2011. május 4., szerda

Keresztút Jeruzsálemben

Keresztutat végezni Jeruzsálemben sajátos és nem mindennapi élmény. Zarándoklatunk idején, egy péntek délután három órakor gyülekeztünk mindannyian, akik a San Salvator kolostorban laktunk. Már a gyülekezésnek is sajátos rítusa volt. Kettesével sorakoztunk, majd gyors léptekkel lementünk a keresztút első állomásához, a "pretoriumra." Ez most egy zárt iskola udvar. Itt már sokan gyülekeztek. Hívek, zarándokok a világ minden tájáról, valamint szerzetes nővérek. Nagy megtiszteltetés ért, mert a kusztos helyettese odahívott a menet élére, így ott állhattam azokra, akik a keresztutat vezették. Ennek köszönhetően minden állomásnál a helyszín közvetlen közelében tartózkodhattam és bemehettem azokba a kápolnákba, amelyek különben biztonsági okokból zárva vannak. Nagyon lendületesen mentünk, a zajos jeruzsálemi tömegben. A testvérek, akik vezették nagyon tudták a dolgukat. Látszott, hogy nem először teszik. Az imák olaszul, angolul és lengyelül hangzottak el. A Miatyánkot, Üdvözlégyet és Dicsőséget latinul mondtuk. A keresztút a Szent Sir bazilikában fejeződött be. Megható volt a Golgota üveglappal befedett sziklája előtt állni és egy pillantást vetni a repedésre. Azonban az igazi nagy élmény az volt, amikor ott álltunk a Szent Sir előtt és a vicárius intett, hogy vele együtt lépjek be. Bementünk az első kamrába, majd jól meg kellett hajolni, hogy a belső sir kamrába jussunk, ahol annak idején Jézus teste nyugodott három napig. Amíg az utolsó állomás imái elhangzottak ott térdeltünk a a márvánnyal bevont kő koporsó előtt és a kezemet a márvány lapon tartottam. A belépéskor egy keleti szerzetes fogadott,. Csendben álldogált a háttérben. A vicárius igy köszönt neki görögül: "Krisztus feltámadott." Miután az imák befejeződtek megcsókoltuk a követ és kijöttünk a sir bejáratához. Ott elimádkoztuk a Regina Coelit, valamint a búcsú elnyeréséért a pápa szándékára szokásos imákat. Utána a jelen levő testvérek is egymás után mind bemehettek a sírba.  Utána, egész délután nagy jó, örvendező hangulatban voltam. Valami benső béke szállt belém. egy sajátos szabadság érzés kerített hatalmába: az istentől kapott szabadságé, amely a megváltás kegyelméből fakadó újrakezdés lehetősége.
A keresztút végén még egyszer körbe jártuk a a templomot. Lementünk a Szent Kereszt megtalálásának a kápolnájába.
A Kálvária alatt betekintettünk Ádám barlangjába. majd megnéztük a Golgota sziklájának a folytatását a bazilika szintjén.
Az estét a szállást adó kolostorunk kegytárgy üzletében tett látogatás zárta. Élményekben gazdag pénteki napot zárhattunk. Istennek hála!

2011. április 30., szombat

A keresztút

A keresztút mai alaprajza

A jeruzsálemi zarándoklat fontos tartozéka a keresztút elvégzése. A keresztút azt a másfél kilométeres útszakaszt jelenti, amelyen Jézus a keresztet hordozta. Jelenleg ez az út a Templom jobboldalán álló Antónia-vártól haladt Jeruzsálem utcáin át fel a Golgotára. Eredete talán az a hagyomány, hogy a Boldogságos Szűz végigjárta Fia szenvedésének helyeit annak mennybemenetele után.  Krisztus passiójának tisztelete a 12-13. században széles körben elterjedt, miután a szentföldi keresztes lovagok haza tértük után emléktáblákat állítottak azokról a helyekről, amelyeket a harcok folyamán végigjártak. Ez a fajta passió-tisztelet a kis-Jeruzsálem nevet kapta. Palesztinán kívül a mai keresztúthoz hasonló, szervesen összetartozó állomásokat először Bolognában a San Stefano templomban állították föl már az V. században. Amikor a ferencesek 1342-ben átvették a szentföldi helyek felügyeletét, egyik céljuknak azon szent helyek és Krisztus szenvedése tiszteletének elterjesztését tették. Kezdetben igen eltérő volt a keresztúti állomások száma és témája. Az 5. századi Bolognában 5, a 15. századi Antwerpenben 7 stáció volt. A keresztutak néha 20, 30 vagy még ennél is több állomásból álltak. A 14-es számot először a XVI. században említik a Benelux államok területén kiadott ájtatos könyvekben.
A stációk témája, hasonlóan számukhoz, nagy változatosságot mutatott. A korai sokstációs keresztutaknak olyan helyek és események is részei voltak, amelyek csak nagyon lazán vagy egyáltalán nem kapcsolódtak a passióhoz. Ilyen volt például a gyógyító víz medencéje, a Heródes háza, a Simon farizeus stációja. Krisztus eséseinek száma is váltakozott egy és hét között. Voltak olyan állomások, amelyek eleinte szerepeltek a keresztutakban, például az Ecce Homo jelenet, később azonban már nem. A Veronika stáció azonban eleinte nem, hanem csak később lett a keresztút része.
A Jeruzsálemben tevékenykedő ferencesek minden péntek délután elvégzik a keresztutat. A XIV századtól használják azt az útvonalat, amelyet ma is végig járnak. Kilenc állomás a Via Dolorosán található, a többi a Szent Sir bazilikában. A ferencesekhez a következő állomások tartoznak: a Megostorozás, az Elítélés, Második elesés és Cirenei Simon segíti Jézust. A 3. és a 4.-ik az örmény katolikusoké, a 6.-ik a görög katolikusoké.
 

2011. április 28., csütörtök

Szent Péter bűnbánati temploma

St. Petrus in Gallicantu

Péter tagadásának emlékére
Valószínűnek tartják, hogy ez a templom Kaifás főpap háza helyén épült. A templom, annak emlékét őrzi, hogy szent Péter a kakas kukorékolás hallatán ráeszmélt, hogy megtagadta mesterét és bánatában sírni kezdett.
Érdekes volt látni, hogy az irányt a parkolóból a falra festett kakas és egy nyíl jelzi. A szentélyt passionista szerzetesek gondozzák. Nagyon sok látogatóval találkoztunk. A templom alatt sziklába vájt ciszterna és pince látható. Itt tarthatták fogva Jézust. A templom meghitt hangulatú. Kint az udvaron egy szobor csoport emlékeztet a szentírási jelenetre, amikor a szolgáló rábizonyította Péterre, hogy Jézus tanítványai közül való. (Mk 14,66-72)
Egy régi lépcsőt is számon tartanak, amelyen maga Jézus is járhatott.
Mielőtt visszatértünk az Ó-városba, megcsodáltuk a kilátást. A távolban látszik Betlehem. Szinte hihetetlennek tűnt látni ezeket a szent helyeket.
Jeruzsálemre is nagyon jó a rálátás. Alattunk a Gihon völgye (Gehenna), a szemét égetésnek a helye. Ennek folytatása a Jozafát völgye, valamint a Kidron és azon túl kezdődik az Olajfák hegye.
Hosszas szemlélődés után visszaindultunk a kolostorba. Délután részt veszünk a keresztúton, amelyet a testvérek vezetnek Jeruzsálem utcáin.

2011. április 26., kedd

Emmausz



Szentmise Emmauszban. A résztvevőknek kenyeret osztottak, az emmauszi események emlékére.

2011. április 23., szombat

Vigilia a Szentsirnál




Nagyszombat, Húsvét vigíliája Jeruzsálemben, a Szentsír Bazilikában.

Keresztut Jeruzsálemben



Nagypéntek délutánján a szentföldi kusztos vezetésével, a ferences testvérek keresztutat végeztek Jeruzsálem utcáin. Az első állomás egy korán iskola udvarán van. A hívek sokaságától követve járták végig az állomásokat, majd a Szent Sírnál fejezték be a keresztutat.