Ecce Homo bazilika és kolostor

A Flagellatio kolostorától néhány lépésre van az "Ecce Homo" bazilika és kolostor. Ez a Sion nővérek tulajdonában van, akiknek  Alphonse Marie Ratisbonne atya az alapítójuk. 1857-ben, egy iskola építése közben talált rá az itt látható romokra.

Az információnál magyar nyelvű tájékoztatót is kaptunk. Ez az első hely, hogy magyar szöveget tartalmaz a szórólap. Ennek a segítségével és Xavér testvér magyarázataival könnyebb a tájékozódás. Először a Sztruthion medencét látogatjuk meg. Menedékesen ereszkedő járatokat alakítottak ki. Csak óvatosan lehet haladni, mert minden nedves, csúszós. A méreteket látva, rengeteg vizet tárolhattak itt a templom szolgálatára.

Lassan a római útburkolathoz érkeztünk. Jól megvilágított tereket képeztek ki. Leültünk egy padra és elolvastunk néhány szentírási részt (pl. Jn. 19,5) Innen jól látható az útburkolatba vésett játék. Ehhez hasonlót játszhattak a katonák, miközben Jézust őrizték. Mindez a körülmény elmélkedésre Hangolja a látogatót.

A harmadik látogatható célpont a Hadriánusz féle boltív folytatása a bazilikában. Erre sajnos már nem került sor, pedig jó lett volna megnéznünk. Ettől eltekintve szép és értékes emlék az itt eltöltött idő, amely segít közelebb kerülni a Jézus korabeli Jeruzsálemhez, és természetesen magához az Úr Jézushoz.

A kolostor angol nyelvű honlapja ezen a címen olvasható:  http://www.eccehomoconvent.org/en

Pilátus helytartósága

Hol lehetett a pretórium, Pilátus helytartósága? [1]

A legrégibb hagyomány a Tyropaion völgybe helyezte. A 12. század óta a Haram as-Sariftől ÉNy-ra keresik a pretóriumot, ahol Jézus korában a heródesi Antonia-vár állt. Ezt a feltevést főleg az támogatja, hogy felszínre került egy nagy négyszögletes (kb. 1 m-szer 1 m-es és 35 cm magas) kövekkel teljesen beborított tér, amely Vincent szerint a várhoz tartozott.[2] Ez jelenleg részint a Notre Dame de Sion, részint pedig az Elítélés kápolnája alatt van.

Heródes előtt a Hasmoneusok korából (Kr.e. 2. század) származó csatorna látta el vízzel a Templom-hegy víztárolóit. Heródes az Antónia-erődöt körülvevő sáncárok építése közben lerombolta a csatorna egy részét. A vízgyűjtő medencét (Sztruthion) ebbe a sáncárokba ásták bele, hogy az erődöt és a környékét szolgálja. A tó fölé később Hadrianus boltozatot épített és fedett víztárolóvá alakította. A Notre Dame de Sion kolostor nagy része a víztároló maradványai fölött helyezkedik el. Hadrianus egy hármas boltívet építtetett a köztér bejáratánál. A legnagyobb, a Via Dolorosán átívő és Bazilikában folytatódó (ott látható a kisebbik északi ív) a ma Ecce Homo néven ismert boltív.

Mások viszont – egy olyan hagyományhoz csatlakozva, amely szintén a 12. sz. közepétől fordul elő – a praetoriumot Heródes egykori palotájába (a későbbi Citadellába) helyezik, s azzal érvelnek, hogy a gabbata (’domb, magaslat’) elnevezés arra még jobban illik.[3]

  

---

[1] Helytartóságnak (praetorium, g. praitórion) nevezték a helytartó hivatali székhelyét, ahol bíróság is működött, kaszárnya és börtön is volt.

[2] Gabbata (valószínűleg az arám gabbeta ’a domb, a magaslat’ szóból), lithosztrotosz (gör. ’kővel kirakott’). Az a nagy kőlapokkal borított udvar, ahol Pilátus ítélőszéke állt.

[3] E feltevés mellett jogosan Philón-ra és Josephus Flaviusra szoktak hivatkozni, ahol az olvasható, hogy a helytartók (Sabinus, Pilátus, Ventidius Cumanus és Gessius Florus) Jeruzsálemben tartózkodva ebben a palotában székeltek. Ezenkívül a Gessius Florus idejében lezajlott összecsapásról szóló beszámoló sok pontban megegyezik az evangéliumok feltételezte helyzettel: a helytartónak a palotában való tartózkodása; előtte kellett lennie egy térnek, ahol nagy tömeg elfért; a palota előtt volt egy emelvény, ahol a helytartó helyet foglalt és a zsidókat megostoroztatta. Végül még az is kiderül Josephus Flavius művéből, hogy Heródes utódai Jeruzsálembe látogatásuk alkalmával a Hasmoneusok palotájában laktak, nem Heródes palotájában; ezt teljesen átengedték a rómaiaknak.

Ecce Homo Boltív

Amint a szent Anna templom udvaráról kiléptünk,újra a Via Dolorosan vagyunk. Elindulva visszafele a Flagelatio kolostora irányába, a következő templom és kolostor a Sion nővéreké. Itt az utca felett egy boltív nyúlik át, amit az Ecce Homo boltívként emlegetnek. Ez eredetileg Hadrianus császár Aelia Capitolinai diadalívének egy töredéke, amely átível az Ecce Homo bazilikába, amelynek a helyén lehetett a kövezett udvar a "gabbata. A hagyomány úgy tartja, hogy Pilátus itt adta át a megkínzott Jézust a tömegnek: "íme az ember" Igaz, hogy az ásatások alapján azt kell mondanunk, hogy az Antonia vár valamivel északabbra helyezkedhetett el. A várat Nagy Heródes emeltette Kr.u 30 körül. Ezt a helyet 100 évvel később képezték ki, aminek a boltív is része.

A Szent Sir Bazilika feleszentelési ünnepe

Június 15-én ünnepelték Jeruzsálemben a Szent Sir Bazilika felszentelésének ünnepét.Ugyanis 1149, június 15-én a keresztesek megünnepelve Jeruzsálem visszahódításának az 50.-ik évfordulóját, restaurálták és újraszentelték a Jézus sírját magába foglaló templomot. Azóta minden évben, ezen a napon emlékeznek meg a bazilika felszenteléséről. Az ünnepi mise főcelebránsa P. ARTEMIO VITORES ferences atya volt, aki a kusztódia vikáriusa. A szentmisét az angyalok kápolnája előtt mutatták be, amelyen papok és zarándok hívek nagy száma vett részt. Az ünnep alkalmat adott a megemlékezésre, hogy a keresztesek tették lehetővé azt, hogy több mint egy évszázadig újra biztonságosan látogathatóvá lett Jézus üres sírja. Ma is arról biztosítanak a ferences atyák, hogy az "arab tavasz" ellenére továbbra is látogatható a Szentföld, mert ennek semmiféle hatása nem tapasztalható a szent helyeken.

Bethezda fürdő

A Bethezda fürdő romjai a szent Anna templom szomszédságában találhatók. 1866-ban, a templom restaurálása kapcsán találtak rá. Addig, annak ellenére, hogy szent János evangélista említi, kétségbe vonták a fürdő létezését.

Az ide vonatkozó evangéliumi idézet: "Az Úr angyala ugyanis leszállt időnként a tóra, és fölkavarta a vizet. Aki felkavarása után elsőként lépett be a vízbe, az meggyógyult” (Jn 5,3b–4). Pedig az Ó-szövetségben, Sirák fia könyve is említi. Dicsérettel emlékezik meg Simon főpapról (Kr.e. 220-195), mert nagy gondja volt a templomra: „Megerősítette a templomot... Az ő napjaiban ástak tavat, akkora medencét, mint valami tenger” (Sir 50,1-3). Ez csakis a Betezda fürdő lehetett, amely a templom közelében volt, és kultikus célokat szolgált. Zarándokleírásokból tudjuk, hogy ez a kettős medence a templomtér északi oldalán volt, nem messze attól a kaputól, amelyik a Kidron völgyére nyílt. Ez a mai Szent István-kapu. A béna meggyógyításának emlékére már az 5. század első felében templomot építettek ide. Ez volt az ötödik nagy bazilika, amely a bizánci korban Jeruzsálemet ékesítette. Az első felfedezést a Szent Anna-templom restaurálásakor tették (1866). A középkori boltozat töltőanyagából előkerült egy fehér márványból faragott láb töredéke görög felirattal. Egy fogadalmi tárgy töredékéről van szó, amelyet Kr.u. a második században egy római nő (Pompeia Lukilia) hozott ide, valószínűleg a görög gyógyító istenségnek, Aszklepiosznak. A felszínre került freskó- és mozaikmaradványok, a sokfajta fogadalmi ajándék és a feliratok azt mutatták, hogy sűrűn látogatott és nagy szentélye volt ez a rómaiaknak. A Bethesda-fürdő keleti oldalára a rómaiak egy nagy Aszklepiosz-szentélyt építettek és freskókkal, mozaikokkal díszítették. A későbbi századokban a régi épületek kőbányák lettek, így falazták be a keresztesek templomának egyik boltozatába Pompeia Lukilia fogadalmi ajándékát is.

Hogy micsoda fáradságos munka volt a fürdő romjainak a feltárása, azt egymagában az a tény is mutatja, hogy a medencék aljától számítva 25 méteres törmelékréteg rakódott le évszázadok alatt. 1956 után a fehér atyák folytatták az ásatásokat. Az ásatások során előkerült pénzeket Alexander Janneusz (Kr.e. 103-76) korától egészen Kr.u. 68-ig, azaz a város ostromának időpontjáig terjedő időben verték és használták.

Jó volt elidőzni a szent Anna templom árnyékában és beleképzelni magamat a Jézus korabeli sürgés forgásba. Majd közelről is megszemléltem a romokat. Nem is olyan könnyű felfedezni, hogy miként is helyezkedtek el a medencék. Miután mindent jól szemügyre vettünk folytattuk a zarándok utunkat.

Szent Anna képekben

Szent Anna Templom

View more presentations or Upload your own.

A szent Anna templom

A  jeruzsálemi szent Anna templom, a szent István kapu közelében található. A hagyomány szerint itt állott a Szűzanya szüleinek, szent Annának és Joakimnak a háza. A Szentírás nem említi az Úr Jézus nagyszüleit, csak a hagyomány beszél róluk. Mindezek ellenére a templom környékén bibliai helyeken járunk, ugyanis itt tárták fel a Bethezda fürdőt, amelyről szent János evangélista beszél (Jn 5,1-9).

Hadrianus császár a II században pogány templomot épített ide. A bizánci korban (5. század) a Szűzanya tiszteletére emeltek templomot, amelyet a perzsa invázió (614) lerombolt.

1140-ben a keresztesek a romok helyén építették fel a Szent Anna tiszteletére szentelt templomot. Saladin szultán korán iskolává alakította át. 1865-ig volt muzulmán kézen, amikor a francia kormánynak ajándékozták. 1878-tól a Fehér Atyák nevű, missziós rend gondozza a templomot.

Amikor ott jártunk a templomban épp egy görög ortodox csoport tartózkodott, akiket a papjuk vezetett. Nagy lendülettel és meggyőződéssel beszélt. A csoport egy szépen éneket is énekelt. A templomban, bal oldalt egy barlangszerű mélyedés látható. A hagyomány szerint itt született a Szűzanya. A kijárat közelében egy márvány szobor szent Annát és a gyermek Máriát ábrázolja.

A szent Anna és Joakim életéről szóló legenda itt olvasható.

Miután kijöttünk a templomból elsétáltuk a közelben levő romokhoz, elképzelve, hogy Jézus idejében milyen nagy nyüzsgés is lehetett itt a Bethezda fürdőnél.