2020. október 17., szombat

Nébó hegyi kolostor- Szent Mózes előestéjén.

 

„Szent Mózes ünnepére minden évben összegyűlnek Jordániából és a szomszédos országokból a hívek
Nébó hegyére, hogy részt vegyenek az ünnepségen és a szentmisén.” Így írja le a Nébó hegyi kolostor guardiánja Fr. Raffaele Caputo, hogyan is zajlott le az ünnepség szeptember 4-én, amikor az egyház Mózes alakjára, az Ószövetség vezetőjére, prófétájára, útmutatójára és törvényhozójára emlékszik.

Sajnos a vírus miatt az idei év teljesen eltér a többitől: az idei ünnepség alkalmából a szentmisén csak a ferences testvérek vehettek részt. A Szentföldi Kusztodia ferences testvérei továbbra is jelen vannak és őrzik azt a helyet, ahonnan a hagyomány szerint Mózes megpillantotta az ígéret földjét, de nem tudott oda belépni. Jelenleg, immár második alkalommal mióta elkezdődött ezen vírusos időszak újra be kellett zárni a Szentély kapuit a hívek előtt, ugyanis a fertőzöttek száma újra növekedni kezdet Jordániában.

„Általában szeptember 4-én Jeruzsálemből más testvérek is érkeznek, és persze a Kusztos is és a Madabai plébánosok és pár diplomata, meséli Fr. Raffael. A vírus miatt kialakult helyzet miatt idén úgy döntöttünk, hogy csak a Nébói kolostorban élő testvérek vehetnek részt és legfeljebb páran Amman-ból.”

A mai napig ketten vannak a Nébó hegyén, akik szolgálatot teljesítenek: Fr. Raffaele Caputo, nyolc hónapja érkezett, és Fr. Ammar Shahin, aki viszont már négy éve él itt.

A magas hegyen, amely északnyugatra található, mindössze nyolc kilométerre Madaba-tól, egy bazilika található, amelynek a helyreállítási munkálatait 2016-ban fejezték be: egy a bazilika foglalja magába a Mózes emlékművét. A ferences kolostoron túl, itt található egy kicsi múzeum, melyben különböző régészeti leletek lehet megtekinteni, és persze a híres panoráma, ahonnan még Jeruzsálemet is látni lehet, persze csak olyankor mikor nincs köd.

Ezelőtt rengetegen zarándokoltak ide, és el voltunk foglalva a fogadásukkal. Sokan jöttek meglátogatni a Nébó hegyet, szentmisén vettek részt, majd elindultak a Szent Földre, meséli Fr. Raffaele. Mióta márciusban felfedezték ezt a vírust, be kellet zárnunk a kapukat egészen júliusig. Ekkor ugyanis úgy döntöttünk, hogy kinyitjuk a szentélyt azon kevés zarándok számára, akik el akarnak ide látogatni. Sajnos nemrégiben kénytelenek voltunk újra bezárni a kapukat, látván a vírus terjedését Jordániában. Egyelőre két hétre zártunk be, a továbbiak annak függvénye, hogy hogyan alakul a helyzet. Fr. Raffaele és Fr. Ammar szerint, annak ellenére, hogy a kolostor és környéke zárva van, az élet nem állt meg, ugyanis a kolostor körüli munkát továbbra is folytatni kell, karban kell tartani mindent. „Egészen júliusig a konyhával is én foglalkoztam, mivel nem volt szakácsunk, és persze minden mással is, ami a ház körül van. Szerencsére vannak víztárolóink, és hála Istennek ezidáig rengeteget esett az eső, így volt vizünk bőséggel, folytatja a kolostor házfőnöke. Minden nap szentmisét mutatok be és imádkozom az elhunytakért, akik itt vannak eltemetve, mint Fr. Michele Pccirillo, vagy Fr. Firas Hijazin, aki nemrégiben hunyt el. Jómagam is gyakran járok a szentélybe, hogy megemlékezzem Szent Mózesről és a prófétákról.

Tavaly júniusban viszont egy váratlan esemény történt a Nébó hegyén, II. Abdallah Jordánia királya úgy döntött, hogy ott szervez meg a turisztikai szektor vezetőivel egy találkozót, azzal a témával, hogy miként tudják a járvány után újraindítani a turizmust. „A helyszín kiválasztása azért eset a Nébó hegyére, mert a turisták többsége katolikus, és ezzel is bátorítani akarják őket, hogy jöjjenek Jordániába, - magyarázza Fr. Raffaele. Ott volt a király, az ő fia, és kb. tizenöt személy a turisztikai rendészettől. Alkalmam volt beszélni II. Abdallah királlyal, aki igen nyitott és emberséges. Amúgy a királyi ház mindig is támogatta a ferences testvérek munkáját, azért is mert a ferencesek voltak azok, akik a Jordániai turizmust nemzetközi szintre emelték, köszönet érte a testvéreknek, és nem utolsó sorban Fr. Michele Piccirillonak”.

A ferences testvérek a Kusztodiából egy ideje részt vesznek az oktatásban is. Ilyen az Szentföldi Ammani iskola, amely a térség egyik legjobb iskolája. „Most, hogy az iskolák újra megnyitottak, az ammani testvérek is elfoglaltabbak. Minden nap imádkozom Rachid atyáért, aki egyben az iskola igazgatója, hogy Isten őrizze meg ebben a nehéz időbe”, mondja Fr. Raffaele Caputo.

Szent Mózes ünnepének előestéjén, aki választott vezető és egy karizmatikus személyiség, Fr. Raffaele felhívja a figyelmet a próféta fontosságára: „Mózes a választott zsidó népet kivezeti Egyiptomból az ígéret földjére, az Úr mindvégig beszélt vele. Még ma is tisztelik Mózest a zsidók, muzulmánok, keresztények, általa mindenki egy nagy család. Ezért a Nébó hegy a béke központja”.

 

Irta: Beatrice Guarrera

Forrás: custodia.org

 

2020. október 2., péntek

Betlehem és a Status Quo a Covid -19 idején

„Első alkalom, hogy a Születés bazilikát ennyire üresen látom: az én érkezésem, közvetlenül az utolsó Intifáda után egybeesett a zarándokok számának növekedésével, ezért még soha nem láttam a Bazilikát ilyen helyzetben.” Számolt be Fr. Ananiasz Jaskólski, aki a Bazilika első sekrestyése, és egyben a Status Quo helyettes felelőse. Egyben elmondta azt, hogy mi is történt a Bazilikában a márciusban bekövetkezett teljes zárlat után, amióta már 84 nap telt el.

A zarándokok jelenlegi hiánya, amelyet  az évek folyamán megelőzött a zarándokok számának exponenciális növekedése, nem gátolja a Szentélyt abban, hogy a mindennapi életet és belső programot a Status Quo-val együtt tovább éljék. „Személy szerint ugyanazokat a feladatokat látom el amelyek előtte is megvoltak, s ezt éppen a Status Quo-nak köszönhetően”, állítja Fr. Ananiasz, „az egyetlen különbség, hogy előtte minden pillanatban készen álltunk a hívek fogadására, most viszont meg kell tanuljuk helyesen kezelni azt az időt amit előtte teljesen a hívekre szántunk. Így számomra ez az imádság és az elmélkedés intenzívebb időszakává lett, főleg, hogy távolról is, sokszor a médián keresztül is, sokan kérik imáinkat”.

A Status Quo a történelmi hagyományok, szabályok és törvények mechanizmusa, amely meghatározza a kapcsolatokat, a tevékenységeket, a mozgásokat, amelyek a Bazilikában történnek. Ugyanis a tulajdonjogot közösen birtokolják a különböző – latin, görög-ortodox és örmény – keresztény felekezetek, s ez az évszázadok folyamán sok feszültségnek és vitának volt a forrása, amelyek eredményeképpen alakult ki a Status Quo.

Ez tehát egy egyedi szabályozás, amelyre mindenki támaszkodhat, és amely egyben segít közvetíteni a különböző életstílusok és a kulturális különbségek között egyaránt.  „Ezen szabályok nélkül konfliktusok lennének, de a szentélyek nem lehetnek ilyen konfliktusok helyei- állítja Fr. Ananiasz- ezért a Status Quo segít ellenőrzés alatt tartani és szabályozni a részleteket”.

A Status Quo szabályt a Születés Bazilikájában több irat is megőrizte: az egyik egyfajta rövid kis iromány a mindennapokra; a második már jóval nagyobb terjedelmű, amely magában foglalja az egésznek az alapját, többek között, a liturgiák vagy más találkozások alkalmával elhelyezkedések, a barlang használatának idejét, felvázolja a tárgyak pontos helyét, a takarítás lefolyásának menetét, meghatározza hová lehet a gyertyákat elhelyezni, és más általános szabályokat; a harmadik pedig magába foglalja a különböző ünnepek szabályait. Mindezek mellett minden évben kiadnak egy külön szabályozást csak karácsonyi időszakra.

Ezen könyvekben nemcsak a ferencesekre és az ünnepeikre vonatkozó szabályok vannak, hanem a többi közösség feladatkörét is tartalmazza, így kölcsönösen mindenki tudja az arra az időszakra szóló szabályokat, feladatokat melyeket mindenki betart, így minden helyzetben mindegyik közösség tudja mit kell tennie.

„Hogy valójában megértsük az egésznek a dinamikáját, melynek mi vagyunk a főszereplői szükség van tanulásra és szenvedélyre- folytatja Fr. Ananiasz- de mindenekfelett szükség van a helyek iránti szeretettre: ha egy testvérnek nem sikerül megszeretnie ezen dinamikát és azok mély jelentőségét, akkor ez csak egy egyszerű szolgálat lesz számára semmi több. Őrzői vagyunk ezen helyeknek: olyanra van szükség, aki szereti Jézust, szereti ezen helyeket és az itt élőket.” A sekrestyés szerint a sok tanulásra és a megfigyelésre van szükség, ahhoz hogy beléphessünk a „Szent ismétlődés” perspektívájába.

 

Forrás: Giovanni Malaspina

Custodia Terrae Sancte

 

https://www.custodia.org/it/news/betlemme-e-lo-status-quo-al-tempo-del-covid-19