Karácsonyi üzenet

 

Francesco Patton szentföldi kusztos üzenete

Sok-sok év után, azokban a napokban, amikor az egész világ Betlehem. Sok-sok év után, azokban a napokban, amikor az egész világ Betlehem városára figyel, az üres. Az első karácsonyról szóló beszámolókban a szállások tele voltak emberekkel, akik az összeírás miatt jöttek, s ezért Mária és József arra kényszerült, hogy egy barlangban találjon szállást magának. 

Ma viszont a szállodák zárva vannak, mert üresek, mert nincsenek zarándokok, akik Jézus születését jöttek volna megünnepelni. Hála Istennek a Születés barlangja nem üres, mert a helyi keresztény közösség, a szörnyű gazdasági nehézségek ellenére melyeket most megél, jelen van abban a városban, amelyben Jézus született, és továbbra is örömmel és reménységgel üli meg a Gyermek születésének ünnepét, Aki azért jött, hogy megmentsen minket. Ebben az évben szeretném a karácsonyi üdvözletemet a Napkeleti bölcsek oltárától küldeni: ez az oltár a Születés barlangjában található, szemben a jászollal, amelybe Mária elhelyezte kis Jézust. Mindannyian emlékszünk rá, hogy amikor hallották az angyal köszöntését a pásztorok voltak az elsők, akik jöttek és hódoltak a Megváltó előtt. Majd egy kicsivel később, ahogy ezt Máté evangélista leírja, jöttek a napkeleti bölcsek. Ezek a bölcsek, akik Keletről indultak mindannyiunkat jelképeznek, az egész emberiséget. Az egész emberiség a Gyermeket keresi, aki megváltoztatja mindannyiunk és az egész világ jövőjét. Befogadva ezt a gyermeket, az egész emberiség arra kap meghívást, hogy egyetlen családdá váljon, amelyben mindannyian testvérek és nővérek vagyunk, gyermekei az egyetlen Atyának, Aki elküldte az ő Fiát és ez a Fiú a Szentlelket adta nekünk. 

Felfedezni, hogy mindenki testvérünk és nővérünk, azt is jelenti, hogy újra felfedezni a szolidaritás értékét mindazokkal, akik olyan helyzetben van mint a Gyermek Jézus az ő születésekor: rászorulva arra, hogy befogadják; lakás nélkül; az alapvető körülmények nélkül; üldözve az éppen aktuális hatalomtól; kényszerítve, hogy meneküljön saját hazájából. A napkeleti bölcsek példát adnak nekünk is, amikor megosztják mindazt, ami számukra a legértékesebb és a Gyermek Jézust helyezik az életük középpontjába. A Gyermek Jézus ma is folytatja az ő jelenlétét: a magzatban, aki szeretne megszületni; az idősben, akit félredobnak; a betegben, akinek nincs társa; az úton lévőben, akit elüldöznek; a peremre szorult szegényben; a társadalom minden kicsinyében és kiselejtezettjében. A szenvedésnek, a bizonytalanságnak, a magánynak és a félelemnek ezekben a napjaiban, mindannyiótokhoz és családjaitokhoz, a betegekhez és az őket ápolókhoz, jusson el a Betlehemi barlangból az a hír, amely örömet és békét hoz házainkba, reményt a szívünkbe és megváltást az egész világnak. 

Áldott Karácsonyt kívánok erről a helyről, ahol a napkeleti Bölcsek megtanítanak, hogy térdre ereszkedjünk a Gyermek Jézus előtt, hogy imádjuk Őt; hogy életünk középpontjába helyezzük; hogy felajánljuk mindazt, ami a legnagyobb értékünk Annak, Aki a kezünkre adta magát, és kész, hogy újra meg újra teljesen értünk és nekünk adja önmagát! 

Áldott Karácsonyt!

Hermon

 

Kafarneum

 

Kána

 

Szent Sir Bazilika

 

Kafarnaum

 

 

Árbel hegy

 

Az Arbeltől délnyugatra láthatjuk Hittin-szarvait (Korun Hattin). A hattíni csata tette emlékezetessé ezt a hegyet: 1187. július 4-én Szaladdin szultán itt győzte le a Guidó jeruzsálemi király vezette keresztes sereget. A keresztesek közül 20 ezer az életét vesztette, 30 ezer pedig fogságba esett, így a csata következménye volt Jeruzsálem eleste. Ezzel be is fejeződött a keresztesek rövid életű királysága a Szentföldön. Meg kell még említeni, hogy az Arbel lábánál van Wadi Hamam beduin település: a nomád életmódot folytató beduinokat itt próbálták meg először az országban „helyhez kötni”, állandó lakóhelyekben elhelyezni.

Nébó hegyi kolostor- Szent Mózes előestéjén.

 

„Szent Mózes ünnepére minden évben összegyűlnek Jordániából és a szomszédos országokból a hívek
Nébó hegyére, hogy részt vegyenek az ünnepségen és a szentmisén.” Így írja le a Nébó hegyi kolostor guardiánja Fr. Raffaele Caputo, hogyan is zajlott le az ünnepség szeptember 4-én, amikor az egyház Mózes alakjára, az Ószövetség vezetőjére, prófétájára, útmutatójára és törvényhozójára emlékszik.

Sajnos a vírus miatt az idei év teljesen eltér a többitől: az idei ünnepség alkalmából a szentmisén csak a ferences testvérek vehettek részt. A Szentföldi Kusztodia ferences testvérei továbbra is jelen vannak és őrzik azt a helyet, ahonnan a hagyomány szerint Mózes megpillantotta az ígéret földjét, de nem tudott oda belépni. Jelenleg, immár második alkalommal mióta elkezdődött ezen vírusos időszak újra be kellett zárni a Szentély kapuit a hívek előtt, ugyanis a fertőzöttek száma újra növekedni kezdet Jordániában.

„Általában szeptember 4-én Jeruzsálemből más testvérek is érkeznek, és persze a Kusztos is és a Madabai plébánosok és pár diplomata, meséli Fr. Raffael. A vírus miatt kialakult helyzet miatt idén úgy döntöttünk, hogy csak a Nébói kolostorban élő testvérek vehetnek részt és legfeljebb páran Amman-ból.”

A mai napig ketten vannak a Nébó hegyén, akik szolgálatot teljesítenek: Fr. Raffaele Caputo, nyolc hónapja érkezett, és Fr. Ammar Shahin, aki viszont már négy éve él itt.

A magas hegyen, amely északnyugatra található, mindössze nyolc kilométerre Madaba-tól, egy bazilika található, amelynek a helyreállítási munkálatait 2016-ban fejezték be: egy a bazilika foglalja magába a Mózes emlékművét. A ferences kolostoron túl, itt található egy kicsi múzeum, melyben különböző régészeti leletek lehet megtekinteni, és persze a híres panoráma, ahonnan még Jeruzsálemet is látni lehet, persze csak olyankor mikor nincs köd.

Ezelőtt rengetegen zarándokoltak ide, és el voltunk foglalva a fogadásukkal. Sokan jöttek meglátogatni a Nébó hegyet, szentmisén vettek részt, majd elindultak a Szent Földre, meséli Fr. Raffaele. Mióta márciusban felfedezték ezt a vírust, be kellet zárnunk a kapukat egészen júliusig. Ekkor ugyanis úgy döntöttünk, hogy kinyitjuk a szentélyt azon kevés zarándok számára, akik el akarnak ide látogatni. Sajnos nemrégiben kénytelenek voltunk újra bezárni a kapukat, látván a vírus terjedését Jordániában. Egyelőre két hétre zártunk be, a továbbiak annak függvénye, hogy hogyan alakul a helyzet. Fr. Raffaele és Fr. Ammar szerint, annak ellenére, hogy a kolostor és környéke zárva van, az élet nem állt meg, ugyanis a kolostor körüli munkát továbbra is folytatni kell, karban kell tartani mindent. „Egészen júliusig a konyhával is én foglalkoztam, mivel nem volt szakácsunk, és persze minden mással is, ami a ház körül van. Szerencsére vannak víztárolóink, és hála Istennek ezidáig rengeteget esett az eső, így volt vizünk bőséggel, folytatja a kolostor házfőnöke. Minden nap szentmisét mutatok be és imádkozom az elhunytakért, akik itt vannak eltemetve, mint Fr. Michele Pccirillo, vagy Fr. Firas Hijazin, aki nemrégiben hunyt el. Jómagam is gyakran járok a szentélybe, hogy megemlékezzem Szent Mózesről és a prófétákról.

Tavaly júniusban viszont egy váratlan esemény történt a Nébó hegyén, II. Abdallah Jordánia királya úgy döntött, hogy ott szervez meg a turisztikai szektor vezetőivel egy találkozót, azzal a témával, hogy miként tudják a járvány után újraindítani a turizmust. „A helyszín kiválasztása azért eset a Nébó hegyére, mert a turisták többsége katolikus, és ezzel is bátorítani akarják őket, hogy jöjjenek Jordániába, - magyarázza Fr. Raffaele. Ott volt a király, az ő fia, és kb. tizenöt személy a turisztikai rendészettől. Alkalmam volt beszélni II. Abdallah királlyal, aki igen nyitott és emberséges. Amúgy a királyi ház mindig is támogatta a ferences testvérek munkáját, azért is mert a ferencesek voltak azok, akik a Jordániai turizmust nemzetközi szintre emelték, köszönet érte a testvéreknek, és nem utolsó sorban Fr. Michele Piccirillonak”.

A ferences testvérek a Kusztodiából egy ideje részt vesznek az oktatásban is. Ilyen az Szentföldi Ammani iskola, amely a térség egyik legjobb iskolája. „Most, hogy az iskolák újra megnyitottak, az ammani testvérek is elfoglaltabbak. Minden nap imádkozom Rachid atyáért, aki egyben az iskola igazgatója, hogy Isten őrizze meg ebben a nehéz időbe”, mondja Fr. Raffaele Caputo.

Szent Mózes ünnepének előestéjén, aki választott vezető és egy karizmatikus személyiség, Fr. Raffaele felhívja a figyelmet a próféta fontosságára: „Mózes a választott zsidó népet kivezeti Egyiptomból az ígéret földjére, az Úr mindvégig beszélt vele. Még ma is tisztelik Mózest a zsidók, muzulmánok, keresztények, általa mindenki egy nagy család. Ezért a Nébó hegy a béke központja”.

 

Irta: Beatrice Guarrera

Forrás: custodia.org

 

San Salvatore

 

Ferences iskolák

 

Szent Jeromos

 

Tanulmányi ösztöndij a Szentföldön maradásért.

 

A Komisszáriusok hálózata a Szentföld támogatására

 

Betlehem és a Status Quo a Covid -19 idején

„Első alkalom, hogy a Születés bazilikát ennyire üresen látom: az én érkezésem, közvetlenül az utolsó Intifáda után egybeesett a zarándokok számának növekedésével, ezért még soha nem láttam a Bazilikát ilyen helyzetben.” Számolt be Fr. Ananiasz Jaskólski, aki a Bazilika első sekrestyése, és egyben a Status Quo helyettes felelőse. Egyben elmondta azt, hogy mi is történt a Bazilikában a márciusban bekövetkezett teljes zárlat után, amióta már 84 nap telt el.

A zarándokok jelenlegi hiánya, amelyet  az évek folyamán megelőzött a zarándokok számának exponenciális növekedése, nem gátolja a Szentélyt abban, hogy a mindennapi életet és belső programot a Status Quo-val együtt tovább éljék. „Személy szerint ugyanazokat a feladatokat látom el amelyek előtte is megvoltak, s ezt éppen a Status Quo-nak köszönhetően”, állítja Fr. Ananiasz, „az egyetlen különbség, hogy előtte minden pillanatban készen álltunk a hívek fogadására, most viszont meg kell tanuljuk helyesen kezelni azt az időt amit előtte teljesen a hívekre szántunk. Így számomra ez az imádság és az elmélkedés intenzívebb időszakává lett, főleg, hogy távolról is, sokszor a médián keresztül is, sokan kérik imáinkat”.

A Status Quo a történelmi hagyományok, szabályok és törvények mechanizmusa, amely meghatározza a kapcsolatokat, a tevékenységeket, a mozgásokat, amelyek a Bazilikában történnek. Ugyanis a tulajdonjogot közösen birtokolják a különböző – latin, görög-ortodox és örmény – keresztény felekezetek, s ez az évszázadok folyamán sok feszültségnek és vitának volt a forrása, amelyek eredményeképpen alakult ki a Status Quo.

Ez tehát egy egyedi szabályozás, amelyre mindenki támaszkodhat, és amely egyben segít közvetíteni a különböző életstílusok és a kulturális különbségek között egyaránt.  „Ezen szabályok nélkül konfliktusok lennének, de a szentélyek nem lehetnek ilyen konfliktusok helyei- állítja Fr. Ananiasz- ezért a Status Quo segít ellenőrzés alatt tartani és szabályozni a részleteket”.

A Status Quo szabályt a Születés Bazilikájában több irat is megőrizte: az egyik egyfajta rövid kis iromány a mindennapokra; a második már jóval nagyobb terjedelmű, amely magában foglalja az egésznek az alapját, többek között, a liturgiák vagy más találkozások alkalmával elhelyezkedések, a barlang használatának idejét, felvázolja a tárgyak pontos helyét, a takarítás lefolyásának menetét, meghatározza hová lehet a gyertyákat elhelyezni, és más általános szabályokat; a harmadik pedig magába foglalja a különböző ünnepek szabályait. Mindezek mellett minden évben kiadnak egy külön szabályozást csak karácsonyi időszakra.

Ezen könyvekben nemcsak a ferencesekre és az ünnepeikre vonatkozó szabályok vannak, hanem a többi közösség feladatkörét is tartalmazza, így kölcsönösen mindenki tudja az arra az időszakra szóló szabályokat, feladatokat melyeket mindenki betart, így minden helyzetben mindegyik közösség tudja mit kell tennie.

„Hogy valójában megértsük az egésznek a dinamikáját, melynek mi vagyunk a főszereplői szükség van tanulásra és szenvedélyre- folytatja Fr. Ananiasz- de mindenekfelett szükség van a helyek iránti szeretettre: ha egy testvérnek nem sikerül megszeretnie ezen dinamikát és azok mély jelentőségét, akkor ez csak egy egyszerű szolgálat lesz számára semmi több. Őrzői vagyunk ezen helyeknek: olyanra van szükség, aki szereti Jézust, szereti ezen helyeket és az itt élőket.” A sekrestyés szerint a sok tanulásra és a megfigyelésre van szükség, ahhoz hogy beléphessünk a „Szent ismétlődés” perspektívájába.

 

Forrás: Giovanni Malaspina

Custodia Terrae Sancte

 

https://www.custodia.org/it/news/betlemme-e-lo-status-quo-al-tempo-del-covid-19

A Muski Kolostor

1632. április 21-e volt, amikor az akkori Szentföldi Kusztos, Fr. Paolo da Lodi, egy épületet kapott a Velencei konzultól a testvérek részére, akik szolgálatot teljesítettek Kairóban.

Majdnem négyszáz évvel később a Szentföldi Kusztódia még mindig jelen van Egyiptomban a Muski kolostornak köszönhetően. Egyiptom mindig is központi szerepet játszott a bibliai és történelmi eseményekben: kezdve az izraeliták történetével, amelyet a Kivonulás könyve beszél el, majd a Szent család menekülésén át Egyiptomba. egészen a történelmi találkozásig, amely Szent Ferenc és Malek El Kamel szultán között 800 évvel ezelőtt létrejött.

„Ma a Kairói kolostorunkban található a Keleti Keresztény Tanulmányok Ferences Központja, amely 1954 óta egy kapcsolatot képez kelet és nyugat között” meséli Fr. William Faltas Makar, az állandó jelleggel négy testvérből álló Musk-i ferences közösség házfőnöke.  „A Kusztodia jelenléte Egyiptomban nagyon fontos, ebben nagy szerepe van a Muski kolostornak mely egy hidat képez az Egyiptomi provincia és a Kusztodia között.”. A kilencvenes években, az egyiptomi ferences provincia, mely előbb része volt a Kusztodiának, önállóvá vált. A ferences rend végül is úgy döntött, hogy a Muski kolostort a Kusztodiára bízza, hogy irányítsák az iskolát, és a helyi könyvtárat. A nagy könyvtár mintegy harmincezer példánnyal rendelkezik és található benne egy keleti gyűjtemény is, melyet arab, szír, kopt, török, perzsa és örmény kéziratok alkotnak.

A kolostorban ugyanakkor felelhető egy nagy történelmi archívum és a Szűz Mária menybevételéről elnevezett plébánia, amely számban megfogyatkozott keresztényeket látja el. A múltban, az igen nagy számban jelenlévő külföldiekből álló közösség miatt a Muski kolostor Kairó egyik legnagyobb latin plébániája volt, melyhez még három templom tartozott: Szent József, Bulaco és Meadi, melyek később önálló plébániák lettek. A 1900 évek elején, a hívők száma mindössze húszezer volt, majd a későbbiekben még negyvenötezerrel nőt a létszám, ezek között voltak, olaszok, máltaiak, osztrákok, szlávok, franciák és keletiek. Ma a latin keresztények létszáma drámaian alacsony, mivel az 1952-es egyiptomi forradalom után rengeteg külföldi elhagyta az országot – magyarázza Fr. William -. Ma az egyetlen latin virágzó közösség az a szudáni közösség.

Ma a Mennybevételről elnevezet plébániát a katolikus koptok is látogatják, hívekkel viszont a templom csak ünnepekor telik meg. Húsz év után idén volt először keresztelő – meséli Fr. William Faltas, aki egyben a plébános is. Szent Rita ereklyéit is elhoztuk, ünnepséget is rendeztünk, hogy felélesszük a plébániát. A helyi nővér közösségekben is végzünk kápláni feladatokat, ilyen közösség a Jó pásztor közösség, a misszionárius nővérek és Mária szeplőtelen szívének közössége.

A Kusztodiában szolgáló testvérek elkötelezettek ugyanakkor a szegények megsegítésében is, pl: távoli örökbefogadás, a betegek anyagi támogatása és a külföldi diákok elszállásolása, akik Kairóban maradnak. Mindemellett ideiglenes szállást biztosítunk azon betegek családtagjainak vagy barátjainak, akik Muski kolostor szomszédságában található rákos betegségek kezelésére specializálódott kórházba vannak beutalva  – folytatja a kolostor házfőnöke -. Igyekszünk némi megkönnyebbülést, anyagi támogatást adni, és egy helyet, ahol megpihenhetnek. A corona vírus járvány miatt szintén rengetegen szenvednek. A mi közelségünkben nem voltak vírusos esetek, viszont rengeteg minden megváltozott. A keleti hagyományhoz hozzátartozik a szobrok, szent tárgyak, helyek csókkal való köszöntése, de idén távolságot kellett tartani. Ugyanez volt érvényes a barátok és szülök látogatására is.

Kapcsolatunk a muzulmán közösséggel jó, köszönhetően az egyetemnek, és a könyvtárban lévő iszlám könyveknek. Sokan kérnek engedélyt, hogy bemehessenek a könyvtárunkba a doktorátus miatt, vagy éppen az egyetemi dolgozatok miatt, ekkor többségük segítséget kérnek a testvérektől, kik jártasak a tudományban, magyarázza Fr. William. Vannak a keleti tudományban igen elismert személyek mint: Fr. Vincenzo Mistrih, a latin és görög nyelv szakértője, nyelvnek és a görögnek, Fr. Wadi Abullif Malik Awad, a kopt nyelv nyelv szakértője és egyben Tawadros pápa tanácsadója, és Fr. Vincenzo Ianniello, aki a tanulmányi központ, és egyben a könyvtár és az archívum vezetője is.

A sok kötelezettségvállalás ellenére a Kairóban élő testvérek, igyekeznek nem elhanyagolni a testvéri közösséget, ezért minden nap megvan a közös ima.

„Nemrég abban a kegyelemben részesültem, hogy megkaptam az engedélyt, hogy lebontsunk egy elhagyott épületet, ami mintegy kétszáz méterre van a kolostortól – mondja Fr. William Faltas Makar -. Végre megkaptuk, és az elkövetkezendőkben el kell döntsük mi legyen eme területnek a jövője.

 

Forrás: Custodia Terrae Sancte

Irta: Beatrice Guarrera.

Szeptember 24. 2020

Tabgha

 

A primátus és a kenyérszaporítás helye a Genezáreti tó partján. 

Narrátor fr. Mátyás OFM

Gyűjtés a Szentföldnek

 

Szentsír Gyűjtés

 

Gyűjtés a Szentföld javára

 

Szentsír

fr. Mátyás a Szentsír előtt (a szemüveges ferences testvér, a fehér szakállú keleti szerzetes mellett)

Szentsir Bazilika

fr.Csaba interjúja fr. Mátyással