelték Machaerus várát, addig a heródesi építészek gyönyörűen metszett kváderkövekből készítették el az erődített palotát a hozzá kapcsolódó alsóvárossal.
A terepfelmérést, feltárást követően sikerült megkapnunk a dór perisztiliumos (oszlopos) udvar teljes profilját, annak köszönhetően, hogy az eredeti oszlopdobokból sikerült összeállítanunk egy teljes oszlopot a hozzá kapcsolódó koronázó tagozattal; a királyi fürdő apodytérium (öltöző) termében pedig a ión oszlopok teljes profilját kaptuk meg. A felépítményre így már – legalábbis az oszlopok szintjén – jól tudtunk következtetni. Megmaradt továbbá kilenc lépcsővel egy lépcsőház indítása is... A királyi palota elméleti rekonstrukcióját azonban nem tudtuk volna elkészíteni, ha – a Palesztin Autonóm Területekkel is kiváló együttműködésben – nem mérhettük volna fel a Holt-tenger nyugati partján álló hat heródesi erődített palotát, Masada, Herodion, Hyrcania, Cypros, Doq és Alexandreion épített örökségét. Analógiáik fényében vizsgáltuk meg Machaerust, ugyanis e hét – Jeruzsálemtől keletre eső – erőd egy időben épült, lényegében ugyanazon építészeti koncepció alapján. Külön szeretném felhívni a figyelmet három kiváló, „ötcsillagos" magyar építész kollégára, akikkel együtt dolgozhattam. Dobrosi Tamás, Papp Tamás és Arnóczki Imre Balázs Makovecz Imre közvetlen munkatársai voltak a MAKONA Műteremben, a tanár úr javaslatára kezdtünk el közösen dolgozni. Segítségükkel háromdimenziós számítógépes modellek készültek, amelyek megalapozták a műemlék teoretikus rekonstrukcióját. Még Makovecz tanár úr életében döntöttünk arról közösen, hogy semmi olyat nem építünk vissza, amit nem tudunk eredeti épületelemekből összeállítani, nehogy a történelmi műemlékegyüttes hitelessége megkérdőjelezhetővé váljék. A dór perisztiliumos udvar például helyreállítható. A kilenc és fél méter mély, több mint félmillió liter víz befogadására alkalmas egykori heródesi ciszternánál pedig arra törekszünk, hogy alkalmassá tegyük zarándokcsoportok fogadására, szentmisék bemutatására. E hűs, védett helyiségbe kényelmesen befér ötven-hatvan ember.
– E történelmi, evangéliumi helyszín megismerése mi mindennel gazdagította Keresztelő Szent János sorsával kapcsolatos ismereteinket?
– Kilenc I. századi forrás számol be Keresztelő János fogságáról, illetve lefejezéséről. A Logien-Quelle és az evangéliumok mellett Biblián kívüli írások: Sztrabón, idősebb Plinius, Josephus Flavius mindkét nagy műve, A zsidó háború és A zsidók története. Az Újszövetségben nem szerepel Machaerus és a hercegnő, Salome neve – ezeket Josephus Flaviustól tudjuk. Keresztelő János fogságáról mind a négy evangélium beszámol, János evangéliuma egészen röviden: „Akkor még ugyanis János nem volt börtönbe vetve" (Jn 3,24). A Logien-Quelléből merítette Máté és Lukács a bebörtönzött János és a Júdeából Galileába elvonult Jézus dialógusát. János elküldte tanítványait Jézushoz azzal, hogy kérdezzék meg: „Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?" Jézus kódolt üzenettel válaszol: különböző jelekre utalva igazolja önmagát. A szinoptikusok János kivégzéséről, lefejezéséről is szólnak. Márk különösen részletes beszámolót ad Heródes Antipász születésnapi „bankettjéről" – ezt az említett források alapján minden biblikus és ókorkutató megkérdőjelezhetetlen történeti leírásként tartja számon. Salome zsidó hercegnő tánca a tetrarcha és a galileai előkelőségek jelenlétében semmiféle irodalmi előképpel, párhuzammal nem magyarázható. Meghökkentő, páratlan esemény. Minden valószínűség szerint Máté ismerte Márkot, és kicsit javított is a szövegén: például ő nem királynak, hanem tetrarchának nevezi Heródest. Míg az extrabiblikus források részletesen leírják a Machaerust, az evangéliumok arról számolnak be, hogy mi történt a falai között: Heródiás lánya táncol, Keresztelő János levágott fejét pedig átadják neki egy tálon... (Mindezt Heródes Kuza nevű intézőjének felesége, Johanna elbeszéléséből ismerhették, aki Jézus tanítványa lett.)
Órigenész 250 táján mondja, mennyire hiteles A zsidók története, amelynek XVIII. könyvében Josephus Flavius Keresztelő Jánosról ír. Eusebius Egyháztörténetében (324 körül) idézi is a történetírót, utalva rá, hogy Keresztelő János Machaerusban halt meg. Sőt, megvédi-dicséri Josephus Flaviust, aki fontos kiegészítéseket, információkat közölt: megtudjuk tőle, hogy Saloménak hívják a hercegnőt; leírja, hogy Heródes Antipász első felesége a nabateus király, IV. Arétász lánya volt, akit a tetrarcha „eltaszított", és megerősíti, hogy Heródiás lett a második felesége. Kitört a viszály, Heródes válásával hadat üzent az arab uralkodónak...
A Júdea zsidó lakossága körében nagy tekintélynek örvendő, „tökéletességre törekvést, igazságot és jámborságot hirdető" Keresztelő János politikai kritikát gyakorolt, amikor szót emelt amiatt, hogy a befolyását növelni akaró Heródes Antipász még élő testvére, Fülöp feleségét vette el. Heródiást sértette a próféta fellépése, a tetrarcha félt a lázadástól, ezért börtönbe vetette. Valójában házi őrizetben tartotta Jánost, hiszen Márk leírásából tudjuk, hogy Heródes Antipász beszélgetett vele, a tanítványai pedig haláláig János közelében lehettek, majd ők is temették el. E politikai házi őrizet helyszíne pedig csak az alsóváros lehetett, amelynek feltárása a további nagy ásatási feladat a Machaeruson...
Salome tánca, Keresztelő Szent János fővétele egyike a legtöbbet ábrázolt témáknak a festészetben, szobrászatban, de számos irodalmi, zenei feldolgozásuk is ismert, ahogy erre a Revue Biblique-ben megjelent negyvenoldalas tanulmányában is utalt...
– Nem vagyok művészettörténész, írásomban is inkább csak a francia vonatkozásokat emeltem ki. Már a VI. századi Codex Sinopensis megjeleníti János börtönét és Salome táncát. Ettől kezdve ezrével ismeri a művészettörténet a Salome tánca és a Keresztelő Szent János lefejezése ábrázolásokat. A témát az alkotók azonban mindig „fantáziavilágba", a korabeli királyi udvarok – gótikus, reneszánsz, barokk, romantikus – környezetébe helyezték. A nagy váltás akkor következett be, amikor 1807-ben rátaláltak Machaerusra. A hegytetőn akkor az egyetlen igazi látványos emlék a beomlott ciszterna volt, innen jött az a képzet, hogy esetleg az lehetett a Keresztelő börtöne. Machaerus megjelenik Flaubert Heródiás című elbeszélésében, amelynek ihletésére később Oscar Wilde eredetileg francia nyelvű Salome-drámája, majd Richard Strauss operája született...
Mit jelenthet Machaerus a mai zarándokoknak, nekünk, keresztényeknek?
– Akit komolyan érdekel a Szentföld, a Machaerust nem hagyhatja ki. Machaerus nemcsak János mártíromságának helyszíne, hanem nyugodtan mondhatjuk: Keresztelő Szent János golgotája is. Halála nem pusztán előképe Krisztus halálának, Jézus maga vont párhuzamot János és önmaga kálváriája között: „»Kényük-kedvük szerint bántak vele. Így fognak majd az Emberfiával is bánni.« Ekkor a tanítványok megértették, hogy Keresztelő Jánosról beszélt" (Mt 17,13).

Az Új ember internetes archívumából. 2012.08.26

Ásatási beszámoló

Az alábbi beszámolót az Új Ember internetes oldalán találtam és innen vettem át.

Ásatási beszámoló a Szentföldről

Múlt nyáron beszélgettünk Vörös Győzővel jordániai feltárásairól, a Machaerusról, Keresztelő Szent János mártírhalálának helyszínéről — és a neves magyar ókorkutató-egyiptológus készülő könyvéről.

Most megjelent, a tervek szerint, januárban. Négyszáz oldalas, igényes és súlyos album; angol nyelvű feltárási dokumentáció. A jeruzsálemi Pápai Biblikus Egyetem Collectio Maior sorozatának 53. kötete: Machaerus I. — A Holt-tengerre néző heródesi erődített királyi palota és város története, régészete és építészete Transzjordániában. A könyvet a milánói székhelyű vatikáni alapítvány, a Fondazione Terra Santa adta ki, a Magyar Művészeti Akadémia pártfogásával. A biblikus archeológia eredményeit összefoglaló, a világ valamennyi jelentős teológiai központjában fellelhető sorozat köteteit eddig kivétel nélkül pápai megbízású professzorok írták. A Collectio Maior történetében Vörös Győző az első „civil” és az első magyar szerző — akivel rögtön húszéves szerződést kötött a kiadó. De bőven van is miről szólnia. Mint mondja, ha valamilyen okból be kellene fejeznie a jordániai munkát, akkor is lenne mintegy kétezer oldalnyi (öt kötetre való) közlésre váró anyaga.
A magyar kutatócsoport iránt megnyilvánuló bizalmat mi sem bizonyítja jobban, mint Massimo Pazzini OFM, az említett Pápai Biblikus Egyetem dékánjának előszava, aki megjegyzi: „Kinyitva a könyvet ugyanazt a ferences lelkületet szívhatjuk magunkba, amely egykori régészeinket mozgatta… — és számunkra ez biztos jele a valódi tudományos és lelki folytonosságnak.” 
A „lineáris szerkezetű” kötet felvonultatja és elemzi a Machaerusra vonatkozó kilenc I. századi írott forrást, melyet a Heródes Antipász születésnapi ünnepének, Salome táncának, Keresztelő Szent János fogságának és mártíromságának legkorábbi ábrázolásait bemutató fejezet kísér.
A kutatástörténeti rész a XIX. század elejétől napjainkig követi a várhegy feltérképezésének és „kifaggatásának” állomásait. Kezdve Ulrich Jasper Seetzen német utazó-felfedezővel, aki 1807-ben, Josephus Flavius „útmutatása” alapján találta meg a hosszú évszázadokra feledésbe merült, önmaga törmelékébe temetkezett Machaerust, amelyet egy 1810-es térképen is publikált. A könyvben a hegyről készült első fotográfia is látható 1864-ből.
A dominikánus Felix-Marie Abel (1878—1953) nevéhez fűződik az alsóváros maradványainak beazonosítása. A korai XX. századi fényképek még a csöndes-árva várhegyet és az érintetlen romterületet mutatják.
Az „úttörő” feltárók a baptista E. Jerry Vardaman vezetésével amerikai régészek voltak; a csapat 1968-ban öt kutatóárkot nyitott és dokumentált. (Ezen anyagok feldolgozására hívta meg idén Vörös Győzőt a Mississippi Állami Egyetem.) A kutatástörténet rövid intermezzója az evangélikus August Strobel munkájára, a római sáncok felmérésére tér ki.
Az első ferences ásatást Virgilio Canio Corbo OFM vezette 1978-tól 1981-ig. (Corbo professzor az ötvenes években a Szent Sír-bazilikában kutatott, majd ő irányította többek között a magdalai, kafarnaumi és a Nébó-hegyi ásatásokat, illetve Herodion feltárását.) Munkáját 1992—93-ban Michele Piccirillo OFM vette át, akinek 2008-ban bekövetkezett halála után írták ki azt a nemzetközi pályázatot, amelyet végül Vörös Győző nyert el, megszerezve a Machaerus további feltárására jogosító koncessziót.
És innen a közelmúlt friss eredményei sorakoznak az albumban, „alapozásként” bemutatva a természeti és történelmi környezetet, a Holt-tenger nyugati partján egy időben épült heródesi erődrendszert. Azt a hat várat, melyek tanulmányozásával, az analógiák figyelembevételével sikerült pontosabban megismerni és modellezni a Machaerus épületegyüttesét.
Gondosan felmért és dokumentált falmaradványok, szögletek, mozaikok és más „apróságok”… — Haggai Misgaf, a Héber Egyetem professzora az arameus osztrakon leletanyag (feliratos cseréptöredékek) feldolgozását, elemzését vállalta.
A kötet minden tekintetben talán legjelentősebb fejezete az „épületelem-katalógus”. Számos részlettel, amellyel a korábbi feltárók egyáltalán nem foglalkoztak. Mára nincs olyan eredeti helyen megmaradt köve a citadellának, amelyet ne mértek volna fel Vörös Győzőék, ahogy minden szétszórt faragott épületelemet is egyenként dokumentáltak. E „legókészlet” darabjaiból állt össze az erődítmény dór perisztiliumos udvarának teljes profilja, és lehetővé vált a palotabelső építészeti — a megtalált festéknyomos stukkótöredékeknek, faldaraboknak köszönhetően színes — rekonstrukciója. Egy érdekes illusztráció is született mindezek alapján, amely Edward Armitage Heródes születésnapja című, 1868-ban készült festményét felhasználva Salome táncát ebbe az oszlopokkal övezett udvarba helyezve, az „eredeti környezetbe tükrözve” láttatja.
Helyet kapott a kötetben Vörös Győző Revue Biblique-ben megjelent, Keresztelő Szent János Golgotája című tanulmányának átdolgozott, bővített változata. Az album végül felvillantja Machaerus műemléki helyreállításának terveit.
Ha visszalapozunk, elgondolkodtat a jeruzsálemi Hotel Notre-Dame tetejéről készült „húsvéti” panorámakép; egy fotó, amely arról tanúskodik, hogy a megfeszített Krisztus János vértanúságának helyét, a Machaerust is láthatta...
Új könyve kapcsán Vörös Győző elmondta: amikor a munka elkezdődött, hetente csak egy-két érdeklődő járt a hegyen, ma már naponta mintegy háromszázan, keresztény és muszlim hívők-turisták látogatják Keresztelő János, a próféta emlékhelyét. A Machaerus tőszomszédságában, a szemközti dombon épül az első szálloda... Életre kel, érthetővé és láthatóvá válik a múlt. Egy zarándokhelyet kap vissza a Szentföld, vele a szentírástudomány, a történelem és a kultúrtörténet. A munka pedig rendületlenül folyik a citadellában és az alsóváros meredek rommezején. Tapintható, kézzelfogható valóság és bizonyság a Lukács evangéliumában olvasott krisztusi jövendölés: ha már a tanítványok elhallgatnak, „a kövek fognak megszólalni”.
(A Machaerusról szóló Vörös Győzővel készült interjú, Keresztelő Szent János Golgotáján címmel az Új Ember 2012. augusztus 26-i számában jelent meg.)  

MACHAERUS vára

Heródes palotája

Bemutatták Vörös Győző Heródes palotájáról szóló könyvét Ammánban Heródes palotájának az általa vezetett feltárási munkáiról tartott előadást a Jeruzsálemi Pápai Biblikus Egyetem szervezésében Vörös Győző egyiptológus Ammánban annak kapcsán, hogy nemrég jelent meg a palota régészeti feltárásairól írt monográfiája.
Vörös Győző kifejtette: a XXI. század régészei nem feledhetik, hogy a korábbi akadémiai kutatás örökösei. Machaerusban (Heródes palotája) 1807-ben indultak meg a tudományos kutatások, de ezekről összefoglaló monográfia még jelent meg.
A munka a jeruzsálemi Studium Biblicum Franciscanum (SBF), a római Antonianum Pápai Egyetem régészeti intézetének kihelyezett tagozata sorozatának, a Collectio Maiornak az 53. köteteként jelent meg. A bemutatón, amelyet Ammánban, az ACOR jordániai székhelyén tartottak, részt vett az SBF igazgatója, Massimo Pazzini atya is – írja az SBF honlapja.
Magyar Kurír
(szg)

Getszemani

A szentföldön élő és dolgozó ferencesek internetes honlapján olvastam, hogy Jeruzsálemben restaurálták a getszemani kertben található templom mozaik homlokzatát. Ez a hír eszembe juttatta azt a tapasztalatot, amikor alkalmam volt meglátogatni ezt a szent helyet, ahol az Úr Jézus értünk vérrel verítékezett, és ahol Júdás árulása folytán elfogták és a főpapok elé hurcolták. Jeruzsálemből indulva,  a Jozafát völgyéből épp elkezdtünk kapaszkodni a meredek úton, amikor a masszív kőkerítés kapuján hirtelen jobbra tértünk. Elsőre egy körbekerített és gondozott  részt pillantottunk meg. Ezek az ősrégi olajfák Jézus korát idézik. Elődeik, ezen a helyen láthatták Jézus halálfélelmét, tanúi voltak az apostolok elpártolásának. Megrendítő ezen a helyen járni, ahol a fák és kövek valóban beszélnek. Már az első keresztények, Jézus agóniájának helyszíneként egy hatalmas sziklát jelöltek meg. Most ezen a helyen járunk. Aetheria zarándok 380-ban emlegeti, hogy itt egy "elegáns templomot látott" Sajnos az már rég a múlté, de a ma látható Nemzetek temploma, méltó utódnak bizonyul.. Ez Barluzzi tervei alapján készült egy régebbi templom romjaira épülve 1919 és 1924 között. Az első templomot még a perzsák pusztították el 614-ben. A keresztesek újjáépítették, de azt is lerombolták 1187-ben.A most látható  templom tizenkét nemzet összefogásával épült, és magfába foglalja a már említett sziklát. Az összefogás és az építő nemzeteket a templom 12 kupolája jelképezi. A homlokzaton bizánci stílusú mozaik látható, amelynek a középpontjában az Úr Jézus látható. Az idei nyár folyamán, a munkálatok miatt eltakarták a mozaik együttest. November 5-én távolították el az állványokat, és most már a munka befejeztével teljes pompájában, megújulva ragyog a templom mozaik homlokzata. A nyári hőségnek, valamint a téli esőzésnek kitett mozaikon meglátszottak az idő nyomai. Ugyanakkor az 1967-es háború is nyomot hagyott a művészi munkán. ezért szorult restaurálásra. Az aprólékos, mintegy sebészi beavatkozásnak köszönhetően, tízen nyolc hónapi munka után, most már megújulva ragyog fel a mozaik kép. A munkálatok érdekessége, hogy a szakemberek néhány arab és zsidó fiatalt tanítottak be és vontak be a kivitelezésbe. Így a munkálatok folyamán egyúttal helyi szakembereket is képeztek. Most , a fiatalok hálásak , és büszke arra, hogy részt vettek ebben a kultúra megőrzésben. " Ráadásul nem kizárólag ezek a muzulmán fiatalok az egyedüliek, akik bele kerültek a getszemáni bazilika vonzás körébe.

Az elmúlt hónapokban, egy oktatási terv keretében több mint ezer iskolás gyerek látogatott ide olyan iskolákból amelyek az Olajfák hegyének környékén működnek. Olyan iskolások, akiknek az életterében áll ez a templom, de semmit nem tudtak róla. Iskolába menet láthatták az út szélén sorakozó autóbuszokat, valamint a bazilikába be-ki áramló zarándok tömeget, de ők maguk nem jártak be a templomba. A program sikerét jelzi, hogy egyik gyerek azt kérdezte a szervezőktől, hogy majd a szüleivel is visszatérhet meglátogatni a templomot? Természetesen azt a választ kapta, hogy visszatérhet, bárki jöhet, hogy megcsodálja a munkálatokban megújult templomot.

És ha már szó esett a templom homlokzatáról, valamint a környezetéről, néhány szó a templom belsejéről. Úgy tervezték meg a templomot, hogy bent állandó félhomály van. Imádságra hangol: " Virrasszatok és imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek." Mt 26,40-41 Csendben, lehetőleg nesztelenül jártuk körbe a templomot. Fémből készült, töviskorona keríti körbe az agónia szikláját. Itt hosszasan álldogál mindenki. Értem -is - hullott itt Jézus vér, megannyi könnycseppként áztatva a sziklát.

Azok számára, akik csak az interneten, virtuálisan tudják meglátogatni a bazilikát egy honlap áll a rendelkezésre, ahol részletesen megtekinthető  a templom minden kis részlete.Befejezésül, felidézve újra a zarándoklat személyes élményeit és tapasztalatát, eszembe jut, hogy a templomból kijövet a jeruzsálemi falra vetődik a tekintet. Kivehető közelségben látható az Arany kapu, és az eléje oda helyezett sírok. A templom oldalánál gondozott kert emelkedik, tökéletesen idézve az Olajfák hegye hangulatát. lelkileg és fizikailag is felüdítő volt itt elidőzni, mielőtt folytattuk az utunkat az olajfák hegyének meredeken kanyargó útján. A hegy ugyanis 60 méterrel emelkedik a Templom-hegy fölé, és 809 méter magas.

Az Angyali Üdvözlet

Botticelli Angyali Üdvözlete Jeruzsálemben

Az angyal így szólt: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. (Lukács 1,26-37)
Az Angyali Üdvözlet a Szentföldre érkezett, közel Gábor angyal és Mária találkozásának helyéhez, ami megváltoztatta az emberiség történelmét. Hosszú tér- és időbeli utazást tett meg Boticellinek az angyali üdvözletet ábrázoló festménye Firenzéből a jeruzsálemi múzeumig. A festményt, amely 1481-ben készült a firenezi San Martino dalla Scala kórház számára Olaszország év végéig kölcsönözte Izraelnek. Egy ritka és óhajtott esemény, amely máris magára vonta a látogatók figyelmét.
„Hihetetlen, csodálatos. Kiráz a hideg!” A festményen Botticelli azt a pillanatot ragadja meg, amikor Názáretben az angyal megjelenik Máriának. És mindezt a reneszánsz festő zseniális nagyszerűségével teszi. SHLOMIT STEINBERG Az izraeli művészeti múzeum európai részlegének igazgatója.
„Amikor az angyal megjelenik Máriának, hogy tudomására hozza, hogy a méhében fiút fog hordozni arany sugarak kísérik. Mindez az Úr jelenlétét jelzik. Így ennek a történetnek mindhárom szereplője itt van. Még ha csupán kettőt látunk is. Mária térdel. A lába alatt egy keleti stílusú szőnyeg van. Hol láthatott Botticelli ilyen szőnyeget? Ugyanis ez inkább keleti stílusú és nem firenzei. Azoktól a kereskedőktől vehette, akik Isztanbulból, Konstantinápolyból vitték Firenzébe.
” Mária ágya, szűzi ágy. Egyetlen párnája van. Azt fejezi ki, hogy egyedül aludt. Botticelli azt a drámai pillanatot ragadja meg, amely megváltoztatta az emberiség történelmének a folyását. A háttérben ott emelkedik a Tábor hegye. Jézus színeváltozásának a helye. Ez a jövőben beteljesedő események megjövendölése. Botticelli festménye nem csupán egy művészi mestermű. Egyben a keresztény nagylelkűség és szeretet kifejezése.
SHLOMIT STEINBERG Az izraeli művészeti múzeum európai részlegének igazgatója.
„Ezt a festményt Botticelli Firenzében a szegények, a rászorulók számára készítette. Azok számára, akik árvaként, pestisben szenvedőként, utazóként a kórházban találtak menedéket. Milyen szép gesztus: Botticelli a művészetet az üdvösség eszközének tekintette. Úgy mint egy köz jót a szegények számára. Ugyanis ők is minőségi dolgot érdemelnek, mint mások, akik számára ez elérhető. Most a Szentföld is ennek az eseménynek a tanúja. A maga szépségében és pompájában újjá éled az Angyali Üdvözlet, a reneszánsznak egy géniusza révén.

Kafarnaum

Kafarnaum, a meghívás helye 

Jézus városa. Így nevezi Máté evangéliuma. Máté itt kapta a hivatását. Péter, András, Jakab és János szintén. „Kafarnauma költözött, a Galieai tenger mellé. Corbo és Lofreda régészeknek köszönhetően a város romjai, szent Péter háza ma is látogatható. Néhány lépésre van attól a tótól, ahol az apostolok halásztak. Kafarnaumban Jézus élt, prédikált, csodákat tett. Az evangéliumnak sok olyan lapja van, amelynek a szíve Kafarnaumban található. Itt találkoztunk mint a jeruzsálemi egyház, mint a szentföldi egyház. Mi akik itt élünk, az a hivatásunk, hogy Jézussal legyünk, róla tanúskodjunk. Az elmúlt évtől október második szombatjától a szentföldi kusztódia arra szenteli, hogy ide zarándokoljanak. Alkonyatkor kezdődik az ünnepség, a tó partján. Ekkor már enyhül a nap melege. Ahogyan Pizzaballa atya mondja, mintha visszatérnénk Jézus idejébe. Egy hosszú munka nap után így találkoztak a tó partján azok is akik őt keresték. Az ünneplés találkozási alkalom. Ahogyan Péter is azt a hivatást kapta, hogy tanúságot tegyen. Ez egy olyan út, amely sose fejeződik be. Zarándoklat, amely néha fáradságos. Alkmanként szünetet tartunk, hogy elmélkedhessünk. Igaz valóság a szemét-, a nehézség is.Jaj nekünk, ha tagadnánk ezt a valóságot. Itt Kafarnaumban Jézus a hűség szükségességére figyelmeztet. Valamint arra, hogy bízzuk rá magunkat. Mindent nem érthetünk meg magunkra. Az Úr mindent tud, és rá hagyatkozhatunk. Hogyha valaki szeret, teljesen rábízza magát a másik személyre. Minden mást elhagy. Ilyen a hivatás is. Az évekkel ezelőtt kimondott igen valósággá lesz. Kezdetben egy szép és ideális lendület van. Ez nagyon szükséges. Idővel sokkal konkrétabbá válik és megújul a kimondott igen. Lehet, hogy nehezebb lesz, de igazibb és őszintébb lesz. Ezért még kedvesebb Isten előtt.

A ferencesek a Szentföldön

Szent Ferenc öröksége a Szentföldön

 Assisi szent Ferenc és a Szentföld olyan történet, amely nyolcszáz évvel ezelőtt kezdődödött el.

1219 júliusában szállt partra szent Ferenc Akkóban, amely a keresztes királyság fővárosa lett, miután Jeruzsálemet a muzulmánok elfoglalták.

Néhány héttel később szent Ferenc találkozott Egyiptomban Melek el-Kamel szultánnal, Szaladin unokaöccsével. A találkozás stílusa, a párbeszéd, az egymás felé való nyitottság alapvető része annak a karizmának, amely szent Ferenc öröksége a Szentföldön, legfőként azok számára akik a Szentföldön élik mindennapjaikat.

A ferencesek jelenléte a Szentföldön kevéssel azelőtt kezdődött el, hogy szent Ferenc a Szentföldre látogatott. A ferences rend 1217-ben tartotta első káptalanját. Ekkor küldte szent Ferenc a testvéreket szerte a világba. A rendet provinciákba szerveződött, így született meg a szentföldi tartomány, amelyet kezdettől fogva a provinciák drága gyöngyének tekintettek., mert itt testesült meg Krisztus és a megváltás misztériumának a helye.

Akkó elesése után, az iszlám uralom alatt nem volt könnyű a keresztények élete, de a ferences jelenlét nem szűnt meg. Sikerült megszerezniük néhány szent hely törvényes tulajdon jogát Róbert D’Angio és Sancia királyné jóvoltából. VI. Kelemen pápa 1342-ben a Gratias Agimus és a Nuper Carissimae bullával, a nápolyi királyság segítségével hivatalosan is a ferencesekre bízta a Szentföld őrzését.

Ez nyolcszáz éves szakadatlan jelenlét és szolgálat. A szent Sir és más szent helyek, valamint az élő kövek-, az izraelei és palesztinai keresztények örzőiként a testvérek ellentmondások-,  megosztottság közepette-,  vitatott terűleteken élnek a szent Ferenctől kapott örökség és karizma szellemében.

Szent Kereszt Felmagasztalása

A kereszt amely megvált

Az idei szeptember 14. reggele különlegesen is nyugodt volt. Ugyanerre a napra esett a zsidó naptár szerinti Yom Kippur, a kiengesztelődés nagy napja, amikor a zsidók  a bűneik bocsánatát kérik Istentől és embertársaiktól... valamint a Szent Kereszt felmagasztalásának a keresztény ünnepe, az út, amelyen keresztül a názáreti Jézus a vállára vette az emberiség bűneit.
A kihalt utcák szinte üresek voltak. Az a kevés zsidó, akik csendben mégis kint jártak fehérbe öltöztek, a lélek tisztaságát jelképezve, amelyet a zsidó új év, Rosh Hashana, valamint a Yom Kippur időszakában magukra öltöttek
A Szentföldi Kusztódia ferences testvérei a szokásos öltözetükben vonultak a Szent Sírhoz. Itt a Mária Magdolna kápolnától körmenetben vitték a Szent kereszt ereklyét a Kálváriára, ahol kétezer évvel ezelőtt a Megváltó függött ezen a fán. A szentmisét az új vikárius fr. Dobromir Jasztal celebrálta, aki a prédikációjában kiemelte, hogy a Kereszt titkában, a legmélyebb megaláztatás, a "Megváltás eszközévé" vált
 A Szent Kereszt felmagasztalása 335-re nyúlik vissza, amikor szeptember 13.-14-én ünnepelték a konstantini bazilika felszentelését. Az ünnep egyben emlékeztet arra, hogy 628-ban sikerült visszaszerezni a a hiteles Keresztet, amely a perzsák kezébe került. A Keresztet szent Ilona császárnő, nagy Konstantin édesanyja találta meg a szentföldi zarándoklata idején.
Fr. Dobromir a Keresztről szóló prédikációját a pápát idézve fejezte be: " Kívánom nektek, hogy ezeknek a napoknak a kegyelmei után, legyen meg a bátorságotok, hogy az Úr jelenlétében járjatok, az Úr Keresztjével, hogy építsétek az Egyházat, amelyet az Úr a Kálvárián kiontott vérére alapozott és megvalljátok az egyedüli dicsőséget:, a megfeszített Krisztust. Így fog az Egyház előre menni."
A szentmise bemutatása után a hívek kifejezték hódolatukat a szent Kereszt ereklyéje előtt, és visszakísérték a Mária Magdolna oltárához. Útközben elhaladtak az üres sír előtt, amely épp üressége miatt továbbra is a Szent Kereszt titkának végső értelme.

A Szűzanya születése

A jeruzsálemi szent Anna templom, a szent István kapu közelében található. A hagyomány szerint itt állott a Szűzanya szüleinek, szent Annának és Joakimnak a háza. A Szentírás nem említi az Úr Jézus nagyszüleit, csak a hagyomány beszél róluk. Mindezek ellenére a templom környékén bibliai helyeken járunk, ugyanis itt tárták fel a Bethezda fürdőt, amelyről szent János evangélista beszél (Jn 5,1-9). Hadrianus császár a II században pogány templomot épített ide. A bizánci korban (5. század) a Szűzanya tiszteletére emeltek templomot, amelyet a perzsa invázió (614) lerombolt. 1140-ben a keresztesek a romok helyén építették fel a Szent Anna tiszteletére szentelt templomot. Saladin szultán korán iskolává alakította át. 1865-ig volt muzulmán kézen, amikor a francia kormánynak ajándékozták. 1878-tól a Fehér Atyák nevű, missziós rend gondozza a templomot. A templomban, bal oldalt egy barlangszerű mélyedés látható. A hagyomány szerint itt született a Szűzanya. A kijárat közelében egy márvány szobor szent Annát és a gyermek Máriát ábrázolja. A szent Anna és Joakim életéről szóló legenda itt olvasható.

Mária Mennybevétele

A Szűzanya elszenderedésének helye a Sion hegyén. Dormitio apátság.
Mária üres sirja a Sion hegy lábánál, a Getszemane kert közelében.

A Tábor hegye

A Tábor hegy látványa mindig mély benyomást tesz, még akkor is hogyha távolról szemléljük. Az ó-szövetségben is gyakran emlegetett hely. 588 méter magas, így uralja az Ezdrelon síkságot. A III századtól Jézus színeváltozásának helyeként emlegetik, amelyről Márk 9,2-7 számol be. A hegyen épült templomot 1924-ben építették, Barluzzi, olasz építész tervei alapján. 1964-ben VI Pál pápa is meglátogatta ezt a szent helyet.

Salamon medencéi

Néhány kilométerre a a betlehemi születés templomától található Salamon király fürdője. Három, hatalmas medencéről van szó, amely az Ó-korban vízzel látta el Jeruzsálemet. 8 méter mély és 120 méter hosszú mindegyik, amelyek képesek 200 millió köbméter vizet befogadni. Egy nagyon alaposan megépített csatorna rendszer vezette be a vizet Jeruzsálembe, valamint a római korban a szomszédos Heródiumba,Nagy Heródes palotájába. A nevét az Ó-szövetségből kapta, ahol Salamon király ezt mondja:"Nagy munkálatokba kezdtem, és medencéket építettem, erdei növények öntözésére." LUAY AYYAD betlehemi idegenvezető elmondja, hogy Josefus Flavius említi ezeket a medencéket: Salamon király hajnalonként, testőrsége kíséretében szívesen sétált itt a fák között. ELHAM ALAMA a Murad kastély gondnoka arról beszél, hogy a török időkben Krisztus után 1600-ban erődöt építettek, hogy az ellenségtől megvédjék a forrásokat. Nem messze innen található egy női kolostor. A hagyomány szerint ez a környék ihlette az Énekek énekét

A VII állomás restaurálása

1875 óta a keresztút VII állomás (Jézus másodszor esik el a kereszt alatt) a szentföldi ferencesek tulajdonában van. engyel restaurátoroknak köszönhetően nagy arányú felújításon esett át a kápolna oltára. Az oltár a 800 években készült és francia adomány. Az oltárképet Francois Lafon, francia művész festette. A restaurálási munkálatokat Krakkóban végezte Aleksander Piotrowski és Jézus szíve ünnepén került vissza régi helyére. Ezen a helyen állott a Nehemiás próféta által emlegetett "Régi kapu", amit a keresztény hagyomány úgy tartott számon, hogy Jézus itt hagyta el a várost. Húsz évvel ezelőtt a kápolnát kibővítették a szomszédos raktár helyiség átalakításával.

Úr Napja a Szent Sir bazilikában

Jézus bennünket is képes megváltoztatni, úgy ahogyan a kenyér és a bor az ő testévé és vérévé változik a szentmisében.

Az coenaculum felülről

Az utolsó vacsora terme egy minaret tornyából. Egy pillanatra az Adormitio temploma is megvillan.

Mennybemenetel

Virrasztás és szentmise, több nyelven a Mennybemenetel helyén. Egy, nyolcszögű kápolna őrzi azt a sziklát, melybe a hagyomány szerint belenyomódott Jézus lábnyoma. Az első templomot szent Ilona építette. Volt idő, amikor a ferencesek tulajdonát képezte. Jelenleg mohamedán kézen van, egy mecset szomszédságában.

Szent Kereszt

A szent Kereszt Megtalálásának ünnepe Jeruzsálemben.

Szentföld

Pillantás a Szentföldre

A kenyértörés folytatódik

Még egy videó a tegnapi Emmauszban bemutatott szentmiséről. Mostanában nagyon nehezen lehet megközelíteni a helyet. Mindenkinek külön engedélyre volt szűksége, hogy az ellenőrző ponton átjuthasson. A helyi ferences közösségben hárman vannak. Számukra ez az év legforgalmasabb napja, amikor ennyi hívővel találkoznak. Az ünnepen 800 kenyeret osztottak szét. Minden nehézség ellenére a ferencesek feladatuknak tartják, hogy kitartsanak és őrizzék a szent helyet.

Emmausz

A ferencesek szentmiséje Húsvét hétfőn Emmauszban. A szentmise után kenyérrel vendégelték meg a résztvevőket. A faluban jelenleg egyetlen keresztény család él.

A Szentsírnál bemutatott szentmise

A Szentsír bazilikában bemutatott húsvéti szentmise.

Getszemani kerti virrasztás

A hívek nagy sokasága vett részt a ferencesek által vezetett virrasztáson a Getszemani kertben, a Nemzetek templomában, ahol az a szikla található, amelyen Jézus vérrel verítékezett. A virrasztás részeként a Kedron völgyén át megtették azt az utat, amely Kaifás házig vezetett és ahol ma a Galli Cantu templom áll. A régi római lépcsőkön a hívek gyertyákat gyújtottak, hisz ezek a lépcsők már Jézus korábban is megvoltak, és több mint bizonyos itt vezetett Jézus útja is a főpap házához.

Nagycsütörtök Jeruzsálemben

A Szentsírnál bemutatott szentmise Nagycsütörtökön

A megostorozás oszlopának tisztelete

Már a 4. században említi Aegeria zarándok a megostorozás oszlopának egy darabját, amit akkor az utolsó vacsora termében őriztek. A XIV században szent Sir bazilikába került. Ma a Megjelenés kápolnájában található. A szent három napot megelőző liturgia része Nagyszerdán a tiszteletadás e szent ereklye előtt. A latin nyelvű himnusz arról énekel, hogy az oszlop Jézus szent vérében fürdött. A zarándokok ezt a szent oszlopot csókolják meg. A liturgiát P. Artemio Vittores, a szentföldi kusztos vikáriusa vezette.

A Getszemanetól az üres sirig

A szent helyek élő olvasatát nyújtják annak, ami a Getszemáne kertben, a Kálvárián és a szikla sírnál történt Jézussal a mi megváltásunkra.

Virágvasárnap a Szentsirnál

Barack Obama Betlehemben

Barack Obama az Amerikai Egyesült államok elnöke meglátogatta a betlehemi születés bazilikát. Pierbattista Pizzaballa szentföldi kusztos azt nyilatkozta, hogy megközelíthető embernek találta az elnököt, aki az elválás pillanatában imát kért.

A Szent Sírnál imádkoztak

A szentföldi küsztódia tagjai, valamint a jeruzsálemi pátriárka a Szent Sírnál imádkoztak Ferenc pápáért. A szentmisén jelen voltak a jeruzsálemi ortodox egyház képviselői, valamint Argentína nagykövete.

Ima a megválasztandó pápáért

A szentföldi keresztények hittel és bizalommal imádkoznak a megválasztandó új pápáért, így támogatják a választó bíborosok felelős munkáját.. Szentmisék Jeruzsálemben, a Getszemane kertben, Betlehemben.

A júdeai sivatag

A júdeai sivatag.
Néhány fiatal pap észak Olaszországból elindult, hogy a nagyböjt folyamán megtapasztalják a sivatag kihívásait. Egy kevés időt töltve a sivatagban a nagyböjt idején, tapasztalatot nyújt abból, hogy mit élt át az Úr Jézus a negyvennapos böjt alatt. A megszólalók a kiszolgáltatottságról, a magányról, a kísértésekről és Isten Igéjének az erejéről vallanak.

Urunk bemutatása a templomban

Jeruzsálemben ma is láthatók azok a lépcsők amelyen Mária és József felment a templomban, hogy a törvény előírása szerint elsőszülött gyermeküket bemutassák a templomba. Egy rekonstrukciós makett segítségével megnézhetjük, hogyan is nézett ki a jeruzsálemi templom, és beazonosítható az a megmaradt lépcső rész, ami ma is látható.

Jordán

 
Szentmise, keresztelő, megemlékezés Jézus megkeresztelkedésének helyén, a Jordán folyónál.

Jeruzsálemet hó lepte el

Január 10-én szokatlan mennyiségű hó hullott Jeruzsálemben.