Az coenaculum felülről

Az utolsó vacsora terme egy minaret tornyából. Egy pillanatra az Adormitio temploma is megvillan.

Halottak Napja Jeruzsálemben

Az Utolsó Vacsora Terme

A ferences testvérek által vezetett zarándoklat Nagycsütörtökön az Utolsó Vacsora terméhez, ahol a helyhez kapcsolódó szentírási szakaszok felolvasása után P. Pierbattista Pizzaballa kusztos, megmosta tizenkét gyerek lábát.

Keresztény Sión - képekben

sion

View more presentations or Upload your own.

Mária elszenderűlésének temploma

A magyar oltárnál mutattuk be a szentmisét

Főként a látogatásunk kronológiai sorrendje miatt írok most a Sinon hegyi, Szűzanya templomról, ahol a hagyomány szerint Mária lakott, és ahol bevégezte földi életét. Egy másik, 7-8. századból származó hagyomány szerint János apostol eladta galileai örökségét, és egy házat vásárolt a Sionon, s ide vette magához Jézus Anyját.

Az apokrif írások tanúságok alapján úgy gondolták, hogy e falak közt van „üdvösségünk foglalata”: a szentély négy oldala lett így üdvösségünk legértékesebb emléke, egyikben az utolsó vacsora, a másikban a Szentlélek eljövetele kapott helyett, a harmadikban az a kő, amelyen Jézus állt a megostorozáskor, és a negyedik Mária lakása, ahol meghalt, és ahonnan fölvétetett a mennybe.

Ennek az emléknek szentírási alapját Modesztusz pátriárka adta meg: Mária elszenderülését a Sionon Ezekiel próféta mondta meg látomásában, amely a Sionon lévő szentély keleti kapujáról szól (Ez 44,1). Szofróniosz pátriárka már egy másik jelét tisztelte ennek az emléknek: az értékes követ, amelyen a Boldogságos Szűz boldog teste volt kiterítve. Minden zarándok és író később említést tesz erről.

Már 383-ban ezen a helyen templom állott, amelyben azt az oszlopot őrizték, amelyhez Jézus hozzá kötözték a korbácsoláskor. 415-ben II. János, Jeruzsálem akkori püspöke kibővíttette és a Hagia Sion - Szent Sion nevet adta neki. Ezt a templomot 614-ben a perzsák lerombolták. Hosszú idő után a keresztesek újjá épitették, úgy hogy magába foglalta az Utolsó Vacsora termét is.

A mostani nyolcszögletű templom az 1900-as évek elején épült és német bencések gondozzák.

Megadatott a kegyelem, hogy a templom kriptáján magyar oltárán szentmisét mutathattunk be. Miután a sekrestyében felöltöztünk a miséhez a templomon keresztül menve, egy lépcsősoron a kriptába ereszkedtünk le. A hagyomány szerint itt volt Mária otthona és innen vétetett a Mennybe. A kripta közepén található az elszenderült Mária, életnagyságú szobra. Körülötte találhatók a különféle nemzetek kápolnái, közöttük a magyar is (láttam az osztrákot és a bajor kápolnát is). Érdekes benyomás volt Jeruzsálemben magyar feliratot olvasni az oltáron, amit a képen is lehet látni. Időközben zajos volt a kripta a látogatóktól, ami egy kissé zavarta a szentmise hangulatát. A mise alatt egy magyar házaspár is oda vetődött, akik szintén bekapcsolódtak a szentmisébe. A szentmise után csendes, lelki beszélgetés alakult ki a templom előtt, majd az Utolsó Vacsora terme fele indultunk.

Sion hegye

Keresztény Sion, bal oldal, középen a templom tér, jobbra az Olajfák hegye

A jeruzsálemi ott tartózkodásunk idején egy délelőttünk a keresztény Sionon telt. Reggeli után rögtön elindultunk és belevegyültünk a szűk utcákat betöltő tömegbe. Ezen a napon Xavér testvér volt a vezetőnk. Alább az ő magyarázatai segítenek az eligazodásban.

A Sion (héberül: cijjón) kánaáni eredetű kifejezés, etimológiája bizonytalan. Jelentése talán: „megközelíthetetlen hely”, vagy: „száraz, víznélküli magaslat”, esetleg "ragyogó, napos hely". Ahogy a Bibliából tudjuk a Sion elsőként is az É-D-i irányban húzódó júdeai hegylánc egyik hegyének a neve, amelyen az Izrael honfoglalása előtti korban a Jeruzsálem nevű kánaáni település volt. Szűkebb értelemben a hegy DK-i részét, tágabb értelemben pedig a későbbi izraeli, illetve júdai fővárost jelölte lakosságával együtt.

Az ún. keresztény-Siont meg kell különböztetnük a bibliai-Siontól. Sokáig úgy tartották, hogy itt volt Dávidnak a palotája, tehát ez maga a Sion-hegye. Ez visszhangzik a bordeaux-i zarándok tanúságában is (333-ban): „A Sion falain belül látható a hely, ahol Dávid palotája állt”. A régészeti ásatások azonban arról tanúskodnak, hogy a Dávid előtti és a dávidi Jeruzsálem (Dávid városa; Sion) a mai város DK-i dombjának lábánál feküdt.

A mai keresztény Sion-hegye kívül esett azon a katonai kolónián, amelyet Hadrianus császár (117-138) Aelia Capitolina néven alapított Jeruzsálem helyén. 1. Csak Eudókia császárnő emeltetett az ötödik század folyamán olyan falakat, amelyek ezt a területet is magukba foglalták. 2.

Ezért mondhatta Epiphaniosz (a Palesztinában született egyházi író) egyik művében, hogy a császár látogatásakor minden romokban volt, „leszámítva néhány házat és Istennek kis templomát, ahová a tanítványok az Olajfák hegyéről - a mennybemenetel után - visszatértek, és az emeleti teremben gyűltek össze. Ez a terem a Sion hegyén van”. Azt is hozzáfűzi, hogy a Sionon hét zsinagóga állt. A bordeaux-i zarándok (333-ban) igazolja Epiphaniosz állítását: „A Sionon lévő hét zsinagóga közül csak egyetlen egy maradt meg. A többi helyét fölszántották és bevetették, ahogy Izaiás jövendölte”.

A hagyomány a keresztény Sion hegyére helyezi:

    az Utolsó Vacsorát,

a Szentlélek kiáradását (vö. „felső/emeleti terem”, ApCsel 1,13; 2,1),

Mária elszenderülését,

illetve itt található Dávid király sírja is (síremléke).

---

[1] A Bar Kohba-lázadás következményeként a zsidóknak halálbüntetés terhe mellett megtiltották, hogy belépjenek Jeruzsálembe. Euszébiosz elmondja, hogy a zsidóknak csak messziről volt szabad nézniük a saját otthonukat.

[2] Amikor a jelenlegi óváros falait felhúzták Nagy Szulejmán idejében is kívül rekedt Sion az Óvároson. A hagyomány szerint ezért a szultán haragjában megölette a városfal tervezőit, akiknek a sírját a Jaffai-kapu közelében találjuk.