2020. október 2., péntek

Betlehem és a Status Quo a Covid -19 idején

„Első alkalom, hogy a Születés bazilikát ennyire üresen látom: az én érkezésem, közvetlenül az utolsó Intifáda után egybeesett a zarándokok számának növekedésével, ezért még soha nem láttam a Bazilikát ilyen helyzetben.” Számolt be Fr. Ananiasz Jaskólski, aki a Bazilika első sekrestyése, és egyben a Status Quo helyettes felelőse. Egyben elmondta azt, hogy mi is történt a Bazilikában a márciusban bekövetkezett teljes zárlat után, amióta már 84 nap telt el.

A zarándokok jelenlegi hiánya, amelyet  az évek folyamán megelőzött a zarándokok számának exponenciális növekedése, nem gátolja a Szentélyt abban, hogy a mindennapi életet és belső programot a Status Quo-val együtt tovább éljék. „Személy szerint ugyanazokat a feladatokat látom el amelyek előtte is megvoltak, s ezt éppen a Status Quo-nak köszönhetően”, állítja Fr. Ananiasz, „az egyetlen különbség, hogy előtte minden pillanatban készen álltunk a hívek fogadására, most viszont meg kell tanuljuk helyesen kezelni azt az időt amit előtte teljesen a hívekre szántunk. Így számomra ez az imádság és az elmélkedés intenzívebb időszakává lett, főleg, hogy távolról is, sokszor a médián keresztül is, sokan kérik imáinkat”.

A Status Quo a történelmi hagyományok, szabályok és törvények mechanizmusa, amely meghatározza a kapcsolatokat, a tevékenységeket, a mozgásokat, amelyek a Bazilikában történnek. Ugyanis a tulajdonjogot közösen birtokolják a különböző – latin, görög-ortodox és örmény – keresztény felekezetek, s ez az évszázadok folyamán sok feszültségnek és vitának volt a forrása, amelyek eredményeképpen alakult ki a Status Quo.

Ez tehát egy egyedi szabályozás, amelyre mindenki támaszkodhat, és amely egyben segít közvetíteni a különböző életstílusok és a kulturális különbségek között egyaránt.  „Ezen szabályok nélkül konfliktusok lennének, de a szentélyek nem lehetnek ilyen konfliktusok helyei- állítja Fr. Ananiasz- ezért a Status Quo segít ellenőrzés alatt tartani és szabályozni a részleteket”.

A Status Quo szabályt a Születés Bazilikájában több irat is megőrizte: az egyik egyfajta rövid kis iromány a mindennapokra; a második már jóval nagyobb terjedelmű, amely magában foglalja az egésznek az alapját, többek között, a liturgiák vagy más találkozások alkalmával elhelyezkedések, a barlang használatának idejét, felvázolja a tárgyak pontos helyét, a takarítás lefolyásának menetét, meghatározza hová lehet a gyertyákat elhelyezni, és más általános szabályokat; a harmadik pedig magába foglalja a különböző ünnepek szabályait. Mindezek mellett minden évben kiadnak egy külön szabályozást csak karácsonyi időszakra.

Ezen könyvekben nemcsak a ferencesekre és az ünnepeikre vonatkozó szabályok vannak, hanem a többi közösség feladatkörét is tartalmazza, így kölcsönösen mindenki tudja az arra az időszakra szóló szabályokat, feladatokat melyeket mindenki betart, így minden helyzetben mindegyik közösség tudja mit kell tennie.

„Hogy valójában megértsük az egésznek a dinamikáját, melynek mi vagyunk a főszereplői szükség van tanulásra és szenvedélyre- folytatja Fr. Ananiasz- de mindenekfelett szükség van a helyek iránti szeretettre: ha egy testvérnek nem sikerül megszeretnie ezen dinamikát és azok mély jelentőségét, akkor ez csak egy egyszerű szolgálat lesz számára semmi több. Őrzői vagyunk ezen helyeknek: olyanra van szükség, aki szereti Jézust, szereti ezen helyeket és az itt élőket.” A sekrestyés szerint a sok tanulásra és a megfigyelésre van szükség, ahhoz hogy beléphessünk a „Szent ismétlődés” perspektívájába.

 

Forrás: Giovanni Malaspina

Custodia Terrae Sancte

 

https://www.custodia.org/it/news/betlemme-e-lo-status-quo-al-tempo-del-covid-19

2020. szeptember 30., szerda

A Muski Kolostor

1632. április 21-e volt, amikor az akkori Szentföldi Kusztos, Fr. Paolo da Lodi, egy épületet kapott a Velencei konzultól a testvérek részére, akik szolgálatot teljesítettek Kairóban.

Majdnem négyszáz évvel később a Szentföldi Kusztódia még mindig jelen van Egyiptomban a Muski kolostornak köszönhetően. Egyiptom mindig is központi szerepet játszott a bibliai és történelmi eseményekben: kezdve az izraeliták történetével, amelyet a Kivonulás könyve beszél el, majd a Szent család menekülésén át Egyiptomba. egészen a történelmi találkozásig, amely Szent Ferenc és Malek El Kamel szultán között 800 évvel ezelőtt létrejött.

„Ma a Kairói kolostorunkban található a Keleti Keresztény Tanulmányok Ferences Központja, amely 1954 óta egy kapcsolatot képez kelet és nyugat között” meséli Fr. William Faltas Makar, az állandó jelleggel négy testvérből álló Musk-i ferences közösség házfőnöke.  „A Kusztodia jelenléte Egyiptomban nagyon fontos, ebben nagy szerepe van a Muski kolostornak mely egy hidat képez az Egyiptomi provincia és a Kusztodia között.”. A kilencvenes években, az egyiptomi ferences provincia, mely előbb része volt a Kusztodiának, önállóvá vált. A ferences rend végül is úgy döntött, hogy a Muski kolostort a Kusztodiára bízza, hogy irányítsák az iskolát, és a helyi könyvtárat. A nagy könyvtár mintegy harmincezer példánnyal rendelkezik és található benne egy keleti gyűjtemény is, melyet arab, szír, kopt, török, perzsa és örmény kéziratok alkotnak.

A kolostorban ugyanakkor felelhető egy nagy történelmi archívum és a Szűz Mária menybevételéről elnevezett plébánia, amely számban megfogyatkozott keresztényeket látja el. A múltban, az igen nagy számban jelenlévő külföldiekből álló közösség miatt a Muski kolostor Kairó egyik legnagyobb latin plébániája volt, melyhez még három templom tartozott: Szent József, Bulaco és Meadi, melyek később önálló plébániák lettek. A 1900 évek elején, a hívők száma mindössze húszezer volt, majd a későbbiekben még negyvenötezerrel nőt a létszám, ezek között voltak, olaszok, máltaiak, osztrákok, szlávok, franciák és keletiek. Ma a latin keresztények létszáma drámaian alacsony, mivel az 1952-es egyiptomi forradalom után rengeteg külföldi elhagyta az országot – magyarázza Fr. William -. Ma az egyetlen latin virágzó közösség az a szudáni közösség.

Ma a Mennybevételről elnevezet plébániát a katolikus koptok is látogatják, hívekkel viszont a templom csak ünnepekor telik meg. Húsz év után idén volt először keresztelő – meséli Fr. William Faltas, aki egyben a plébános is. Szent Rita ereklyéit is elhoztuk, ünnepséget is rendeztünk, hogy felélesszük a plébániát. A helyi nővér közösségekben is végzünk kápláni feladatokat, ilyen közösség a Jó pásztor közösség, a misszionárius nővérek és Mária szeplőtelen szívének közössége.

A Kusztodiában szolgáló testvérek elkötelezettek ugyanakkor a szegények megsegítésében is, pl: távoli örökbefogadás, a betegek anyagi támogatása és a külföldi diákok elszállásolása, akik Kairóban maradnak. Mindemellett ideiglenes szállást biztosítunk azon betegek családtagjainak vagy barátjainak, akik Muski kolostor szomszédságában található rákos betegségek kezelésére specializálódott kórházba vannak beutalva  – folytatja a kolostor házfőnöke -. Igyekszünk némi megkönnyebbülést, anyagi támogatást adni, és egy helyet, ahol megpihenhetnek. A corona vírus járvány miatt szintén rengetegen szenvednek. A mi közelségünkben nem voltak vírusos esetek, viszont rengeteg minden megváltozott. A keleti hagyományhoz hozzátartozik a szobrok, szent tárgyak, helyek csókkal való köszöntése, de idén távolságot kellett tartani. Ugyanez volt érvényes a barátok és szülök látogatására is.

Kapcsolatunk a muzulmán közösséggel jó, köszönhetően az egyetemnek, és a könyvtárban lévő iszlám könyveknek. Sokan kérnek engedélyt, hogy bemehessenek a könyvtárunkba a doktorátus miatt, vagy éppen az egyetemi dolgozatok miatt, ekkor többségük segítséget kérnek a testvérektől, kik jártasak a tudományban, magyarázza Fr. William. Vannak a keleti tudományban igen elismert személyek mint: Fr. Vincenzo Mistrih, a latin és görög nyelv szakértője, nyelvnek és a görögnek, Fr. Wadi Abullif Malik Awad, a kopt nyelv nyelv szakértője és egyben Tawadros pápa tanácsadója, és Fr. Vincenzo Ianniello, aki a tanulmányi központ, és egyben a könyvtár és az archívum vezetője is.

A sok kötelezettségvállalás ellenére a Kairóban élő testvérek, igyekeznek nem elhanyagolni a testvéri közösséget, ezért minden nap megvan a közös ima.

„Nemrég abban a kegyelemben részesültem, hogy megkaptam az engedélyt, hogy lebontsunk egy elhagyott épületet, ami mintegy kétszáz méterre van a kolostortól – mondja Fr. William Faltas Makar -. Végre megkaptuk, és az elkövetkezendőkben el kell döntsük mi legyen eme területnek a jövője.

 

Forrás: Custodia Terrae Sancte

Irta: Beatrice Guarrera.

Szeptember 24. 2020

2020. szeptember 18., péntek

Tabgha

 

A primátus és a kenyérszaporítás helye a Genezáreti tó partján. 

Narrátor fr. Mátyás OFM