2016. február 20., szombat
Magdala
Lukács 7 fejezet
36Egy farizeus arra kérte őt, hogy egyék vele. Be is ment a farizeus házába, és asztalhoz telepedett. 37Egy bűnös asszony pedig, aki abban a városban élt, megtudta, hogy asztalhoz telepedett a farizeus házában, kenetet hozott egy alabástromtartóban. 38Megállt mögötte a lábánál sírva, és könnyeivel kezdte öntözni a lábát, és hajával törölte meg; csókolgatta a lábát, és megkente kenettel. 39Amikor pedig látta ezt az a farizeus, aki meghívta őt, ezt mondta magában: „Ha ő volna ama próféta, tudná, ki ez, és tudná, hogy ez az asszony, aki hozzáér: bűnös.” 40Ekkor megszólalt Jézus, és ezt mondta neki: „Simon, van valami mondanivalóm neked.” Ő pedig így szólt: „Mester, mondd!” 41Erre ezt mondta Jézus: „Egy hitelezőnek volt két adósa: az egyik ötszáz dénárral tartozott neki, a másik ötvennel. 42Mivel nem volt miből megadniuk, mind a kettőnek elengedte. Közülük vajon melyikük szereti őt jobban?” 43Simon így válaszolt: „Úgy gondolom, hogy az, akinek többet engedett el.” Ő pedig ezt mondta neki: „Helyesen ítéltél” - 44és az asszony felé fordulva beszélt tovább Simonhoz: „Látod, ezt az asszonyt? Bejöttem a házadba: vizet lábamra nem adtál, ő pedig könnyeivel öntözte lábamat, és hajával törölte meg. 45Te nem csókoltál meg, ő pedig mióta bejöttem, nem szűnt meg csókolni a lábamat. 46Te nem kented meg olajjal a fejemet, ő pedig kenettel kente meg a lábamat. 47Ezért mondom neked: neki sok bűne bocsáttatott meg, hiszen nagyon szeretett. Akinek pedig kevés bocsáttatik meg, kevésbé szeret.” 48Az asszonynak pedig ezt mondta: „Megbocsáttattak a te bűneid.” 49Az asztalnál ülők erre kezdték kérdezgetni egymás között: „Kicsoda ez, aki a bűnöket is megbocsátja?” 50Ő pedig így szólt az asszonyhoz: „A te hited megtartott téged, menj el békességgel!”
2016. február 5., péntek
Jézus megkeresztelkedésének színhelye
Az UNESCO február 2-án ünnepélyes körülmények között hivatalosan is a világörökség részévé nyilvánította Jézus megkeresztelkedésének helyszínét a Jordán folyó partján.

Az ünnepélyes ceremónián részt vett a jordán delegáció, valamint a jeruzsálemi latin patriarkátus vikáriusa, Maroun Lahham érsek.

Lahham érsek beszédében úgy fogalmazott: a keresztség helyszíne „olyan hely, ahol Krisztus hangja még mindig visszhangzik”, ezen a „csendes és biztonságos pontján a lángokban álló Közel-Keletnek”.

„Az evangélium – folytatta Maruon Lahham érsek – erről a helyről beszélt kétezer évvel ezelőtt, a népi vallásosság ezt megerősítette, régészeti feltárások bizonyították, négy pápa ellátogatott ide, és ma a nemzetközi közösség hivatalosan is elismeri.”

Jeruzsálem óvárosát és falát Jordánia javaslatára nyilvánították világörökséggé 1981-ben. Jeruzsálem városa már akkor sem állt Jordánia tényleges igazgatása alatt, azóta pedig hivatalosan is lemondott róla.
Forrás: News.va; Aleteia.org
Fotó: Greg Kandra
Magyar Kurír
(vn)
2015. december 31., csütörtök
Bizánci kolostor
Egy 2700 éves tanya és egy bizánci kolostor maradványaira bukkantak régészek Izraelben egy új lakónegyed építkezésén.
A Tel-Avivtól északnyugatra lévő Ros Haájn városka új lakónegyedének
előkészítésekor került elő a föld alól egy 30-szor 50 méteres egykori
mezőgazdasági épület - értesült a Ynet, a Jediót Ahronót újság honlapja.
A diákok segítségével végzett ásatásokon a régészek egy 24 helyiségből álló, közös udvar köré felhúzott egykori épületet találtak, amelynek néhány fala több mint két méter magasan megmaradt.
Az udvaron a gabona őrzésére és előállítására szolgáló ősi eszközökre, egy olajprésre és két, a Kr. e. 4. századból származó ezüstérmére leltek, amelyeken Athéné görög istennő arcképe, valamint neve, és az őt jelképező bagoly képe látható.
Az ásatásokat vezető régész, Amit Sedman szerint több száz éven át működött a gazdaság, majd a hellenisztikus korban, mintegy 2200 évvel ezelőtt sorsára hagyták. Újabb évszázadok elteltével, az 5. században aszály sújtotta a vidéket és megváltoztatta annak látképét. Ekkoriban terjedt el a kereszténység is a térségben, és az egyik dombon kolostort építettek.
Az ásatásokon fellelt bizánci kolostorban volt egy templom, étolaj előállítására szolgáló prés, hálótermek és istállók is. A padlót hatalmas színes mozaik borította, amelyen egy görög nyelvű szöveg elmeséli, hogy Theodósziosz szerzetes idején húzták fel az épületet. "Áldott legyen érkezésed, áldott legyen távozásod, ámen" - áll még a szövegben.

Több száz évvel a kolostor bezárása után, az oszmán-török időszakban mészégető kemence működött a területen. Az izraeli régészeti hatóság megígérte, hogy látogathatóvá teszi a romokat.
Forrás: http://www.hirado.hu/2015/12/31/bizanci-kolostorra-es-okori-tanyara-bukkantak-izraelben/
2015. december 30., szerda
2015. december 3., csütörtök
Ezékiás király
Azonosították Ezékiás júdai király pecsétjét Jeruzsálemben
2015. december 3. 10:05 MTI

2015. október 15., csütörtök
Szodoma
Régészeti szenzáció – megtalálták Szodomát
Tamás Szűcs
Az Ószövetség leírása szerint Szodoma egyike volt a Jordán síkságán fekvő öt városnak, jelentős kereskedelmi központ. Lakói azonban igen romlottak voltak – amiért az Úr úgy döntött, elpusztítja a városukat. Ábrahám arra kérte az Urat, hogy ha tíz igaz embert talál a városban, kímélje meg a lakók életét. Az Úr két angyalt küldött, akik a város – végül kiderült egyetlen – igaz emberénél, Lótnál szálltak meg. Az Ószövetség leírása szerint a “város férfiai, ifjai és öregjei” összegyűltek Lót házánál, és követelték, hogy adja ki a nála megszálló férfiakat, hogy “megismerhessék” azokat. (A héber kifejezést sokan a homoszexuális aktussal azonosítják, ezért lett ennek eufemisztikus megfelelője sok nyelvben a szodómia.) Lót nem adta ki őket, az angyalok viszont figyelmeztették őt és feleségét, hogy meneküljenek el – de ne nézzenek vissza. Míg az angyalok kénköves ménkővel elpusztították a várost, Lót felesége visszanézett – és sóbálvánnyá vált.Eddig a bibliai történet -de mi a valóság? Jordániában, az ókori öt város területén folytattak ásatásokat amerikai régészek az új mexikói Trinity Southwestern Universityről. Ahol pedig a bibliai leírás alapján Szodomának feküdnie kellett, ott valóban találtak egy hatalmas bronzkori várost. Tell el-Hamaam a településdomb neve, amely alatt a város rejtőzött, amely a régészeit vizsgálatok alapján i.e. 3500 és 1450 között élte fénykorát, és a kor állapotaihoz képest valóban igen jelentős kereskedőváros lehetett, amelyen keresztül a Dél (és akár Egyitpom) árui eljuthattak Mezopotámiába. Tízszer akkora volt, mint a régió többi városa, ami lehetővé tette, hogy sokkal inkább városias – a bibliai héber pásztorok szemével mondjuk így, romlott – életet éljenek lakói, mint bárhol másutt a térségben.
Hatalmas falai voltak. Előbb egy tíz méter magas öt méter széles falat építettek, majd ezt átépítették, és egy még ennél is szélesebb, hét méter széles védvonalat építettek – ami bizonyítja a város gazdagságát, hogy volt mit félteniük a rablóktól. A falakat tornyok, bástyák védték, a városban házak, paloták alapjait találták – jellegzetes bronzkori edényekkel együtt. Sajnos feliratos táblákat – bár a térségben ekkor már ismert volt az írás – egyelőre nem találtak. A város i.e. 1450 körül – nagyjából amikor a héberek először eljutottak e vidékre – elnéptelenedett, és a vidék vagy hétszáz évig teljesen lakatlan volt. Steven Collins, a régészcsoport vezetője szerint gyakorlatilag biztos, hogy amit megtaláltak, az a bibliai Szodoma. “Minden kirtériumnak megfelel, ami az írásban van” – mondta egy libanoni hírportálnak. Hogy mi okozta a város pusztulását, azt még keresik a tudósok – egyesek földrengést, mások egy aszteroidát sejtenek mögötte. Az ásatások folytatódnak – és szinte bizonyos, hogy hamarosan felkerül Szodoma a világ turisztikai térképére is.
http://www.globoport.hu/135924/regeszeti-szenzacio-megtalaltak-szodomat/
2015. október 3., szombat
Machaerus
A jordán hercegnek is bemutatták Vörös Győző ókorkutató újabb szentföldi kötetét
2015. október 2. péntek 14:13
El-Hasszán bin Talal jordániai hercegnek is bemutatták Vörös Győző ókorkutató idén, a milánói Edizioni Terra Santa gondozásában megjelent Machaerus II. című kötetét, melyben a Nagy Heródes által építtetett palotának, Keresztelő Szent János vértanúsága helyszínének régészeti feltárásairól számol be.

A jordán herceg szeptember végén lányával, Szumaja bint el-Hasszán hercegnővel együtt fogadta Ammánban, a királyi palotában a magyar archeológust, Vörös Győzőt és Magyarország jordániai nagykövetét, Czibere Csabát.
A látogatás apropóját a jeruzsálemi Studium Biblicum Franciscanum, a római Antonianum Pápai Egyetem régészeti intézete kihelyezett tagozatának kiadványsorozata, a Collectio Maior 55. köteteként megjelent könyv megjelenése adta, melyben Vörös Győző Heródes egykori palotája, Machaerus vára régészeti feltárását mutatja be.
Keresztelő Szent János vértanúsága helyszínének régészeti feltárásait jelenleg a szerző, Vörös Győző vezeti, míg korábban, a ’70-es évektől Michele Piccirillo professzor haláláig a Studium Biblicum ferences szerzetesei végeztek kutatásokat a helyszínen. A 2014-ben megjelent első és a most megjelent második kötet a Machaerus erődítmény régészeti feltárásának munkálatait mutatja be egészen napjainkig.
A jordán királyi család mindig is nagy figyelmet szentelt az ásatásoknak, a munkálatokat Hasszán herceg többször személyesen is megtekintette.
Forrás és fotó: Fondazioneterrasanta.it
Magyar Kurír
(zn)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)