A Szentföld egy másik arca. Nagyon szép bemutató.
2011. július 28., csütörtök
2011. július 27., szerda
Olajfák Hegye
A Jeruzsálemet körülvevő hegyláncolat É-D-i irányban emelkedő vonulata. Három csúcsa közül a középső a legmagasabb, mintegy 800 méterre emelkedik. Az Olajfák hegyéről gyönyörű kilátás nyílt a városra és annak csodálatos látványt nyújtó épületeire, elsősorban a magasan épült templomra. A Jeruzsálembe észak felől érkező, többségükben galileai zarándokok az Olajfák hegyének északi részén ütötték fel sátraikat az ünnepek idején, azért azt a részét „galileai férfiak hegyének” is nevezték. Kies olajligetek borították, közöttük a Getszemáni-kert a legnevezetesebb. Azokról az olajligetekről kapta a nevét az Olajfák hegye. A várostól mindössze egy szombatnapi járóföldre feküdt (ApCsel 1,12). Ez a közelség is magyarázza, hogy miért éppen az Olajfák hegyén pihent meg Jézus, valahányszor Jeruzsálemben tartózkodott s napjait a templomban tanítással töltötte.
Az Olajfák hegyén át vitt az út Betánia felé, onnan jövet pedig az Olajfák hegyéről pillanthatta meg az érkező a szent várost (Mt 21,1; Mk 11,1; 11,11-12). Virágvasárnap az ünneplésre készülő sokaság is ott várta a városba bevonuló Messiást (Lk 19,29-38). Ott mondta el Jézus azt a beszédét, amelyikben megjövendölte Jeruzsálem és a templom épületeinek a pusztulását s megsiratta a szent várost (Mt 24,3; Mk 13,3). Az utolsó vacsorát követően odament Jézus a tanítványaival dicséretet énekelve, hogy az elfogatásáig hátralévő időt imádkozással töltse el (Mt 26,20; Jn 18,1). Júdás odavezette a felfegyverzett népséget, hogy Jézust elfoghassák. Onnan vitték Kajafás főpap házába (Mt 26,47-57; Lk 22,39-54).
A hagyomány szerint az Olajfák hegyén történt Jézus mennybemenetele, de ennek ellent mond Lukács evangélista leírása (Lk 24,50).
Ezen a helyen szemlélhette Ezékiel próféta Isten dicsőségét, amint a város közepéből felszállt a hegyre, amelyik a várostól keletre van: oda vitte fel Isten lelke a prófétát, majd onnan Káldeába (Ez 11,23.25). Az Olajfák hegyét Zakariás próféta is említi (Zak 14,3-4).
2011. július 24., vasárnap
2011. július 23., szombat
2011. július 22., péntek
Ecce Homo bazilika és kolostor
A Flagellatio kolostorától néhány lépésre van az "Ecce Homo" bazilika és kolostor. Ez a Sion nővérek tulajdonában van, akiknek Alphonse Marie Ratisbonne atya az alapítójuk. 1857-ben, egy iskola építése közben talált rá az itt látható romokra.
Az információnál magyar nyelvű tájékoztatót is kaptunk. Ez az első hely, hogy magyar szöveget tartalmaz a szórólap. Ennek a segítségével és Xavér testvér magyarázataival könnyebb a tájékozódás. Először a Sztruthion medencét látogatjuk meg. Menedékesen ereszkedő járatokat alakítottak ki. Csak óvatosan lehet haladni, mert minden nedves, csúszós. A méreteket látva, rengeteg vizet tárolhattak itt a templom szolgálatára.
Lassan a római útburkolathoz érkeztünk. Jól megvilágított tereket képeztek ki. Leültünk egy padra és elolvastunk néhány szentírási részt (pl. Jn. 19,5) Innen jól látható az útburkolatba vésett játék. Ehhez hasonlót játszhattak a katonák, miközben Jézust őrizték. Mindez a körülmény elmélkedésre Hangolja a látogatót.
A harmadik látogatható célpont a Hadriánusz féle boltív folytatása a bazilikában. Erre sajnos már nem került sor, pedig jó lett volna megnéznünk. Ettől eltekintve szép és értékes emlék az itt eltöltött idő, amely segít közelebb kerülni a Jézus korabeli Jeruzsálemhez, és természetesen magához az Úr Jézushoz.
A kolostor angol nyelvű honlapja ezen a címen olvasható: http://www.eccehomoconvent.org/en
2011. július 21., csütörtök
Pilátus helytartósága
A legrégibb hagyomány a Tyropaion völgybe helyezte. A 12. század óta a Haram as-Sariftől ÉNy-ra keresik a pretóriumot, ahol Jézus korában a heródesi Antonia-vár állt. Ezt a feltevést főleg az támogatja, hogy felszínre került egy nagy négyszögletes (kb. 1 m-szer 1 m-es és 35 cm magas) kövekkel teljesen beborított tér, amely Vincent szerint a várhoz tartozott.[2] Ez jelenleg részint a Notre Dame de Sion, részint pedig az Elítélés kápolnája alatt van.
Heródes előtt a Hasmoneusok korából (Kr.e. 2. század) származó csatorna látta el vízzel a Templom-hegy víztárolóit. Heródes az Antónia-erődöt körülvevő sáncárok építése közben lerombolta a csatorna egy részét. A vízgyűjtő medencét (Sztruthion) ebbe a sáncárokba ásták bele, hogy az erődöt és a környékét szolgálja. A tó fölé később Hadrianus boltozatot épített és fedett víztárolóvá alakította. A Notre Dame de Sion kolostor nagy része a víztároló maradványai fölött helyezkedik el. Hadrianus egy hármas boltívet építtetett a köztér bejáratánál. A legnagyobb, a Via Dolorosán átívő és Bazilikában folytatódó (ott látható a kisebbik északi ív) a ma Ecce Homo néven ismert boltív.
Mások viszont – egy olyan hagyományhoz csatlakozva, amely szintén a 12. sz. közepétől fordul elő – a praetoriumot Heródes egykori palotájába (a későbbi Citadellába) helyezik, s azzal érvelnek, hogy a gabbata (’domb, magaslat’) elnevezés arra még jobban illik.[3]
[1] Helytartóságnak (praetorium, g. praitórion) nevezték a helytartó hivatali székhelyét, ahol bíróság is működött, kaszárnya és börtön is volt.
[2] Gabbata (valószínűleg az arám gabbeta ’a domb, a magaslat’ szóból), lithosztrotosz (gör. ’kővel kirakott’). Az a nagy kőlapokkal borított udvar, ahol Pilátus ítélőszéke állt.
[3] E feltevés mellett jogosan Philón-ra és Josephus Flaviusra szoktak hivatkozni, ahol az olvasható, hogy a helytartók (Sabinus, Pilátus, Ventidius Cumanus és Gessius Florus) Jeruzsálemben tartózkodva ebben a palotában székeltek. Ezenkívül a Gessius Florus idejében lezajlott összecsapásról szóló beszámoló sok pontban megegyezik az evangéliumok feltételezte helyzettel: a helytartónak a palotában való tartózkodása; előtte kellett lennie egy térnek, ahol nagy tömeg elfért; a palota előtt volt egy emelvény, ahol a helytartó helyet foglalt és a zsidókat megostoroztatta. Végül még az is kiderül Josephus Flavius művéből, hogy Heródes utódai Jeruzsálembe látogatásuk alkalmával a Hasmoneusok palotájában laktak, nem Heródes palotájában; ezt teljesen átengedték a rómaiaknak.
2011. július 18., hétfő
Ecce Homo Boltív
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)