2011. április 26., kedd
2011. április 24., vasárnap
2011. április 23., szombat
Keresztut Jeruzsálemben
Nagypéntek délutánján a szentföldi kusztos vezetésével, a ferences testvérek keresztutat végeztek Jeruzsálem utcáin. Az első állomás egy korán iskola udvarán van. A hívek sokaságától követve járták végig az állomásokat, majd a Szent Sírnál fejezték be a keresztutat.
2011. április 22., péntek
Az Utolsó Vacsora Terme
A ferences testvérek által vezetett zarándoklat Nagycsütörtökön az Utolsó Vacsora terméhez, ahol a helyhez kapcsolódó szentírási szakaszok felolvasása után P. Pierbattista Pizzaballa kusztos, megmosta tizenkét gyerek lábát.
2011. április 20., szerda
A Megostorozás Oszlopa
A hagyomány szerint ehhez az oszlophoz kötözték hozzá Jézust a megostorozáskor. A ferences testvérek az Utolsó Vacsora terméből (Coenaculum) hozták magukkal, amikor onnan kiűzték őket, és a Szent Sir Bazilika kápolnájában őrzik.
2011. április 19., kedd
2011. április 18., hétfő
Az "Emeleti Terem"
 |
| Coenaculum, az "emeleti terem" |
Az "Elszenderülés" templomához közel található a hely, amelyet az evangélium "emeleti terem"-ként emleget, ami Márk evangélista házában lehetett.. Ide köthető az utolsó vacsora eseménye és a Szentlélek kiáradása pünkösdkor. Némi izgalommal indultunk el a kanyargós utcán, hogy meglátogassuk ezt a számunkra oly kedves helyet. Mivel már nagyon sokan voltak bent, akik énekeltek, imádkoztak egy keveset várakoztunk. Eközben Xavér testvér elmondotta, amit erről a helyről tudni kell.
Sion-hegye kívülesett azon a katonai kolónián, amelyet Hadrianus császár (117-138) Aelia Capitolina néven alapított Jeruzsálem helyén. 1. Csak Eudókia császárnő emeltetett az ötödik század folyamán olyan falakat, amelyek ezt a területet is magukba foglalták. 2
Ezért mondhatta Epiphaniosz (a Palesztinában született egyházi író) egyik művében, hogy a császár látogatásakor minden romokban volt, „leszámítva néhány házat és Istennek kis templomát, ahová a tanítványok az Olajfák hegyéről - a mennybemenetel után - visszatértek, és az emeleti teremben gyűltek össze. Ez a terem a Sion hegyén van”. Azt is hozzáfűzi, hogy a Sionon hét zsinagóga állt. A bordeaux-i zarándok (333-ban) igazolja Epiphaniosz állítását: „A Sionon lévő hét zsinagóga közül csak egyetlen egy maradt meg. A többi helyét fölszántották és bevetették, ahogy Izaiás jövendölte”.
Mivel ez a zsinagóga használaton kívül került, a pogányságból való keresztények átvették a helyet. Euszébiosz-tól tudjuk azt is, hogy a jeruzsálemi keresztény központban, a Sion hegyén a templom mellett könyvtár és levéltár is volt. 3
Elsőként J. Pinkerfeld zsidó régész vizsgálta át 1951-ben az Utolsó Vacsora termeként számon tartott helyiség alatt azt a részt, amelyet Dávid sírjaként tisztelnek. Az apszis formájú fülkét pontosan a templom felé tájolták. A régi estemoai és navehi zsinagógákkal összehasonlítva született az a következtetés, hogy olyan zsinagógaépülettel állunk szemben, amely a templom lerombolása utáni évszázadban készült. 4
Érdekesek a falon talált grafittok is. Az egyik négy betűből álló feliratot így fejtette meg: „Győzelem, Úr, Irgalmasság”. A négy betűt önmagában bizonyára másként is lehetne értelmezni, de az utána következő felirat, amely Jézus neve, a keresztény eredetet bizonyítja. Továbbá azt is bizonyítani lehet, hogy a régi emeleti terem emléke nem merült feledésbe.
Ide kapcsolhatjuk a pünkösdi eseményt is. Jeruzsálemi Szent Cirill egy katekézisében (348-ban) szól a Sion hegyén lévő „felső templomról”, amelyet a Szentlélek eljövetele emlékének szenteltek.
Kevéssel később pedig Etheria írja le a pünkösdi liturgiát a „Felső- vagy Apostol-templomban”. Elbeszélése szerint a hívők a Szentsír-templomban töltötték az éjszakát, majd a reggeli istentisztelet után „az egész nép, az utolsó emberig elkísérte a püspököt a Sionra. Közben himnuszokat énekeltek. S mire a harmadik óra eljött, valamennyien ott voltak a Sionon. Akkor felolvasták az Apostolok Cselekedeteiből a Szentlélek eljöveteléről szóló részt ... Majd folytatódott az istentisztelet a maga rendje szerint.”
Különös, hogy Etheria, aki egyébként az összes jeruzsálemi templomok liturgiájáról részletes beszámolót ad, egy szót sem szól arról, hogy nagycsütörtök napján a Sion hegyén liturgia lenne. 5
Theodóziusz (530-ban) a Sion-templomot, amely a legékesebb jeruzsálemi templomok közé tartozott, az „Összes Templomok Anyja” címmel tiszteli meg, és azt mondja, „Szent Márk házából alakították ki”. A régészeti kutatások szerint a nagy bazilikát derékszögben építették rá egy kicsi, régi zsinagógaépületre. A madabai mozaiktérkép a Sion-templomot a város délnyugati peremén mutatja. A bazilikától jobbra egy kocka alakú épületet láthatunk, amely nyilvánvalóan a bazilikához tartozott.
A 7. század óta általánosan elfogadott tény, hogy a Sion-templom zárja magába az Utolsó Vacsora termét. Ez áll egy örmény zarándok beszámolójában, aki az arab hódítás után kereste fel Jeruzsálemet (638): „A templomtól jobbra van a misztérium kamrája, amelyet fából készített kupola borít. Ebben ülte az Úr az Utolsó Vacsorát. Oltár áll benne, amelyen a liturgiát ünneplik”.
A Jeruzsálemet sújtó pusztítások a Sion-templomot sem kímélték. A perzsa invázió alkalmával ezt is lerombolták, de Modesztusz pátriárka helyreállította (634). Jeruzsálem 1099-ben történt meghódítása után újjáépítették a lerombolt templomot, de a templom, amelyet a keresztesek építettek és magába foglalta a Cenákulumot is, csak 1219-ig állt.
A ferencesek 1228-ban jöttek először Jeruzsálembe. Őriznek egy 1309. július 11-én kelt menlevelet, amelyben a szultán „A Sionon lévő kolostorban, a Szent Sírnál és Betlehemben megerősíti a kordás barátok minden olyan kiváltságát, amelyeket elődeitől kaptak”. 1335-ben kelt az az adásvételi szerződés, amellyel Szicíliai Margit megvásárolt a Sion-hegyen egy kis telket, és odaajándékozta a ferenceseknek. Itt építették fel a ferencesek az Utolsó Vacsora termét úgy, ahogyan ma is látható. A terem délkeleti sarkában lépcső vezet fel egy kis terembe, amelyet a Szentlélek eljövetele helyeként tisztelnek. 1551 óta a Coenaculum sajnos nem keresztény kézen van.
Sok időbe telt, amíg végre bejuthattunk a terembe. Mi is énekeltünk egy keveset. Igyekeztünk bele élni magunkat azokba a meghatározó eseményekbe, amelyek itt zajlottak. Nyilván többen közülünk fényképpel is igyekezett megörökíteni az eseményt. Ma délelőtt még egy helyet fogunk meglátogatni : szent Péter tagadásának a templomát a - Gali cantum-ot (kakas kukorékolás)
[1] A Bar Kohba-lázadás következményeként a zsidóknak halálbüntetés terhe mellett megtiltották, hogy belépjenek Jeruzsálembe. Euszébiosz elmondja, hogy a zsidóknak csak messziről volt szabad nézniük a saját otthonukat.
[2] Amikor a jelenlegi óváros falait felhúzták Nagy Szulejmán idejében is kívül rekedt Sion az Óvároson. A hagyomány szerint ezért a szultán haragjában megölette a városfal tervezőit, akiknek a sírját a Jaffai-kapu közelében találjuk.
[3] Ebben a levéltárban ő maga személyesen is dolgozott, itt találta meg azokat az iratokat, amelyek a második században lezajlott ún. húsvéti vita anyagát tartalmazták. Ránk maradt a jeruzsálemi püspökök névsora. „Jakab katedrájának” tisztelete, aminek ez a névsor köszönhető, annak bizonysága, hogy a katonai kolónia keresztényei nagyon gondosan őrizték a helyi hagyományokat. E püspök-jegyzék felsorolja a „körülmetéltségből” való püspököket az Úr testvérétől, Jakabtól kezdve egészen Kr. u. 135-ig, s ettől fogva a pogányok közül megtért püspökökkel folytatja.
[4] Erre utalhatnak a zsinagóg nagyméretű, jól megmunkált kövei, amelyek csakis a Templomból származhatnak.
[5] Sőt, kifejezetten azt mondja, hogy ezen a napon „a kereszt mögött”, azaz a Szentsír templomában ünneplik az Eucharisztiát, a szikla mögött, amelyen a Kereszt állt. „Amikor a Martyriumból elbocsátják a népet, a Kereszt mögé vonulnak. Énekelnek egy himnuszt, ezt követi egy imádság, majd a püspök bemutatja az áldozatot, és valamennyien megáldoznak. Az egész esztendőben csak ezen az egy napon van itt, a Kereszt háta mögött áldozatbemutatás”. Az Utolsó Vacsora helyét nyilvánvalóan azért nem említi, mert nem tudtak róla.
2011. április 17., vasárnap
Mária elszenderűlésének temploma
 |
| A magyar oltárnál mutattuk be a szentmisét |
Főként a látogatásunk kronológiai sorrendje miatt írok most a Sinon hegyi, Szűzanya templomról, ahol a hagyomány szerint Mária lakott, és ahol bevégezte földi életét. Egy másik, 7-8. századból származó hagyomány szerint János apostol eladta galileai örökségét, és egy házat vásárolt a Sionon, s ide vette magához Jézus Anyját.
Az apokrif írások tanúságok alapján úgy gondolták, hogy e falak közt van „üdvösségünk foglalata”: a szentély négy oldala lett így üdvösségünk legértékesebb emléke, egyikben az utolsó vacsora, a másikban a Szentlélek eljövetele kapott helyett, a harmadikban az a kő, amelyen Jézus állt a megostorozáskor, és a negyedik Mária lakása, ahol meghalt, és ahonnan fölvétetett a mennybe.
Ennek az emléknek szentírási alapját Modesztusz pátriárka adta meg: Mária elszenderülését a Sionon Ezekiel próféta mondta meg látomásában, amely a Sionon lévő szentély keleti kapujáról szól (Ez 44,1). Szofróniosz pátriárka már egy másik jelét tisztelte ennek az emléknek: az értékes követ, amelyen a Boldogságos Szűz boldog teste volt kiterítve. Minden zarándok és író később említést tesz erről.
Már 383-ban ezen a helyen templom állott, amelyben azt az oszlopot őrizték, amelyhez Jézus hozzá kötözték a korbácsoláskor. 415-ben II. János, Jeruzsálem akkori püspöke kibővíttette és a Hagia Sion - Szent Sion nevet adta neki. Ezt a templomot 614-ben a perzsák lerombolták. Hosszú idő után a keresztesek újjá épitették, úgy hogy magába foglalta az Utolsó Vacsora termét is.
A mostani nyolcszögletű templom az 1900-as évek elején épült és német bencések gondozzák.
Megadatott a kegyelem, hogy a templom kriptáján magyar oltárán szentmisét mutathattunk be. Miután a sekrestyében felöltöztünk a miséhez a templomon keresztül menve, egy lépcsősoron a kriptába ereszkedtünk le. A hagyomány szerint itt volt Mária otthona és innen vétetett a Mennybe. A kripta közepén található az elszenderült Mária, életnagyságú szobra. Körülötte találhatók a különféle nemzetek kápolnái, közöttük a magyar is (láttam az osztrákot és a bajor kápolnát is). Érdekes benyomás volt Jeruzsálemben magyar feliratot olvasni az oltáron, amit a képen is lehet látni. Időközben zajos volt a kripta a látogatóktól, ami egy kissé zavarta a szentmise hangulatát. A mise alatt egy magyar házaspár is oda vetődött, akik szintén bekapcsolódtak a szentmisébe. A szentmise után csendes, lelki beszélgetés alakult ki a templom előtt, majd az Utolsó Vacsora terme fele indultunk.
2011. április 16., szombat
Szentföldi Hírek
NAGYHÉT
Jeruzsálem az év legfontosabb időszakára készül, hogy mintegy 700 ezer látogatót fogadjon a Húsvéti ünnepeken. A szentföldi kusztos húsvéti üzenetéből: "olyan reményt kell megélnünk, amely már bizonyosság.."
KAIFÁS ÉS A KERESZTRE FESZÍTÉS SZEGEI
Szenzációs felfedezés, vagy fantázia? Simcha Jacobovici izraeli újságíró legújabb dokumentum filmjében azt állítja, hogy az 1990-ben Jeruzsálem közelében feltárt Kaifás sírban talált két szeg, akár Jézus keresztjéből is származhat. Erről szólt az Április 12-i sajtótájékoztató, amelyen a szegeket is bemutatták.
VIA DOLOROSA
Húsvét környékén hívek sokasága járja végig Jeruzsálemben a keresztút 14 állomását, amely Jézus üres sírjánál fejeződik be.
AKATISTOS
Liturgikus ima a Szűzanya tiszteletére, amelyet a keleti és nyugati keresztények közösen imádkoznak.
JERUZSÁLEM
P. Frederic Manns bibilikus beszél Jeruzsálemről.
Nagypénteki gyűjtés
Minden keresztény magáénak kell, hogy érezze a Szentföldet. Ez fejeződik ki templomaink nagypénteki Szent Sir gyűjtésében, amely a szentföldi keresztények javára történik.
2011. április 15., péntek
Sion hegye
 |
| Keresztény Sion, bal oldal, középen a templom tér, jobbra az Olajfák hegye |
A jeruzsálemi ott tartózkodásunk idején egy délelőttünk a keresztény Sionon telt. Reggeli után rögtön elindultunk és belevegyültünk a szűk utcákat betöltő tömegbe. Ezen a napon Xavér testvér volt a vezetőnk. Alább az ő magyarázatai segítenek az eligazodásban.
A Sion (héberül: cijjón) kánaáni eredetű kifejezés, etimológiája bizonytalan. Jelentése talán: „megközelíthetetlen hely”, vagy: „száraz, víznélküli magaslat”, esetleg "ragyogó, napos hely". Ahogy a Bibliából tudjuk a Sion elsőként is az É-D-i irányban húzódó júdeai hegylánc egyik hegyének a neve, amelyen az Izrael honfoglalása előtti korban a Jeruzsálem nevű kánaáni település volt. Szűkebb értelemben a hegy DK-i részét, tágabb értelemben pedig a későbbi izraeli, illetve júdai fővárost jelölte lakosságával együtt.
Az ún. keresztény-Siont meg kell különböztetnük a bibliai-Siontól. Sokáig úgy tartották, hogy itt volt Dávidnak a palotája, tehát ez maga a Sion-hegye. Ez visszhangzik a bordeaux-i zarándok tanúságában is (333-ban): „A Sion falain belül látható a hely, ahol Dávid palotája állt”. A régészeti ásatások azonban arról tanúskodnak, hogy a Dávid előtti és a dávidi Jeruzsálem (Dávid városa; Sion) a mai város DK-i dombjának lábánál feküdt.
A mai keresztény Sion-hegye kívül esett azon a katonai kolónián, amelyet Hadrianus császár (117-138) Aelia Capitolina néven alapított Jeruzsálem helyén. 1. Csak Eudókia császárnő emeltetett az ötödik század folyamán olyan falakat, amelyek ezt a területet is magukba foglalták. 2.
Ezért mondhatta Epiphaniosz (a Palesztinában született egyházi író) egyik művében, hogy a császár látogatásakor minden romokban volt, „leszámítva néhány házat és Istennek kis templomát, ahová a tanítványok az Olajfák hegyéről - a mennybemenetel után - visszatértek, és az emeleti teremben gyűltek össze. Ez a terem a Sion hegyén van”. Azt is hozzáfűzi, hogy a Sionon hét zsinagóga állt. A bordeaux-i zarándok (333-ban) igazolja Epiphaniosz állítását: „A Sionon lévő hét zsinagóga közül csak egyetlen egy maradt meg. A többi helyét fölszántották és bevetették, ahogy Izaiás jövendölte”.
A hagyomány a keresztény Sion hegyére helyezi:
az Utolsó Vacsorát,
a Szentlélek kiáradását (vö. „felső/emeleti terem”, ApCsel 1,13; 2,1),
Mária elszenderülését,
illetve itt található Dávid király sírja is (síremléke).
[1] A Bar Kohba-lázadás következményeként a zsidóknak halálbüntetés terhe mellett megtiltották, hogy belépjenek Jeruzsálembe. Euszébiosz elmondja, hogy a zsidóknak csak messziről volt szabad nézniük a saját otthonukat.
[2] Amikor a jelenlegi óváros falait felhúzták Nagy Szulejmán idejében is kívül rekedt Sion az Óvároson. A hagyomány szerint ezért a szultán haragjában megölette a városfal tervezőit, akiknek a sírját a Jaffai-kapu közelében találjuk.
2011. április 13., szerda
2011. április 9., szombat
2011. április 4., hétfő
Szentföldi Hírek
A Getsemane kertben - az agónia sziklájánál.
A ferences testvérek nagyböjti zarándoklatának következő állomása az Olajfák hegyén található Nemzetek Temploma, amely magában foglalja azt a sziklát, amelyre a hagyomány szerint Jézus ráborúlt és vérrel veritékezett. Nagycsütörtökön több televizió állomás is közvetiteni fogja innen a szentmisét, amelyet a szentföldi kusztos mutat be.
Názáret
Szép felvételeket látunk a bazilikából, ahol Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén szentmisét mutattak be. Ugyanakkor a templom szomszédságában interkativ múzeum nyilt, amely a Szűzanyát mutatja be. Mária személyének ömumenikus és vallásközi jelentősége van (zsidó, mohamedán)
A múzeum erkélyéről szép kilátás nyilik Názáretre.
Jerikó
130 palesztin fiatal találkozója a Kisértések Hegyének szomszédságában.
Betlehem
A Keresztény Ökumenikus Központ kezdeményezésében: "Ismerd meg az értékeidet" - rendezvény arab fiatalok számára.
Kis szent Teréz ereklyéje Haifába érkezett.
Jeruzsálem
Maratoni futás a szent városban.10 ezer résztvevő több nemzet képviseletében.
2011. április 3., vasárnap
Siloe tava
Fr. Frederic Manns elmélkedése Siloe tavánál, nagyböjt 4. vasárnapján. A képek miatt is érdemes megnézni. Siloe tavát, ahol a vakon születettnek meg kellett mosnia magát 2004-ben tárták fel. Mivel a téma kapcsolatban van a keresztség szentségével, elmélkedés közben két alkalommal is látható a Jordán folyó, Jézus megkeresztelkedésének a helye. A Genezáreti tóról is bevágtak egy képet, valamint a júdeai pusztáról.
2011. április 1., péntek
Ferences jelenlét a Szentföldön
 |
| A szentföldi kusztódia vezetősége |
1219 - Szent Ferenc a Szentföldre látogat
1229 - A ferencesek letelepednek Jeruzsálemben a keresztút V. állomása közelében.
1323 - A Szent Sírnál való első megtelepedés, és szolgálat.
1342 - V. Kelemen pápa megalapítja a szentföldi Kusztódiát.
1347 - Betlehemben való megtelepedés.
1363 - Mária sírjánál való megtelepedés 1757-ig.
1392 - Az apostolok barlangjának megszerzése.
1485 - Ain Karem, Keresztelő szent János születési helyén való megtelepedés.
1551 - A ferenceseket elűzik az utolsó vacsora termétől.
1557 - A kusztódia székhelye átkerül a San Salvatorba.
1620 - A ferencesek megszerzik Názáretben a régi templom romjait.
1631 - A Tábor hegyén megkapják a templom romjait.
1679 - Ain Karem, a vizitáció helyének megszerzése.
1745 - Názáretben a neveltetés templomának a megszerzése.
1836 - Jeruzsálemben a megostorozás helyének megszerzése (Flagellatio)
1861 - Emmaus
1878 - Naim
1880 - Betfage
1894 - Kafarnaum, a romok megszerzése
1909 - Pásztorok mezeje
1933 - Jordán, Jézus keresztelkedésének a helye.
1936 - Az utolsó vacsora terme közelében kolostor épül.
1950 - Betánia
1964 - VI Pál a Szentföldre látogat.
1969 - Názáretben, az angyali üdvözlet új templomának a felszentelése.
2000 - II. János Pál a szentföldre látogat.
2009 - XVI. Benedek pápa látogatása a Szentföldön.
2011. március 30., szerda
Találkozás a vikáriussal
 |
| Artemio Vitores, a kusztos helyettese |
A kusztos elfoglaltsága miatt nem tudott fogadni, így vacsora után a helyettesével találkoztunk, aki bevezetett bennünket a kusztódia realitásaiba. A kusztos helyettese és egyben a San Salvator házfőnöke Artemio Vitores, aki 40 éve van a Szentföldön.
Lendületesen beszélt. Egy történelmi bevezetővel indította a mondanivalóját.
Elmondta, hogy Szaladin szultán 1187, október 2-án foglalta el Jeruzsálemet a keresztes lovagoktól.
A Szent Sir templommal kapcsolatban három olyan intézkedése volt, aminek máig tartó negatív hatása van.
- Leromboltatta a harang tornyot.
- Befalaztatta a bazilika két kapujából az egyiket. Így máig csak egyik használható.
- A templom kulcsát mohamedán muszlimokra bízta, ami máig így van. Ők nyitják - zárják a bazilikát, régen pedig még fizetni is kellett ezért.
Ebben a korban csak Betlehem, a Szent Sir és Mária Sírja maradt meg, de ezeket is csak nagy erőfeszítések árán és sok üldözés között tudták tartani a ferencesek.
Ettől kezdve a helyi keresztényeket is a ferencesek fogták össze.
Ez mai is így van. A szentföldön élő-, dolgozó ferencesek őrzik a szent helyeket, fogadják a zarándokokat és az általuk vezetett plébániákon ellátják a híveket.
Nagy erőfeszítésbe kerül a szentélyek, épületek megtartása és a híveknek a gondozása. A szentföldi keresztények száma folyamatosan csökken. 1968-ban 20%-a Jeruzsálemnek keresztény volt, ma alig 1,4 %.
A helyi keresztényeknek a ferencesek igyekszenek munkahelyet és lakást biztosítani, hogy ne vándoroljanak el. Ugyanakkor iskolákat, segély szervezeteseket tartanak fenn.
A zarándoklatokra nagy befolyással van a politikai helyzet. Hogyha nyugalom van akkor fellendül a zarándoklat, de egy-egy zavargás, vagy merénylet nagyon vissza tudja dobni. Olyan is előfordult, hogy 3 évig nem jöttek zarándokok a szentföldre, de a kusztódia struktúráit akkor is fenn kellett tartani. Nagy segítséget jelent a nagypénteki gyűjtés, amelyet a világ összes templomában megtartanak.
Ilyen és ehhez hasonló témákról beszélt a vikárius, akinek odafigyelését és vendégszeretetét ottlétünk alatt végig tapasztalhattuk.
2011. március 26., szombat
Szentföldi Hírek
Egy újabb szomorú oldal a Szentföld történelmében
Az utóbbi napokban történt jeruzsálemi merénylet kapcsán nyilatkozik mons. Antonio Franco, a szentföldi nuncius.
A Szentföld várja az egyetemes Egyház segítségét ...
Sandri bíboros levele a nagypénteki gyűjtésről a Szentföld javára.
Japánok a Szentföldön
Egy japán ifjúsági csoport meglátogatta a Szentföldet, hogy jobban megértsék a szépségét és ellentmondásait.
DOMINUS FLEVIT
A ferencesek zarándoklata azon a helyen, ahol Jézus megsiratta Jeruzsálemet. Jézus sírásának időszerűsége.
Szent József ünnepe Názáretben. Itt őrzik azt a helyet ahol feltehetően Szent József háza állott.
A Negyvennap kolostoránál.
Itt emlékeznek Jézus negyvennapos böjtjére és megkísértésere. Ma ortodox nővér kolostor áll a helyen.
2011. március 25., péntek
2011. március 24., csütörtök
A Szent Sirnál szolgáló ferencesek
Elmondta, hogy a Status Quo irányítja, és tartja egyensúlyban a Szent Sir bazilika ellátásának módját a mintegy hat keresztény felekezet között. A körmenet is ezért volt olyan gyors és ütemes. Ezt az egyezményt 1852. február 8-án foglalták írásba, de történelmi gyökerei vannak.
Ez szabályozza még azt is, hogy a bazilika kapuját egy muszlim család nyitja-zárja és egy másiknál van a kulcs. A török időkben ezért még fizetni is kellett.
Az itt élő papok szerzetesek éjszakára kívülről be vannak zárva a templomba. Persze minden felekezetnek meg van a maga lakó része, így a ferenceseknek is.
A testvér elmondta, hogy most mivel van telefon könnyebben megoldható, hogyha valaki netán rosszul lesz, de ezelőtt pl.20 évvel komoly problémát jelentett. Egyik ferences estetét mesélte el, aki szív infarktust kapott és csak nagyon nehezen sikerült kórházba szállítani. Egész körutat kellett végig járni a kulcsért az ortodox elöljárón keresztül a muszlim családig.
Nagyon jó tapasztalat volt mindezt végig hallgatni. Külön ajándéknak érzem, hogy ebbe a találkozásba és egyáltalán az egész délutánba belecsöppentem.
Ezek után visszaindultunk a San Salvator kolostorba, ahol a házfőnökkel fogunk találkozni,m aki egyben a kusztos helyettese is.
2011. március 23., szerda
Körmenet a Szent Sir Bazilikában
 | |||||
| A Szent Sir Bazilika bejárata |
A körmenet 14 állomásból áll, és mindegyik magában a bazilikában található.
A szertartás latin nyelven folyik. Mindegyik helyen egy himnuszt énekeltünk el. Ezt egy antifóna követi, majd egy verzikulus, könyörgés, a Miatyánk, Üdvözlégy és Dicsőség elimádkozása. Az állomások közötti úton a résztvevők énekelve vonulnak.
1. A megostorozás oszlopa
A körmenet a ferencesek kápolnájából indul, ahol a hagyomány szerinti oszlopot őrzik, amelyhez Jézust megkötözték a megostorozáskor. A sor hosszúsága miatt távol álltam ettől az első állomástól, úgy hogy nem is láttam pontosan honnan kezdődött a körmenet.
Az ereklyének a hitelességéhez kérdések fűződnek, mert az olajfák hegyére indulva is látható egy ilyen oszlop, sőt Rómában is őriznek ilyen ereklyét. Természetesen ez a körmenet imádságos áhítatát nem befolyásolja.
2. Krisztus börtöne, fogva tartási helye a keresztre feszítés előtt.
Ez egy mellékkápolna a bazilikában, mellette pedig a következő állomás.
3. A ruhák elosztásának a kápolnája.
A hagyomány szerint a keresztre feszítést végrehajtó katonák itt osztották el egymás között Jézus ruháit.
4. A Szent Kereszt megtalálásának a barlangjába több lépcsőn kell leereszkedni. Szent Ilona itt talált rá Jézus keresztjére. A Kr.u 3. századi megtalálásig, a hely szemét tároló volt a Golgota szomszédságában.
Ehhez az eseményhez és ehhez a helyhez kötődik a Szent Kereszt felmagasztalásának az ünnepe.
5. Szent Ilona császárnő oltára, a körmenet következő állomása volt.
Nagyon ütemes leereszkedés, néhány ima és ének után gyors felkapaszkodás következett a lépcsőkön és újra a bazilikában folytatódott a körmenet.
6. Jézus kigúnyolásának külön állomása van, amelynek egy oltárt szenteltek.
A következő három állomás a Golgotán van.
7. A keresztre szegezés helye a Golgotán.
A Golgota sziklája 5-6 méter magas. Hirtelen emelkedő lépcsőkön lehet felmenni a helyszínre. A keresztre szegezés helye és Fájdalmas Szűzanya oltára a ferencesekre van bízva. Rendben tartott, és szépen gondozott rész.
Itt tartózkodásunk idején megadatott, hogy egyik szentmisét itt mutathattuk be.
8. A hely ahol a Szent Kereszt állott és ahol Jézus kilehelte a lelkét ortodox kézen van, ők őrzik. Keleti stílusú, díszes kereszt jelöli a helyet. A sziklát üveglap fedi. Megrendítő volt látni a rajta keletkezett repedést, amelynek folytatását lent, a bazilika szintjén lehet követni.
Az énekek és imádság idején az őrzéssel megbízott szerzetes tisztelettudóan félrehúzódott.
9. A Fájdalmas Szűzanya oltára volt a következő állomás, amely a keresztre feszítés oltárának közvetlen közelében van.
10. A megkenés köve
Gyors léptekkel leereszkedtünk a Golgotáról és a bazilika bejáratánál található megkenés helyénél álltunk meg. Vörös márvánnyal vonták be a követ, amin a keresztről való levétel után, a sírba tétel előtt gyorsan megkenték Jézus testét. A különben a templomba belépve ez az első amit a zarándok meglát. Mindig sokan vannak körülötte. Áhítattal csókolják meg, és otthonról hozott olajjal szokták megkenni. Ezért mindig jó illata van.
11. Az Úr Jézus sírja
Tovább haladva a következő állomás Jézus üres sírja volt. Mi sorfalat álltunk, míg a szertartást vezető bement a sírba. Ez alkalommal csak annyi jutott nekünk, hogy közvetlen közelről benézhettünk, azonban egy következő alkalommal, amikor a keresztutat végeztük alkalmunk nyílt bemenni és ott imádkozni.
12. Mária Magdolna oltára
Itt megemlékeztünk arról, hogy a feltámadt Úr megjelent Mária Magdolnának, akit nevén szólított.
13. Jézus megjelenik édesanyjának.
A ferences hagyomány úgy tartja, hogy Jézus édesanyjának, Máriának is megjelent. Érdekes módon a padlót kör alakban csempékkel rakták ki. Ezt füstölte meg a szertartást vezető pap, ugyancsak kör alakban. A zarándok szinte oda képzeli a legbenső kis kör közepébe a Feltámadott Urat.
14. A körmenet a ferencesek által fenntartott szentségi kápolnában, szentségimádással és szentségi áldással fejeződött be.
2011. március 21., hétfő
A Szent Sir bazilika
 |
| Jeruzsálemi utca |
Első alkalommal a Szent Sir bazilikában.
Miután a délutáni idő kihasználása ránk volt bízva néhányan úgy döntöttünk, hogy részt veszünk a 16 órakor kezdődő körmeneten a Szent Sir bazilikában, amelyet az ott szolgáló ferences testvérek vezetnek minden délután. Így végig haladtunk a Ferencesek utcáján, majd jobbra fordulva elénk tárult a tipikus ó-városi kép az arab bazárokkal, turistákkal telezsúfolt utca. Még jó, hogy nem kellett túl sokat haladnunk itt, mert egy balra kanyarodás után be is léptünk a bazilika előtti térre, innen pedig a templomba. Nem a templomok megszokott csendes áhítata fogadott, hanem a bent lévő látogatók moraja. A benti félhomály sem tűnt biztatónak. Vezető nélkül jöttünk, életünkben először jártunk itt, úgy hogy nem igazán tudtuk, hogy merre kell keresnünk a körmenetre készülődő ferences testvéreket. Így vaktában indultunk el. Rövid időn belül feltűnt a várakozó emberek nagy tömegbe, akik azért álltak sorba hogy az üres sírboltba bejussanak. A Szent Sir előtt elhaladva megtaláltuk a ferencesek által gondozott latin részt, ahol a körmenetre gyülekeztek. A sekrestyés imafüzeteket és gyertyákat osztogatott, majd röviddel négy előtt kettes sorba állítottak, de úgy hogy jó nagy távolságra voltunk egymástól és elindult a körmenet. Arra figyelmesen vigyáztak, hogy amikor közülünk került valaki elől, akkor felváltotta a helyi testvér. A bazilika jellegzetes szent helyeit jártuk végig imádkozva és énekelve. A liturgia nagyon pörgős volt, időnként komoly erőfeszítést igényelt, hogy le ne maradjunk. Később megtudtuk, hogy azért kellett ütemesen menni, mert pontos időre be kell fejezni. Ugyanis itt mindennek évszázadokra visszamenő hagyománya van, és ezt be kell tartani, mert legalább nyolc keresztény felekezet tartja fenn a bazilikát és gyakran vannak átfedések, úgy hogy párhuzamosan történik valamilyen liturgikus cselekmény. A gyorsaság miatt, csak utólag sikerült kikövetkeztetnem, hogy milyen útvonalon haladt a körmenet a bazilika belsejében és milyen helyeket látogattunk végig.
2011. március 20., vasárnap
Szentföldi Hírek
Kis szent Teréz ereklyéi a Szentföldön
Az elkövetkezendő két hónapban körülhordozzák Lisieuxi szent Teréz ereklyéit a szentföldi plébániákon. A karmelita nővér, a missziók védőszentje.
A katolikus ordináriusok találkozója a bevándorlás témájában.
Nagyböjt a Szent Sírnál
A keresztény egyházak a jeruzsálemi Szent Sírnál kezdték el a nagyböjti szent időt. A hagyomány szerint a bevonulást a latinok kezdték el. Őket követték a görög ortodoxok, szírek és örmények.
A koptokat ért támadásokról, amelyeket Egyiptomban kellett elszenvedniük.
ECCE HOMO "Ecce Homo": történelem, archeológia és hit, azokon a helyeken ahol a hagyomány szerint megtörtént Jézus pere, Pilátus előtt.
2011. március 19., szombat
Megérkezés Jeruzsálembe
A szállásunk az Ó-városban, a falakon belül lesz a San Salvator ferences kolostorban. Mivel a kisbusz ide nem jöhetett be, a most épülő villamos vonal mentén haladva, az egyik kaputól nem messze (talán a Porta Nova) megállott, mi pedig leszálltunk és elhurcolkodtunk a kolostorig. A fal, ami jelenleg Jeruzsálemet körül veszi 4 500 méter és a XVI századból, Szulejmán szultán idejéből maradt ránk. A mai városnak hét kapuja van. Némely megegyezik a régi, hagyományos nevekkel: Damaszkusz, Giaffa, Porta nova.
Hogyha most képzeletben körüljárjuk, akkor északról indulva Jeruzsálem alatt a Cedron-, vagy Jozafát völgye található, amely a Jaffa kaputól a Hinnon, vagy Gehenna völgyében folytatódik (Mt 5,22) Régen itt égették a város szemetét, ezért tisztátalan helynek számított.
Azonban most a város falain beül vagyunk, nem messze a Szent sir Bazilikától. A házfőnök, aki egyben a szentföldi kusztos helyettese is szeretettel fogadott és megkaptuk a celláinkat. Egy kissé szétszórtak bennünket a hatalmas kolostorban, úgy hogy művészet egymást megtalálni. Mivel még időben vagyunk néhányan úgy döntöttünk, hogy részt veszünk a délután 4 órakor kezdődő körmeneten a Szent Sir bazilikában, amelyet a ferencesek vezetnek.
2011. március 13., vasárnap
A Kísértések Hegye
Elmélkedés nagyböjt első vasárnapi evangélium alapján a "kísértések hegyénél" (IT)
2011. március 11., péntek
Szentföldi Hírek
Hamvazó Szerda
A nagyböjt kezdete Jeruzsálemben, a szent Sir bazilikában és a San Salvatorban.
Megtapsolták a pápát
Izraelben pozitívan fogadták a pápa új könyvét, amelyet Március 10-én mutattak be.
A pápa arról beszél a Názáreti Jézusról szóló könyvének a folytatásában, hogy nem hibáztatható a zsidóság teljes egészében Jézus haláláért. Ugyanis ez elsősorban a korabeli vezető réteget terheli.
A chilei elnök, Sebastian Pinera a Szentföldön
A nők közösen
Március 8-án a nők napját együtt ünnepelték a zsidó és palesztin nők.
WWW.CUSTODIA.ORG
Megújult a szentföldi Kusztódia honlapja.
2011. március 10., csütörtök
2011. március 8., kedd
Jerikó
A részvevők nagyrészt, közöttük mi is Jerikó fel vettük az irányt. A hagyomány szerint itt van az a hegy, ahol Jézust megkísértette a sátán. Más evangéliumi események is kapcsolódnak a városhoz, mint pl. a vak Bartimeus meggyógyítása, és Zakeus a vámos története (Lk 18-19).
Jerikó különben a föld legősibb lakott települése. Természetesen többször újra épült. A most lakott rész, viszonylag modernnek mondható, habár a szegénység szemmel látható. Első állomásként Zakeus fügefáját kerestük. Amint leszálltunk a kisbuszból több arab, utcai kereskedő is körül vett bennünket. Volt aki gyümölcsöt pl. fügét árult, más arab kendőket stb. Mi lefényképeztük a hagyomány szerinti fügefát, amelyre Zakeus felmászott, nyilván annak tudatában, hogy ez inkább turisztikai látványosság. A dolog érdekessége, hogy legalább két ilyen fát is mutogatnak. Egyiket a katolikusok gondozzák, a másik ortodox kézen van. Mi természetesen a katolikust kerestük meg. A város lakóssága többnyire arab (25 000). A latin szertartású katolikusok 200-an lehetnek. Őket a ferencesek látják el. Rajtuk kívül 250 ortodox is van a városban.
Az arab kereskedők mindenképp meg akartak győzni bennünket, hogy valamit vásároljunk tőlük. Reklámként ingyen is adtak a gyümölcsökből. Az viszont meglepő volt, hogy egy idős bácsi jó sok narancs félét küldött fel a buszra indulás előtt. Úgy tűnt, hogy teljes önzetlenségből teszi, mert már induló félben voltunk. A nagy hőségben nagyon jól esett a friss gyümölcs.
Miután elindultunk, csakhamar szűkülni és emelkedni kezdett az út. Magas, vöröses színű sziklatömbök lábánál parkoltunk. A nagy hőség és időhiány miatt nem is jutottunk tovább. A legmasszívabb a "kísértések hegye" Az oldalában ortodox kolostor épült, ahová felvonóval is fel lehet jutni valahonnan a városból.
Körüljártuk a környéket, ahol újra alkalmunk volt tapasztalni egy kis arab rámenőséget és találékonyságot. Ezután ebéd következett egy arab vendéglő kertjében, arab felhozatallal, amiben végül is a víz volt a legdrágább.
Ebéd után Jeruzsálem a következő úti cél.
2011. március 4., péntek
A Jordán képekben
jordan
View more presentations or Upload your own.
Minden évben, október hónap utolsó csütörtökén, a szentföldi ferencesek és hívek nagy felvonulással ünneplik meg az Úr Jézus megkeresztelkedését ott ahol ez megtörtént a Jordán folyónál.
2011. március 3., csütörtök
A Jordán
 |
| Jézus megkeresztelkedésének a helye |
A Jordán folyó héber neve HA Yarden= A Lefolyó. A Hermon hegységből ered (2 814m), 16 km folyás után bele ömlik a Genazáret tavába. A tóból kijövet 25 km-ret folyik, majd a Holt tengerbe ömlik, de valójában 3x-os a folyó hossza, a kanyargós folyás miatt.
Mivel ma a Jordán Izrael és Jordánia határát képezi Jézus megkeresztelkedésének a helye, nyugati oldalról nem látogatható. Izrael évente egyszer egyszer tesz kivételt és október utolsó hetének csütörtökén megnyitja a hatalmas vaskaput, hogy a zarándokok csoportosan lemehessenek a folyóhoz.
Így adatott meg nekünk is a szentföldi utunk alkalmával ez a nagy lehetőség. Kis kitérővel, de végül is megtaláltuk a letérőt a főútról Jézus megkeresztelkedése helyéhez. Nagy parkolóba érkeztünk, ahol már már sokan várakoztak, és idővel még többen lettek. Itt volt már a kusztos, több ferences testvérrel, akik a liturgiát megszervezték és levezették. Meglepetésünkre a szentendrei ferences gimnázium énekkarával is találkoztunk. Ők is zarándok úton voltak két ferences testvér vezetésével.
Miután már szép számmal össze gyűltünk tömött sorban, körmenetben elindultunk a Jordán folyóhoz. Az út két oldalát szögesdrót védte, és felirat figyelmeztetett, hogy aknásított terület. Az volt a benyomásom, hogy holdbéli tájon járunk. Ez már javában a júdei sivatag. 20-30 perces gyaloglás után értük el a Jordán partját, ahol a ferencesek miséző helyet építettek. Itt többször állott templom, kápolna, de mindig lerombolták. Most még áll ez a kis hely, de ki tudja milyen sors vár rá. Miközben a szentmisére készültünk és gyorsan odamentem a vas korláthoz, hogy végre láthassam a Jordán folyót. Annak ellenére, hogy fegyveres őrök cserkészték a terepet és a túloldal már Jordánia, nekünk az a szent hely volt ahol megnyílt az ég, és szózat hallatszott: "ez az én szeretett Fiam őt hallgassátok." Nem mondom zavaró volt a sok szúnyog, a tikkasztó hőség, a barátságtalan szögesdrót kerítés, a nyelvek bábele, mégis jó volt részt venni a szentmisén ezen a helyen. Most a szívünknek kellett megnyílnia, hogy beléphessen Jézus, mint egykor a Jordánba. A szentmise után 20 percet kaptunk, hogy leereszkedjünk folyóhoz és bele léphessünk, megérinthessük, amit áhítattal meg is tettünk. Így érinthettem én is a Jordán vizét és érezhettem annak a nedvességét, amely most simogatónak tűnt és összekötött azzal, aki értem - értünk vállalta az emberi létet annak minden velejárójával. Egy palackba vizet is merítettünk, ami hazafele, a reptéren fennakadt a vizsgálaton, de a zsidó ellenőr jóindulatú mosollyal tovább engedett.
Sajnáltam, hogy olyan hamar eltelt a rendelkezésünkre álló idő és vissza kellett mennünk a parkolóba ahonnan elindultunk. Csak most tűnt fel, hogy több elhagyott, jobb sorsra érdemes templom sorakozik a környéken. Hátha lesz még idő, amikor látogatható lesz a környék. Most még feltűnőbb volt a forró sivatag, ennél pusztább helyet nem is lehet elképzelni. Jó volt újra beülni a kisbuszba, hogy folytassuk a szentföldi zarándok utunkat és Jerikóba megnézzük azt a hegyet, ahol a Sátán Jézus megkísértette.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)