Golgota

Új fény a Frankok kápolnája számára

Egy klasszikus szentföldi emlékkép legóhajtottabb helye. Kevesen tudják azonban, hogy a Szent Sir bazilika bejáratától jobbra található lépcső egy jelenleg még rejtett építészeti, művészi kincshez vezet, amelynél most kezdődtek el a restaurálási munkálatok. Egy erkélyről van szó, amelyet a keresztes korban építettek, és a történelem folyamán különféle névvel illették: Görcsök kápolnája, vagy a Hétfájdalmú Szűz kápolnája, Fájdalmas Szűz kápolnája. Utalással a bazilikában jelen levő szerzetesi közösségre Frankok kápolnájának hívják, mert a ferencesekre van bízva, és a keletiek „frankoknak” hívja őket.
P. SERGIO GALDI, ofm, a szentföldi kusztódia titkára “Mi itt vagyunk és őrizzük. Megpróbáljuk megőrizni ezeket a helyeket, konzerválni őket, hogy a jövőben, amikor a zarándokok ide jönnek, kifejezhessék tiszteletüket a kövek és helyek iránt. Valójában méltó volt visszaadni ezeknek a köveknek a régi fényét”. A Kálváriára való bejáratként született a Frankok kápolnája, egy ládának tekinthető, amely magába foglalja keresztes kor -, és az azt követő idő művészi alkotásait.
P. EUGENIO ALLIATA, ofm, a Ferences Biblikus Intézet régésze “A keresztesek távozása után és Jeruzsálem muzulmán kézre kerülése után a bazilika kapuit gyakorlatilag mind bezárták. A Kálváriára vezető kaput ablakká alakították át, hogya belső tér egy kis fényhez jusson, kívül pedig az oszlopos erkélyt egy fallal zárták be. Annak köszönhetően, hogy ez a hely annyi évszázadon át zárva volt a művészi elemek jó állapotban maradtak meg. Az oszlopfőkön finom vésetek találhatók. A legjobb állapotban a márvány oszlopok maradtak meg. Fönt, a bejárati kapun, amely a Kálváriára vezet elegáns mozaik maradt meg, amely gyöngy és üveg berakással készült”. Előreláthatóan három hónapos munkára van szűkség a felső fronton: szűkség van egy laboratóriumra, hogy helyre állítsák a márványt, a mozaik padlót a keresztes időkből. Mint eddig is, korábbi restaurálási munkálatoknál néhány diák közreműködik a jerikói Mozaik központból.
OSAMA HAMDAN Mozaik központ igazgatója “A legnagyobb meglepetés a mozaik. A múltban is volt egy beavatkozás, valószínű a tizennyolcadik század végén, az ottomán időben. A mozaik egy részét bevakolták, különösen a széleket és a felső részt. Úgy gondolom, hogy ez a beavatkozás azért történt, hogy megerősítsék a mozaik széleit, hogy ne semmisüljön meg az egész. Ugyanis az egész kápolnát mozaik borította. Ennek jelei még látszanak különösen a kupolán, amely mozaikba volt öltöztetve”. A szentföldi fiatal restaurátorok számára kihívás, hogy az olasz szakemberektől kisérve helyre állítsák a homlokzatot: amelyen Mária és szent János látható a kereszt alatt, valamint az oltár keretét.
ALESSANDRA DI DONE’, restaurátor “A leg szembeötlőbb, az aranyozás teljes felújítása, amelyet nem túl régi időben eltakartak. Abban remélünk, hogy megtaláljuk és helyre állítjuk ezt az arany bori tást.” A Golgota szomszédságában található, ezért a „Kálvária harmadik részének” tekintik. A hely tisztelete Máriához kötődik, aki a kereszt alatt állott. A helyreállítások után, lehetséges lesz a belépés, mint a múltban is a szentmisék idejére, amelyet a ferencesek mutatnak be a kora reggeli órákban.
P. SERGIO GALDI, ofm, a ferences kusztódia titkára “ Ez a hely Mária tekintetét őrzi, amellyel a keresztre tekint. Miután ezt a kápolnát helyreállítjuk, olyan hellyé lesz, ahová a zarándokok jöhetnek imádkozni, továbbra is jöhetnek imádkozni, elhozva valójában a fájdalmukat, amely Mária fájdalma volt a kereszt tövében. Tudva, hogy egy olyan jelenlét található itt, amely közbenjár értük.”

Kána

Kána, minden család plébániáján Egy menyegzős lakoma. Egy különleges vendég, aki a nehézség pillanatában a bajba jutott ifjú pár és a meghívottak segítségére siet. És ezt rendkívüli módon teszi. Mindaz. ami a galileai Kánában történik Jézus első csodájával, amikor a vizet borrá voltoztatja. Amit szent János evangéliumának második fejezete mesél el. A Szentföldön, erre az első jelre minden évben Jézus megkeresztelkedése utáni vasárnap emlékeznek meg. Kána, latin plébániája számára ez egy ünnep, egyben Galilea szerte minden keresztény család számára is. Ebben az évben a környék minden helyéről január 19-én. vasárnap érkeztek. A szentmise alatt, amelyet a szentföldi Kusztos mutatott be, megújították a házassági fogadalmukat.
ODETTE “Ez egy nagyon szép dolog, hogy itt lehetünk ebben a templomban. Jézus első csodájának a temploma, a galileai Kánában: amely jelzi Jézus dicsőségét és jelenlétét Kánában.”
SALIM “Amint tudjátok, Kána egy szent város, mint a többi város, amelyet az első csoda városának neveznek. Ezért az öröm forrása, és mindannyiunk számára megtiszteltetés.”
LAURA “Nagyon boldog vagyok, hogy itt újíthattam meg a házassági fogadalmamat, épp ebben a templomban, azon a helyen, ahol Jézus az első csodáját művelte”.
ELI “Hálásak vagyunk Ferenc pápának, hogy ezt az évet a család évévé tette. Hiszem, hogy a plébániákon és a templomokban, itt és az egész világon, azon kell dolgoznunk közösen, hogy megerősítsük a család alapjait”. A Jézus által mutatott jelnek Kánában Eucharisztikus vonatkozása van.
P. FRANCOIS MARIE SHAMIYEH, ofm, galileai Kána latin plébánosa “A szentatyától kezdve, az utolsó papig, a konszekrációban a kenyeret Krisztus testévé, és a bort Krisztus vérévé változtatjuk át. Itt egy lényegi átváltoztatás történik. Ezért szent János az evangéliumában. Nem az első csodáról beszél, hanem első jelről, amelyet Jézus a családok javára cselekedet itt és a világ minden részén”. Tizennyolcezer lakosú város, néhány kilométerre Názárettől, Galileai Kána története Jézus első csodájához kapcsolódik, amikor a vizet borrá változtatta. A helyi katolikus közösség 145 családból áll, akik szoros kapcsolatban élnek más keresztény egyházak keresztényeivel. Egy kis plébánia, amely ennek ellenére nagyon tevékeny, ahol nagyon érzik annak az ajándéka, hogy Jézus első csodájának a tanúivá kell lenniük.
 P. FRANCOIS MARIE SHAMIYEH, ofm, galileai Kána latin plébánosa “Jelen vannak itt Mária Szeplőtelen Szívének ferences nővérei. Ők egy óvodát, elemi és középiskolát működtetnek. Mi most egy közép iskolát indítunk. Azon kivül működik a Máriás lelkiségű ifjúság. Páli szent Vince közössége. van cserkészet, ifjúság. kórus. Ugyanakkor vannak a családi házaknál az evangéliumi ülések. Ilyen módon megáldjuk a házaikat.” Ilyen módon Kánából. Izrael egy kis plébániájáról elindul egy reményteljes üzenet a Szentföld minden kereszténye számára.
P. Pierbattista Pizzaballa , OFM, szentföldi kusztos „Senki nem gondolta volna abban az időben, hogy Jézus a vizet borrá tudja változtatni. A Szentírásban a bor az öröm és a szenvedély jele. A világ minden családjának – az egyháznak is szűksége van erre a jelre. Néha a szenvedélyünk kialszik. Néha az örömünk és a lelkesedésünk kialszik. Azt szeretnénk, hogy az Úr változtassa át Galilea egyháza számára, az életünket borral teljes életté, az öröm és a szenvedély értelmében.

Jordán folyónál

A keresztények a Jordán folyónál Jézus megkeresztelkedésére emlékeztek.
Megtisztulni a víz által, amely megújít, a keresztények számára lehetővé teszi a megemlékezést. Ennek szellemében keresztények százai a Szentföldről, és zarándokok a világ minden részéről január 12-én megújították a keresztségi ígéretüket, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint ott járt Jézus, és ahol megkeresztelkedett a Jordán folyóban.
A szentmise, amelyet Dobromir Jaszta vikárius atya, mutatott be, lezárta a karácsonyi időszakot. A jelenlévőknek részük lehetett abban a kegyelmi ráadásban, hogy ezt az ünnepet ott üljék meg, ahol Jézus jelenléte megszentelte a helyet.
P. DOBROMIR JASZTAL, ofm, a szentföldi kusztodia vicáriusa
"A keresztséggel új élet kezdődik el. Jézus, aki itt megkeresztelkedett megszentelte a keresztvizet. A víz önmagában keveset ér, mondták az egyházatyák. A Jézus keresztje és küldetése által megszentelt víz a megváltás eszközévé válik. Marcel Butros, Veronika, Miriam és Marisa a neve annak a néy újonnan megkeresztelt gyereknek, akiket Jézus megkeresztelkedésének ünnepén, a mise alatt kereszteltek meg a Jordán folyónál. Hárman a Taybeei plébániához tartoznak. Marisa szülei, aki két éves Jeruzsálemből jöttek. SUSAN SUFAN, Marisa édesanyja
„Egy különleges nap ez számunkra, mert Jézus itt keresztelkedett meg. Ma megáldottnak érezzük magunkat.. És ezen felül, a mienk ez a őgyönyörű gyerek. Ő az életünk! Nagyon boldogak vagyunk, hogy itt Jerikónál keresztelhettük meg őt.” Egész napos zarándoklat volt. Jerikóba érve, a kusztódia küldöttségét a palesztin hatóság képviselői fogadták, Jerikó polgármestere által. Ezután a karaván elindult a Jordán felé, egy aknamezőn át kell haladni. Ez a 67-es háború maradványa, amelyet nem javítottak ki. Végül, a kísértés hegyének a megmászása, a görög keleti kolostorhoz való érkezéssel. A hagyomány szerint Jézus a keresztség után, ide vonult vissza negyven napi imára és böjtre, ahol megkísértette a Sátán. A zarándokok részére a hegyre való mászás azt a tisztulási utat jelképezi, amely lerakja a keresztség alapjait.
P. Dobromir Jasztal , OFM, vicárius „Az itteni keresztényeknek, valamint az egész világon élő keresztényeknek meg kell tisztulniuk. az önzéstől, az önmaguknak való éléstől, ellene mondva a rossznak. Egyszer s mindenkorra ettől megszabadulva, úgy gondolom építhetjük Isten országát magunk körül minden erőnkkel és teljes lendülettel.”

Betlehem, plébánia múlt és jelen között

A betlehemi plébánia, a múlt és jövő között.
A plébános a karácsonyi evangéliumot magyarázza, és a hittanos gyerekek a jászol jelenetet adják elő, ez egyközös jelenet, most adventben, a világ bármelyik plébániáján. Ez mégis egy sajátos plébánia, ugyanis a gyerekek Betlehemiek, abból a városból vannak, ahol Jézus megszületett.
P. NERWAN NASSER, ofm, szent Katalin – Betlehem plébános „Kétségtelenül a szent Katalain és Betlehem története egy nagyon régi történet, mind a keresztényeknek, mind a muzulmánoknak. Kétezer évvel ezelőtt itt születet Jézus Krisztus. Ez a plébánia nagyságban a második Názáret után. Először van Betlehem, utána Jeruzsálem. 5 125 személy tartozik ide, mintegy 1 400 családról van szó.” Egy olyan városban, ahol a keresztények kisebbségben vannak. A telje lakóság 27 ezer fő. A latin katolikus közösség nagyon élő, és a pasztorális tevékenység minden korosztályt érint. A „vasárnapi iskola” a gyerekek részére – így nevezik a hittanórát – egyike ezeknek. A Katolikus Akció központjában zajlik, minden péntek délelőtt. Ugyanis Betlehemben pénteken nincs tanítás – ez szünnap a muzulmánok számára – és vasárnap – ünnep a katolikusok számára. Körül belül négyszáz gyerek gyűl össze, 6-10 éves korosztályúak, olyanok akik első áldozásra és bérmálásra készülnek. Egyetlen lehetőség, hogy elérjék a keresztény gyerekeket.
MUNA HAZBOUN, hitoktató, szent Katalin plébánia - Betlehem „Fontos számunkra, hogy önkéntesként a plébános segítségére legyünk, hogy a gyerekeknek magyarázzuk a Szentírást, használva a kommunikációs eszközöket, mint a power point és a kézműves tevékenységet. Így a gyerekeknek van szabad idejük hancúrozni, szórakozni és kifejezni a személyiségűket. ” Mirenának hívnak és 8 éves vagyok. Itt játszom a társaimmal és azért is jövünk, hogy meghallgassuk Isten igéjét.” „Dániel vagyok, és 10 éves. Minden tetszik, legjobban az atya” NISREEN DABABNEH nővér – hitoktató, szent Katalin plébánia - Betlehem “A Jézus városához való tartozás érzését, ahol Jézus született, egy kissé nevelni kell, mert nem mindig tudatos ez a létező ajándék. Ezeken a hittanórákon keresztül értetjük meg a gyerekkel, hogy ők a város jövője, és mennyire fontos kereszténynek lenni Betlehemben, ilyen időkben, mint a mostani, tudjuk, hogy milyen nehézségei vannak az itt maradásnak.” Péntek a találkozás napja a fiatalok és az egyetemisták számára, akik a betlehemi latin plébániához tartoznak. VERA AL-BANDAK, egyetemisták csoportja “A lelki témákra összpontosítunk: ez lehetővé teszi a növekedést és megérteti velünk hogyan viselkedjünk az életben. Gyakran a társadalmi életről beszélünk, és tevékenységeink is vannak: elmegyünk együtt valahová, együtt eszünk, önkénteskedünk és hasonlók.” P. Nerwan Nasser, aki iraki származású, és csupán három hónapja a szent Katalin plébánosa. Ebben az időszakban azt kezdeményezte, hogy találkozzon a hívekkel, hogy meghallgassa a szükségeiket és a szegénységeiket. Minden délelőtt a plébánián meghallgatási központok vannak és délután a testvérek meglátogatják a családokat. P. NERWAN NASSER, plébános “Itt, számukra a plébános és a segédlelkész Isten után következik. Hogyha van valamilyen dolog, valamilyen probléma két személy között, férj és feleség között, amikor a pap tudomására jut, elég. Ő ismeri a problémát. Hasonló dologgal nem találkoztam más plébánián. És Betlehemben még meg van ez a régiség, ez a hagyomány: jó emberek. A szegénységet illetően, egy család nagyon megérintett. Belépek a házukba és nincs semmi, szék se, semmi. Azonban az ami nagyon megérintett, hogy azok az emberek nagyon elégedettek voltak abban a házban. Nem kértek pénzt. Csak azt mondták nekem: „Atya, hálásak vagyunk, mert Isten mindent tud. Vannak nálunknál sokkal szegényebb emberek.” A plébánia gondol a keresztény családok jövőjére is. Harminc család jár jegyes kurzusra. Hetente találkoznak tanárokkal, szakértőkkel, házaspárokkal, akik hosszabb ideje házasok és szembesülnek az ő erkölcsi hozzáállásukkal, sexualitásukkal, gyerek neveléssel és családi gazdaságukkal.
HANEEN IBRAHIM, Szent Katalin plébánia - Betlehem “Mi azért vagyunk itt, mert tudjuk, hogy ezek a találkozók a jövőben segíthetnek, hogy kezelni tudjuk a kapcsolatunkat, és általában a házasságunkat, azt ami az Egyházzal kapcsolatos, például a jog, mint ma.”
SAMER ISEID, Szent Katalin plébánia - Betlehem “Határozottan mi továbbra is bekapcsolódunk a plébánia minden tevékenységébe, a házasságkötés után is, a vallásos képzésünk miatt, hogy megőrizzük az élő kapcsolatunkat Jézussal.” A sok pasztorális tevékenység között, továbbra is a vasárnapi mise marad a betlehemi latin plébánia élet szíve.
P. NERWAN NASSER, ofm, plébános “Azért jönnek, hogy hallják a szentbeszédet, ugyanis a miséből már elég, mindent tudnak kívülről. „Mit tudunk tanulni ma ennek a testvérnek a beszédéből? – kérdik. Amikor kimegyünk gyakran azt mondják nekem: Atya, köszönet mert….1,2,3, amit hallottunk. Vagy: atya, miért mondtad ezt? Nekik megmarad a prédikáció.” A nehézségek nem hiányoznak Betlehemből: A válaszfal majdnem lehetetlené teszi a mozgást. Munkavállalási engedélyt szerezni Izraelben nehéz. Ennél fogva a családok egyre szegényebbek és sokan úgy határoznak, hogy elvándorolnak. Ennél fogva veszélybe kerül a keresztények jelenléte abban a városban, amelyben Jézus született.
MIKE QATTAN, Betlehem “Én Betlehemben születtem, a feleségem Jeruzsálemben. Három éve vagyunk házasok. Olaszországba mentem miután elvégeztem az iskolát és ott tanultam. Annyi év után, amit külföldön tartózkodtam, elérkeztem arra a pontra ahol el kellett döntenem: vagy végleg kint maradok, vagy visszatérek. Végül is úgy döntöttem, hogy visszatérek ide, hogy családot alapítsak. Kint maradni, nem tűnt ideális megoldásnak.”
VERA AL-BANDAK, egyetemisták csoportja - Betlehem “Én külföldön folytatom a tanulmányaimat, majd azután visszatérek, hogy segítsem, ahogyan tudom a hazám fejlődését. Ugyanis egy bizonyos, hogy Betlehemben vannak a legképzettebb emberek.” A betlehemi keresztények tehát képesek az akadályokat lehetőségekké alakítani. Ökumenizmus és közösség, például, mindennapi tapasztalatai a plébánia laikusai számára.
P. NERWAN NASSER, plébános - Betlehem “Mondok egy dolgot, ami egy kissé különös: a keresztények nagyobb része, akik ide jönnek nem latinok. Nagyobb része ennek a környéknek görög keletiek, vagy sir-koptok. Nekik elég hallgatni a szentmisét. Nekik semmit nem jelent a latin, szír vagy kopt. Nekik elég a: pap, templom, mise.” Így, a sok nehézség ellenére, a betlehemi latin plébánia, sokak számára továbbra is vonatkozási pont.
ROBERT GIACAMAN, a betlehemi plébániáról “Karácsonykor láthatjátok, hogy jól öltözött emberek jönnek. Azonban láthattok szegényeket, akik nem tudnak kijönni, szégyellik kijönni. Azért imádkozom, hogy a plébániánk elérkezzen ezekhez egy nap, és megadja a bátorságot, hogy kijöjjenek, és hallathassák a betlehemi keresztény hangját, aki azt mondja: ‘Gloria in excelsis Deo’.

Ferenc Pápa Betlehemért

„Nem gondolhatunk úgy karácsonyra, hogy ne gondolnánk a Szentföldre. Isten egy meghatározott földre jött el, és Betlehemben jelent meg Isten gyengédsége.” Ezek Ferenc pápa szavai, aki egy olasz napilapnak „La Stampa”, adott interjúban, Betlehemet és lakósait a karácsonyi események középpontjába helyezi. „Karácsony éjjelén mindenek előtt azokra keresztényekre gondolok, akik ott élnek,” hangsúlyozta a pápa. Erős üzenete ez Ferenc pápának. A szavai a Szentföldig visszhangzottak, és a betlehemi keresztényekig is eljutottak, akik Karácsonyra készülnek, nem csak hóval, ami a napokban betakarta a Szentföld nagy részét, beleértve a várost is amelyben Jézus született. Ebben az üzenetben érzik a pápa ölelésének a gyengédségét. JOHNY MICHEL, betlehemi keresztény
„Nagyon boldog vagyok, hogy hallom a pápának ezeket a szavait, mert ez megerősít, abban hogy itt maradjak ezen a földön. Mi nagyon nehéz helyzetben élünk, különösen a palesztinok és izraeliek között. Ezek a szavak még inkább megerősítenek, hogy helyben maradjak. Mert vannak, akik megemlékeznek a palesztinokról, és a pápa nem akárki, és megemlékezik rólunk. Keresztényként, és betlehemi személyként, ahol Jézus született, reményt önt belénk, hogy itt maradjunk, mert azt mondja nekünk: „én veletek vagyok. És amikor a pápa ezt mondja, azt jelenti, hogy a világ minden kereszténye velem van.” „ A betlehemi keresztényekre gondolok, akik nehézségben vannak, és sokan közülük el kellett, hogy hagyják azt a földet, különféle problémák miatt. Azonban Betlehem továbbra is Betlehem marad” mondta még egyszer a pápa, aki arra készül, hogy jövőre meglátogassa a Szentföldet. Ez a remény jele, a helybeli keresztények számára, akik az idei Karácsonyt a szentatya útjának a várásában élik meg.
CAROLINA HODALI, betlehemi keresztény „A családommal fogom tölteni a Karácsonyt. Különféle gondokkal és nehézségekkel külföldről tértünk vissza, hogy itt maradjunk. Abban reménykedem, hogy a pápának lesz bátorsága és hatalma, hogy befolyásolja azokat, akik határozatokat hoznak, hogy véget vessenek az igazságtalanságoknak, és az elválasztó fal építésének. Még mindig hiszem!”

Pásztorok mezeje

Pásztorok mezeje
„Pásztorok tanyáztak a vidéken, kint a szabad ég alatt, és éjnek idején őrizték nyájukat. Egyszerre csak ott állt előttük az Úr angyala, és beragyogta őket az Úr dicsősége. Nagyon megijedtek. De az angyal így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek. Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus, az Úr, Dávid városában. Ez lesz a jel: Találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyermeket.” Lk 2,8-12
„Pásztorok tanyáztak a vidéken, ….. őrizték nyájukat” Nekik jelent meg azon az éjszakán az angyal, hirdetvén a nagy örömet…. ezt beszéli el Lukács evangélista. Habár az evangéliumi elbeszélés nem teszi lehetővé a hely pontos beazonosítását, a keresztények találtak egy helyet kb. két kilométerre Betlehemtől keletre, ahol ma Bet Sahur nevű falu fekszik, amelynek a jelentése „az őrök háza”. Szent Jeromos említi, és az „Áder tornya” nevű szentírási hellyel azonosította, ahol Jákób letelepedett Ráchel halála után.
A bizánci korban egy templomot építettek ide, amelyet a pásztorok tiszteletére szenteltek. A jeruzsálemi egyház megünnepelte Karácsony vigíliáját, és egy barlangot is tiszteltek. Volt egy kolostor is, azonban mindez nem maradt meg, csupán romokat találtak, amikor a keresztesek ide érkeztek. Évszázadokkal később, már a modern korban, Bet Sahurtól két különböző hely őrizte az ősi hagyományt. Az egyik Der er-Ruat néven ismert, amely a helyiség nyugati részén található, és mára gyakorlatilag Betlehem egyik negyedévé lett. Itt egy bizánci templom romjai találhatók. Ma egy ortodox templom található itt, valamint a katolikus plébánia. A másik hely, két kilométer távolságra, észak keletre található, Siyar el-Ghanam a neve, „ Pásztorok mezeje” Egyik oldalán, ahol sok természetes barlang található, a ferencesek a XIX században megvásároltak egy romokkal teli területet.
1951-52 között P. Virgilio Corbo vezetésével ásatásokat végeztek, átfésülve az egész területet. Kiterjedt területet ástak ki, amelyen két kolostort tártak fel, amely a IV és VIII században lakott volt. Az élet nyomai a barlangokban, a heródesi és római korra nyúlnak vissza, az ősrégi malom maradványai, amelyet a két kolostor alapja alatt találtak, kétségtelenül azt igazolják, hogy a helyiség lakott volt Jézus Betlehemben való születése idején. Egy sziklán, amely a Pásztorok mezejének romjait uralja, a Szentfőldi Kusztódia 1953 és 1954 között egy templomot épített "Gloria in excelsis Deo" néven, amely egyike Antonio Barluzzi olasz építész utolsó művének. Külső nézete, a növényzettel, tíz szögű, megdőlt falai egy nomád sátorra emlékeztetnek. Belül, középen áll az oltár: a falakon, a három apszisban evangéliumi jelenteket láthatunk: az égi jelenés, a pásztorok, amit Betlehembe tartanak és a Kisded imádása. Tíz oszlop egy hengert tart, amelyen arany mozaikban az angyaloknak a pásztorokhoz intézet szavai láthatók. A kupola a csillagos eget idézi… A fény özön arra emlékeztet, ami azokat az embereket körül vette. Egy régi hagyomány, ezt jelölte meg, amely a mennyei dicsőséget árasztó angyalok, és a nyájukat őrző egyszerű emberek találkozásának a helye volt. Talán épp ők használták ezeket a barlangokat, amelyek a mészkőbe vájtak, és amelyből több is található Betlehem dombjain. És itt, ahol a zarándokok szívesen imádkoznak, és szentmisét mutatnak be, ahol kápolnává alakították a barlangokat, talán és épp itt találtak menedéket azon az éjszaka, azok a pásztorok… Kívül, a bizánci romok szomszédságában, sok kis templom áll rendelkezésre a szabad ég alatt… ahol a zarándokok csoportja szentmisét mutathat be… különösen Karácsony éjszakáján.
Itt, a magasba emelve a szemeket, valóban nem nehéz elképzelni azt a jelenetet, amelyet szent Lukács mond el. A pásztorok mezeje a Szentföld legmegkapóbb helyeinek egyike Ugyanis a táj, a természeti környezet, a hegyekkel, olajfáival, barlangjaival nagyon élő módon közel visz ahhoz amit az evangélium elbeszél. A nap épp lenyugszik, amikor az utolsó zarándokok is eltávoznak. A pásztorok mezejére éjszaka borul. Nemsokára visszatér a sötétség, a csillagok pedig beragyogják az égboltnak azt a részét, amely azon az éjszakán az angyalok sokaságát láthatta.

Betlehem ma

Betlehem ma
Betlehem egy palesztin város Ciszjordánia közepén. 10 kilométerre van Jeruzsálemtől. Kis város, ahogyan az Ó-szövetség nevezi. Sokféleképpen szerepel a Bibliában. Azért híres, mert az evangélium és a keresztény hagyomány Jézus születése helyeként tartja számon. A mai várost a ciszjordániai fal veszi körül. Ez egy fizikai akadály, amelyet Izrael épít. A fal áthalad a palesztin területeken kívül, belül. A falak mentén egy 60 méteres tilalmi övezet van, ez a hosszának 90%-át jelenti. A beton fal 8 méter magas. A történelemben első alkalommal nőt választottak polgármesterül. A gazdasági kihíváson túl Vera Babounnak egy másik ténnyel is meg kell küzdenie. Nevezetesen, hogy keresztény polgármester egy muzulmán többségű városban. A polgármester az együttélés és kölcsönös megértés kihívásának legyőzéséről beszél.
VERA BABOUN Betlehem polgármestere
„Kétségtelen Betlehemnek keresztény és muzulmán lakóssága van… ez a tény megkönnyíti számomra a nemzetköziséget és az együttdolgozást, hogy egy keresztény polgármester legyek egy muzulmán többségben. Ez nagyon fontos….. a keresztények és muzulmánok közötti kapcsolat miatt is a városban… őszintén, először is palesztinok vagyunk, és palesztin önazonosságot hordozunk…. Számomra a szükséges megértés jó példa: nem egy individualista szemponttal szembesülök, mert az egyén nagyon különböző lehet, de általánosan az más. Általánosabb összefüggésben, kereszténynek lenni inkább minőség kérdése, mint mennyiségi kérdés.”
A lakóság nagyon fiatal, három negyedének az átlag életkora 40 év alatt van. A legfontosabb kihívás a fejlődés. Betlehem 7,3 négyzetkilométeren fekszik, munka lehetőség nincs egyedül a turizmus lehet gazdasági forrás.
Dr. JAD ISHAK Alkalmazott kutatási központ Jeruzsálem (ARIJ)
„Betlehemből a keresztények elvándorlása számottevő, kevésbé jellemző a muzulmánokra. A problémának gazdasági gyökerei vannak, semmi köze az etnikai különbséghez. A gazdasági nehézség nyomására a nép keresi, annak a lehetőségét, hogy változtasson a sorsán. Ahhoz, hogy valaki elvándoroljon lehetőségre van szűksége… akkor van lehetőséged, ha tehetséges vagy, képzett vagy és van egy gazdasági képességed. Az én elméletem ez: az egyetlen módja a szélsőségesség és a fundamentalizmus legyőzésének a jólét, a fejlődés és az oktatás.”
Betlehemben kb. 30 ezer palesztin él. A falon a szabadság vágyának a kifejezése különféle művészek által. VERA BABOUN Betlehem polgármestere
“Betlehem nem kizárólag kövekből áll, hanem „élő kövek” is alkotják. Az üzenetem mindenkihez: legyen béke Palesztinában, béke Izraellel… békére van szűkségünk a földön, nem egy darab földre Imádkozzunk, hogy ezt mindannyian képesek legyünk megérteni"