2016. február 5., péntek

Jézus megkeresztelkedésének színhelye

Az UNESCO február 2-án ünnepélyes körülmények között hivatalosan is a világörökség részévé nyilvánította Jézus megkeresztelkedésének helyszínét a Jordán folyó partján.


Az ünnepélyes ceremónián részt vett a jordán delegáció, valamint a jeruzsálemi latin patriarkátus vikáriusa, Maroun Lahham érsek.

Lahham érsek beszédében úgy fogalmazott: a keresztség helyszíne „olyan hely, ahol Krisztus hangja még mindig visszhangzik”, ezen a „csendes és biztonságos pontján a lángokban álló Közel-Keletnek”.

„Az evangélium – folytatta Maruon Lahham érsek – erről a helyről beszélt kétezer évvel ezelőtt, a népi vallásosság ezt megerősítette, régészeti feltárások bizonyították, négy pápa ellátogatott ide, és ma a nemzetközi közösség hivatalosan is elismeri.”

Jeruzsálem óvárosát és falát Jordánia javaslatára nyilvánították világörökséggé  1981-ben. Jeruzsálem városa már akkor sem állt Jordánia tényleges igazgatása alatt, azóta pedig hivatalosan is lemondott róla.
Forrás: News.va; Aleteia.org
Fotó: Greg Kandra
Magyar Kurír
(vn)

2015. december 31., csütörtök

Bizánci kolostor

Egy 2700 éves tanya és egy bizánci kolostor maradványaira bukkantak régészek Izraelben egy új lakónegyed építkezésén.
A Tel-Avivtól északnyugatra lévő Ros Haájn városka új lakónegyedének előkészítésekor került elő a föld alól egy 30-szor 50 méteres egykori mezőgazdasági épület - értesült a Ynet, a Jediót Ahronót újság honlapja.

Az Izraeli Régészeti Hatóság által 2015. december 30-án közzétett felvételen egy hatalmas, bizánci kori mozaik részlete látható. (Fotó: EPA/Izraeli Régészeti Hatóság) Az Izraeli Régészeti Hatóság által 2015. december 30-án közzétett felvételen egy hatalmas, bizánci kori mozaik részlete látható. (Fotó: EPA/Izraeli Régészeti Hatóság)


A diákok segítségével végzett ásatásokon a régészek egy 24 helyiségből álló, közös udvar köré felhúzott egykori épületet találtak, amelynek néhány fala több mint két méter magasan megmaradt.

Az udvaron a gabona őrzésére és előállítására szolgáló ősi eszközökre, egy olajprésre és két, a Kr. e. 4. századból származó ezüstérmére leltek, amelyeken Athéné görög istennő arcképe, valamint neve, és az őt jelképező bagoly képe látható.

Egy olajprés a monostorkomplexum területén Ros Haájnnál. (Fotó: EPA/Izraeli Régészeti Hatóság) Egy olajprés a monostorkomplexum területén Ros Haájnnál. (Fotó: EPA/Izraeli Régészeti Hatóság)


Az ásatásokat vezető régész, Amit Sedman szerint több száz éven át működött a gazdaság, majd a hellenisztikus korban, mintegy 2200 évvel ezelőtt sorsára hagyták. Újabb évszázadok elteltével, az 5. században aszály sújtotta a vidéket és megváltoztatta annak látképét. Ekkoriban terjedt el a kereszténység is a térségben, és az egyik dombon kolostort építettek.

Az ásatásokon fellelt bizánci kolostorban volt egy templom, étolaj előállítására szolgáló prés, hálótermek és istállók is. A padlót hatalmas színes mozaik borította, amelyen egy görög nyelvű szöveg elmeséli, hogy Theodósziosz szerzetes idején húzták fel az épületet. "Áldott legyen érkezésed, áldott legyen távozásod, ámen" - áll még a szövegben.

Egy ezüstérme Athéné görög istennő képével, a Ros Haájnnál fellelt bizánci kolostor közelében fekvő, római kori tanyán. (Fotó: EPA/Jim Hollander) Egy ezüstérme Athéné görög istennő képével, a Ros Haájnnál fellelt bizánci kolostor közelében fekvő, római kori tanyán. (Fotó: EPA/Jim Hollander)


Több száz évvel a kolostor bezárása után, az oszmán-török időszakban mészégető kemence működött a területen. Az izraeli régészeti hatóság megígérte, hogy látogathatóvá teszi a romokat.

Forrás: http://www.hirado.hu/2015/12/31/bizanci-kolostorra-es-okori-tanyara-bukkantak-izraelben/

2015. december 3., csütörtök

Ezékiás király

Azonosították Ezékiás júdai király pecsétjét Jeruzsálemben

  2015. december 3. 10:05 MTI

Ezékiás pecsétjeEzékiás júdai király pecsétjeként azonosították a kutatók a 2009-ben Jeruzsálem óvárosának fala mellett, a Templomhegy szomszédságában talált leletet - adta hírül a Ynet, a Jediót Ahrónot című újság honlapja. Archeológusok első alkalommal azonosítottak izraeli vagy júdeai uralkodói pecsétlenyomatot.
Ezékiás pecsétnyomata mellett további harminchárom pecsétre bukkantak, amelyek közül több szintén tartalmazott héber írást. Az i. e. 727 és 698 között élt Ezékiás júdai király ovális uralkodói pecsétnyomója mindössze 9,7 milliméter hosszú és 8,6 mm széles volt, és egy vékony zsinórral átkötött papirusztekercset lezáró, tizenkétszer tizenhárom milliméteres, három milliméter vastag agyagba nyomták bele mintegy 2700 évvel ezelőtt. Az ásatások helyszíne a tudósok feltételezése szerint Ezékiás idején a királyi palota élelmiszerraktárát szolgáló szemétdomb lehetett. Eilat Mazar, a Jeruzsálemi Héber Egyetem szakértője szerint a pecséteken ebben a korszakban megváltoztak a jelek. Az uralkodó jelképe eleinte az erőt és hatalmat kifejező skarabeuszbogár volt, később ezt felváltotta az isteni védelmet jelző, az asszíriai uralkodókat is gyakran szimbolizáló szárnyas nap képe. A kutatók szerint a változás, az élet szimbólumának bevezetése megerősíti a feltételezést, hogy Ezékiás i. e. 704-ben súlyos, életét veszélyeztető korabeli bőrbetegségben szenvedhetett, amelyből kigyógyult, és ezért az élet jele különösen fontossá vált számára. Ezékiás uralkodása idején Ézsaiás próféta tanácsára eltávolíttatta a város szentélyéből más vallások kegytárgyait, és az egész országot megtisztította a bálványozástól. Uralma alatt Szín-ahhé-eríba asszír uralkodó sikertelen hadjáratot folytatott Jeruzsálem ellen. A Biblia szerint ő rendelte el a közeli silói forrástól Jeruzsálembe vizet vezető csatorna munkálatait, amely az ostrom idején meghatározó jelentőségű volt. Ennek a vízellátó csatornának a maradványait mát a tizenkilencedik században megtalálták. A bullát már 2009-ben feltárták a régészek, de csak idén ismerte fel jelentőségét Reút Ben Arie, a Héber Egyetem tudósa. Eleinte ugyanis Melkijáhunak olvasták a szövegben található betűket, de később észrevették a pontozást, amely "melech Judára", Júda királyára változtatta a szavak értelmét, és egyértelművé tette, hogy egy királyi pecsét nyomát találták meg.


2015. október 15., csütörtök

Szodoma


Régészeti szenzáció – megtalálták Szodomát

 

Az Ószövetség leírása szerint Szodoma egyike volt a Jordán síkságán fekvő öt városnak, jelentős kereskedelmi központ. Lakói azonban igen romlottak voltak – amiért az Úr úgy döntött, elpusztítja a városukat.  Ábrahám arra kérte az Urat, hogy ha tíz igaz embert talál a városban, kímélje meg a lakók életét. Az Úr két angyalt küldött, akik a város – végül kiderült egyetlen – igaz emberénél, Lótnál szálltak meg. Az Ószövetség leírása szerint a “város férfiai, ifjai és öregjei” összegyűltek Lót házánál, és követelték, hogy adja ki a nála megszálló férfiakat, hogy “megismerhessék” azokat. (A héber kifejezést sokan a homoszexuális aktussal azonosítják, ezért lett ennek eufemisztikus megfelelője sok nyelvben a szodómia.) Lót nem adta ki őket, az angyalok viszont figyelmeztették őt és feleségét, hogy meneküljenek el – de ne nézzenek vissza. Míg az angyalok kénköves ménkővel elpusztították a várost, Lót felesége visszanézett – és sóbálvánnyá vált.
Eddig a bibliai történet -de mi a valóság? Jordániában, az ókori öt város területén folytattak ásatásokat amerikai régészek az új mexikói Trinity Southwestern Universityről. Ahol pedig a bibliai leírás alapján Szodomának feküdnie kellett, ott valóban találtak egy hatalmas bronzkori várost. Tell el-Hamaam a településdomb neve, amely alatt a város rejtőzött, amely a régészeit vizsgálatok alapján i.e. 3500 és 1450 között élte fénykorát, és a kor állapotaihoz képest valóban igen jelentős kereskedőváros lehetett, amelyen keresztül a Dél (és akár Egyitpom) árui eljuthattak Mezopotámiába. Tízszer akkora volt, mint a régió többi városa, ami lehetővé tette, hogy sokkal inkább városias – a bibliai héber pásztorok szemével mondjuk így, romlott – életet éljenek lakói, mint bárhol másutt a térségben.
Hatalmas falai voltak. Előbb egy tíz méter magas öt méter széles falat építettek, majd ezt átépítették, és egy még ennél is szélesebb, hét méter széles védvonalat építettek  – ami bizonyítja a város gazdagságát, hogy volt mit félteniük a rablóktól. A falakat tornyok, bástyák védték, a városban házak, paloták alapjait találták – jellegzetes bronzkori edényekkel együtt. Sajnos feliratos táblákat – bár a térségben ekkor már ismert volt az írás – egyelőre nem találtak.  A város i.e. 1450 körül – nagyjából amikor a héberek először eljutottak e vidékre – elnéptelenedett, és a vidék vagy hétszáz évig teljesen lakatlan volt. Steven Collins, a régészcsoport vezetője szerint gyakorlatilag biztos, hogy amit megtaláltak, az a bibliai Szodoma. “Minden kirtériumnak megfelel, ami az írásban van” – mondta egy libanoni hírportálnak.  Hogy mi okozta a város pusztulását, azt még keresik a tudósok – egyesek földrengést, mások egy aszteroidát sejtenek mögötte. Az ásatások folytatódnak – és szinte bizonyos, hogy hamarosan felkerül Szodoma a világ turisztikai térképére is.

http://www.globoport.hu/135924/regeszeti-szenzacio-megtalaltak-szodomat/

2015. október 3., szombat

Machaerus

A jordán hercegnek is bemutatták Vörös Győző ókorkutató újabb szentföldi kötetét

2015. október 2. péntek 14:13

El-Hasszán bin Talal jordániai hercegnek is bemutatták Vörös Győző ókorkutató idén, a milánói Edizioni Terra Santa gondozásában megjelent Machaerus II. című kötetét, melyben a Nagy Heródes által építtetett palotának, Keresztelő Szent János vértanúsága helyszínének régészeti feltárásairól számol be.


A jordán herceg szeptember végén lányával, Szumaja bint el-Hasszán hercegnővel együtt fogadta Ammánban, a királyi palotában a magyar archeológust, Vörös Győzőt és Magyarország jordániai nagykövetét, Czibere Csabát.

A látogatás apropóját a jeruzsálemi Studium Biblicum Franciscanum, a római Antonianum Pápai Egyetem régészeti intézete kihelyezett tagozatának kiadványsorozata, a Collectio Maior 55. köteteként megjelent könyv megjelenése adta, melyben Vörös Győző Heródes egykori palotája, Machaerus vára régészeti feltárását mutatja be.

Keresztelő Szent János vértanúsága helyszínének régészeti feltárásait jelenleg a szerző, Vörös Győző vezeti, míg korábban, a ’70-es évektől Michele Piccirillo professzor haláláig a Studium Biblicum ferences szerzetesei végeztek kutatásokat a helyszínen. A 2014-ben megjelent első és a most megjelent második kötet a Machaerus erődítmény régészeti feltárásának munkálatait mutatja be egészen napjainkig.

A jordán királyi család mindig is nagy figyelmet szentelt az ásatásoknak, a munkálatokat Hasszán herceg többször személyesen is megtekintette.
Forrás és fotó: Fondazioneterrasanta.it
Magyar Kurír
(zn)

2015. szeptember 9., szerda