Régészeti szenzáció – megtalálták Szodomát
Az Ószövetség leírása szerint Szodoma egyike volt a Jordán síkságán
fekvő öt városnak, jelentős kereskedelmi központ. Lakói azonban igen
romlottak voltak – amiért az Úr úgy döntött, elpusztítja a városukat.
Ábrahám arra kérte az Urat, hogy ha tíz igaz embert talál a városban,
kímélje meg a lakók életét. Az Úr két angyalt küldött, akik a város –
végül kiderült egyetlen – igaz emberénél, Lótnál szálltak meg. Az
Ószövetség leírása szerint a “város férfiai, ifjai és öregjei”
összegyűltek Lót házánál, és követelték, hogy adja ki a nála megszálló
férfiakat, hogy “megismerhessék” azokat. (A héber kifejezést sokan a
homoszexuális aktussal azonosítják, ezért lett ennek eufemisztikus
megfelelője sok nyelvben a szodómia.) Lót nem adta ki őket, az angyalok
viszont figyelmeztették őt és feleségét, hogy meneküljenek el – de ne
nézzenek vissza. Míg az angyalok kénköves ménkővel elpusztították a
várost, Lót felesége visszanézett – és sóbálvánnyá vált.
Eddig a bibliai történet -de mi a valóság? Jordániában, az ókori öt
város területén folytattak ásatásokat amerikai régészek az új mexikói
Trinity Southwestern Universityről. Ahol pedig a bibliai leírás alapján
Szodomának feküdnie kellett, ott valóban találtak egy hatalmas bronzkori
várost. Tell el-Hamaam a településdomb neve, amely alatt a város
rejtőzött, amely a régészeit vizsgálatok alapján i.e. 3500 és 1450
között élte fénykorát, és a kor állapotaihoz képest valóban igen
jelentős kereskedőváros lehetett, amelyen keresztül a Dél (és akár
Egyitpom) árui eljuthattak Mezopotámiába. Tízszer akkora volt, mint a
régió többi városa, ami lehetővé tette, hogy sokkal inkább városias – a
bibliai héber pásztorok szemével mondjuk így, romlott – életet éljenek
lakói, mint bárhol másutt a térségben.
Hatalmas falai voltak. Előbb egy tíz méter magas öt méter széles
falat építettek, majd ezt átépítették, és egy még ennél is szélesebb,
hét méter széles védvonalat építettek – ami bizonyítja a város
gazdagságát, hogy volt mit félteniük a rablóktól. A falakat tornyok,
bástyák védték, a városban házak, paloták alapjait találták –
jellegzetes bronzkori edényekkel együtt. Sajnos feliratos táblákat – bár
a térségben ekkor már ismert volt az írás – egyelőre nem találtak. A
város i.e. 1450 körül – nagyjából amikor a héberek először eljutottak e
vidékre – elnéptelenedett, és a vidék vagy hétszáz évig teljesen
lakatlan volt. Steven Collins, a régészcsoport vezetője szerint
gyakorlatilag biztos, hogy amit megtaláltak, az a bibliai Szodoma.
“Minden kirtériumnak megfelel, ami az írásban van” – mondta egy libanoni
hírportálnak. Hogy mi okozta a város pusztulását, azt még keresik a
tudósok – egyesek földrengést, mások egy aszteroidát sejtenek mögötte.
Az ásatások folytatódnak – és szinte bizonyos, hogy hamarosan felkerül
Szodoma a világ turisztikai térképére is.
http://www.globoport.hu/135924/regeszeti-szenzacio-megtalaltak-szodomat/