2011. december 15., csütörtök

Megtalálták Szodomát?

A Holt-tengertől 14 km-re északra fekvő Tall el-Hammam 2010-ben kezdődött feltárása során nemcsak Ábrám és Lót idejéből származó leleteket találtak, hanem egy meghatározott irányból érkezett katasztrófa okozta, tömeges pusztulás nyomait is.
Szodoma városának hagyományosan feltételezett „déli” elhelyezkedése több ponton nem felel meg a bibliai leírásnak: „Lót fölemelte szemét és látta, hogy a Jordán egész síksága jól öntözött – mielőtt Isten elpusztította volna Szodomát és Gomorrát, olyan volt, mint Isten kertje, mint Egyiptom kertje. Lót a Jordán egész síkságát választotta. Lót keletnek tartott.”  (Ter 13,10–11). Ezek szerint a várost olyan helyen kell keresni, (1) ami a jerikói dombokról (Bethel/Ai) jól belátható, (2) vízben gazdag („mint Egyiptom kertje”), (3) a Jordán folyó szeli ketté, és (4) Lót útjába esett. 
E feltételezés alapján az albuquerque-i Trinity University kutatója, Steven Collins új helyszínen, a Holt-tengertől 14 km-re északra fekvő Tall el-Hammam környékén kezdett ásatásokat 2010 december 6-án. Collins elmondta: e területnek huszonöt földrajzi mutatója felel meg a Teremtés könyvében leírtaknak, ami messze a legtöbb az ószövetségi települések közül; Jeruzsálem esetében például csak tizenhat mutató egyezik.
A feltárt, középső bronzkori – vagyis Ábrám és Lót idejéből származó – leletanyag neves régészek véleménye szerint alátámasztja a feltételezést, hogy a százhúsz fős nemzetközi kutatócsoport valóban az ősi Szodoma városára bukkant. „Jordániában nagy port vert fel az ásatás híre; egy neves jordániai régész egyenesen a modern kor legjelentősebb régészeti felfedezésének nevezte. Egyre több bizonyíték mutat Szodomára, s ez a helyiek és a nemzetközi szakma számára is egyre világosabb” – nyilatkozta Collins.
A feltárás legnagyobb, bizonyító erejű újdonsága az, hogy a kutatók tömegkatasztrófa nyomaira bukkantak a területen. A csontvázmaradványok hirtelen, erőszakos halálra engednek következtetni. A kiásott törmelékek közt nem találtak vésett köveket, vagyis az áldozatokat feltehetően nem temették el. A feltárt régészeti réteg egyértelműen középső bronzkori, ami megfelel Szodoma pusztulása idejének – emelte ki a kutató.
Collins hozzátette: a csontvázakat, amelyek az egész területen elszórva találhatóak, két neves orvosszakértő vizsgálta meg. A legtöbb test hason feküdt, arccal lefelé, súlyos sérülésekkel, kicsavarodott ízületekkel, kifeszített lábujjakkal. Minden jel arra mutat, hogy lezuhanó törmelék közt lelték halálukat. Egy borzalmasan kifacsarodott gyermekcsontvázat is találtak. Egy másik csontváz guggoló helyzetben maradt, mint aki félelmében, védekezésképpen kuporog.
„Korai volna végkövetkeztetést levonni, de az eddigi bizonyítékok katasztrófa okozta, tömeges pusztulásra mutatnak. A csontvázak sérülései egy keletről nyugat felé tartó esemény hatására keletkeztek; vagyis a katasztrófa egy meghatározott földrajzi hely felől érkezett.”
Az ásatás további érdekessége, hogy a területen számos, hatalmas kövekből álló struktúrát (dolmeneket, menhireket stb.) találtak, amelyeket egykori kialakítóik a Nap és a Hold járásához igazítottak – vagyis az itt élők komoly asztronómiai ismeretekkel rendelkezhettek. Collins szerint elképzelhető, hogy Szodoma és a síkság városainak pusztulása után az egész területet a gyásznak, az ősök iránti kegyeletnek szentelték. Erre utalhat a vidék egykori bibliai neve: Abel Mizraim és Abel Shittim. Abel jelentése: „a gyász helye”. Ez azt is megmagyarázná, miért itt gyászolta Jákob halálát fia, József és egyiptomi kísérete hét napon át (Ter 50) – idézi a kutatót az assistnews.net.
Magyar Kurír
(mk)

2011. december 13., kedd

Jézus nyomában



Az olasz nyelvű kisfilm az izraeli turisztikai minisztérium új kezdeményezését népszerűsíti. A program neve: Jesus Trail, vagyis Jézus nyomában, Jézus nyomvonala.
Egy 65 km-es utat építettek ki, amelyet gyalogosan lehet végig járni, vagy kerékpárral, lóháton.
A kiinduló pont Názáret, érinti Magdalát, a Boldogságok hegyét és a Galileai tó mentén Kafarnumban ér véget. Gyakorlatilag azt az útvonalat követi, amelyet Jézus több alkalommal is megtett, igy azokon a tájakon visz végig, amelyeket maga Jézus is szemlélt nyilvános tevékenysége idején.
Angolul tudóknak itt a honlap: http://jesustrail.com/

2011. november 25., péntek

A betlehemi tejbarlang



A hagyomány szerint az egyiptomi menekülés előtt itt lakott a szent család. A szentélyt a ferencesek gondozzák, valamint egy örökös szentségimádó női közösség él az itteni kolostorban. A hivatásuk a folyamatos szentségimádás. Ottjártunkkor mi is bekapcsolódtunk az imába. A barlang alatti szentélyben folyamatosan kint van az Oltáriszentség, amely előtt legalább egy nővér imádkozik. A zarándokok kis papír darabokra írják le a szándékukat, amelyért a nővérek imádkoznak.
Az adventi időben helyi idő szerint (amely megegyezik az erdélyi idővel) reggel 9,30-tól szentmisét közvetítenek, amely követhető a custodia honlapján: http://it.custodia.org/ , vagy itt http://www.tv2000.it/

2011. november 5., szombat

Betlehem UNESCO



Felkerülhet az UNESCO listájára Betlehem. Az a szándéka a Palesztin hatóságnak, hogy teljes jogú tagként, erre javaslatot tegyen az UNESCO-nál.

A Vatikáni Rádió erre vonatkozó cikke:
A betlehemi Születés bazilika az UNESCO világörökség listáján - a szentföldi kusztosz szerint a kérelem nem lenne időszerű
Palesztina október 31-én az UNESCO teljes köru tagállama lett. Ennek következményeként a palesztinok kérhetik, hogy 2012-ben a betlehemi Születés bazilikát vegyék fel az ENSZ kulturális, tudományos szervezetének világörökség listájára. Ám amint a Sir olasz katolikus hírügynökségben olvassuk a szentföldi ferences kusztódia vezetoje P. Pierbattista Pizzaballa a jelenlegi bizonytalan politikai helyzetben elhamarkodottnak tekinti az esetleges kérelmet.

Jézus születésének bazilikáját Betlehemben három egyház gondozza: a görög és az örmény ortodox egyház, valamint a szentföldi ferences kusztódia. P. Pizzaballa elmondása szerint nem lenne semmi akadálya annak, hogy Betlehem városa szerepeljen a listán, viszont nem örülnének a Születés bazilika felvételének, ez legfeljebb egy késobbi idopontban lenne idoszeru. A kezdeményezés ugyanis bonyolítaná a bazilika feletti orködést, mivel ez az UNESCO szabályai szerint a kormány, nem pedig tulajdonos feladata lenne. A szentföldi kusztosz – a másik két egyházzal együtt – attól tart, hogy ezzel a kérelemmel a szenthelyeket politikai célokra használják fel. „A jelenlegi helyzetben nem szeretnénk egyfelol a kormány által kezelt helyek orei lenni, másfelol pedig azt sem, hogy ürügyként használjanak fel minket olyan kérdésekben, amelyeknek semmi közük nincs a szenthelyekhez” – nyilatkozta a szentföldi kusztódia vezetoje
(Betlehem a palesztin területek legfontosabb idegenforgalmi célpontja. 2010-ben karácsony táján másfél millió zarándok kereste fel a várost. Ebben az évben eloreláthatólag az érdeklodok száma meghaladja majd a 2 milliót.)
(ik)