Vasárnap Jeruzsálemben

Az Üdvözítőről nevezett templom tornya

A hétvége Jeruzsálemben nagyon jó tükre annak, hogy ki, milyen vallás híve, hová tartozik. Pénteken a muzulmán üzletek bezárnak, felélénkül a mecsetek körüli forgalom. Szombaton ünneplőbe öltözött zsidók igyekszenek a zsinagógába. A gyerekek és fiatalok is vidáman, mégis bizonyos fajta komoly öntudattal haladnak az utcán. Vasárnap a kereszténység ünnepe. Ilyenkor bezárnak a keresztény kegytárgy kereskedések és Jeruzsálem templomaiban a feltámadást ünneplik az itt összegyűltek.

A San Salvatore ferences rendház, ahol bennünket elszállásoltak, vasárnap reggel békés nyugalmat áraszt. Ez a csendes délelőtti idő jó alkalom az imádságra, a benyomások és gondolatok elrendezésére, a pihenésre. Délelőtt 10 órakor van a közösségi szentmise. Mi is ezen veszünk részt, hogy az itt élő ferencesekkel együtt ünnepeljük meg az Úr napját, a vasárnapot. A szentmisében Zakeus történetét olvastuk. mennyire más volt most meghallgatni ezt az evangéliumi részt.  Néhány napja jártunk Jerikóban. Így most olyan közelinek tűnik Zakeus története, amely itt Jerikóban játszódott. A miséző pap kifejtette, hogy mindegyikünknek kell, hogy legyen egy fügefája, amelyre felmászva megláthatjuk Jézust.

Mise után elindultunk a Flagellatio (megostorozás) kolostora felé. Itt van a Ferences Biblikus Intézet, és ide hívtak meg ebédre a ferences testvérek. Ebéd után az Olajfák hegyére fogunk felmenni. Izgalmas események előtt állunk.

Találkozás a vikáriussal

Artemio Vitores, a kusztos helyettese

A kusztos elfoglaltsága miatt nem tudott fogadni, így vacsora után a helyettesével találkoztunk, aki bevezetett bennünket a kusztódia realitásaiba. A kusztos helyettese és egyben a San Salvator házfőnöke Artemio Vitores, aki 40 éve van a Szentföldön.

Lendületesen beszélt. Egy történelmi bevezetővel indította a mondanivalóját.

Elmondta, hogy Szaladin szultán 1187, október 2-án foglalta el Jeruzsálemet a keresztes lovagoktól.

A Szent Sir templommal kapcsolatban három olyan intézkedése volt, aminek máig tartó negatív hatása van.

- Leromboltatta a harang tornyot.

- Befalaztatta a bazilika két kapujából az egyiket. Így máig csak egyik használható.

- A templom kulcsát mohamedán muszlimokra bízta, ami máig így van. Ők nyitják - zárják a bazilikát, régen pedig még fizetni is kellett ezért.

Ebben a korban csak Betlehem, a Szent Sir és Mária Sírja maradt meg, de ezeket is csak nagy erőfeszítések árán és sok üldözés között tudták tartani a ferencesek.

Ettől kezdve a helyi keresztényeket is a ferencesek fogták össze.

Ez mai is így van. A szentföldön élő-, dolgozó ferencesek őrzik a szent helyeket, fogadják a zarándokokat és az általuk vezetett plébániákon ellátják a híveket.

Nagy erőfeszítésbe kerül a szentélyek, épületek megtartása és a híveknek a gondozása. A szentföldi keresztények száma folyamatosan csökken. 1968-ban 20%-a Jeruzsálemnek keresztény volt, ma alig 1,4 %.

A helyi keresztényeknek a ferencesek igyekszenek munkahelyet és lakást biztosítani, hogy ne vándoroljanak el. Ugyanakkor iskolákat, segély szervezeteseket tartanak fenn.

A zarándoklatokra nagy befolyással van a politikai helyzet. Hogyha nyugalom van akkor fellendül a zarándoklat, de egy-egy zavargás, vagy merénylet nagyon vissza tudja dobni. Olyan is előfordult, hogy 3 évig nem jöttek zarándokok a szentföldre, de a kusztódia struktúráit akkor is fenn kellett tartani. Nagy segítséget jelent  a nagypénteki gyűjtés, amelyet a világ összes templomában megtartanak.

Ilyen és ehhez hasonló témákról beszélt a vikárius, akinek odafigyelését és  vendégszeretetét ottlétünk alatt végig tapasztalhattuk.