2011. április 16., szombat

Szentföldi Hírek



NAGYHÉT

Jeruzsálem az év legfontosabb időszakára készül, hogy mintegy 700 ezer látogatót fogadjon a Húsvéti ünnepeken. A szentföldi kusztos húsvéti üzenetéből: "olyan reményt kell megélnünk, amely már bizonyosság.."

KAIFÁS ÉS A KERESZTRE FESZÍTÉS SZEGEI

Szenzációs felfedezés, vagy fantázia? Simcha Jacobovici izraeli újságíró legújabb dokumentum filmjében azt állítja, hogy az 1990-ben Jeruzsálem közelében feltárt Kaifás sírban talált két szeg, akár Jézus keresztjéből is származhat.    Erről szólt az Április 12-i sajtótájékoztató, amelyen a szegeket is bemutatták.

VIA DOLOROSA
Húsvét környékén hívek sokasága járja végig Jeruzsálemben a keresztút 14 állomását, amely Jézus üres sírjánál fejeződik be.

AKATISTOS
Liturgikus ima a Szűzanya tiszteletére, amelyet a keleti és nyugati keresztények közösen imádkoznak.

JERUZSÁLEM
P. Frederic Manns bibilikus beszél Jeruzsálemről.

Nagypénteki gyűjtés
Minden keresztény magáénak kell, hogy érezze a Szentföldet. Ez fejeződik ki templomaink nagypénteki Szent Sir gyűjtésében, amely a szentföldi keresztények javára történik.

2011. április 15., péntek

Sion hegye

Keresztény Sion, bal oldal, középen a templom tér, jobbra az Olajfák hegye
A jeruzsálemi ott tartózkodásunk idején egy délelőttünk a keresztény Sionon telt. Reggeli után rögtön elindultunk és belevegyültünk a szűk utcákat betöltő tömegbe. Ezen a napon Xavér testvér volt a vezetőnk. Alább az ő magyarázatai segítenek az eligazodásban.
A Sion (héberül: cijjón) kánaáni eredetű kifejezés, etimológiája bizonytalan. Jelentése talán: „megközelíthetetlen hely”, vagy: „száraz, víznélküli magaslat”, esetleg "ragyogó, napos hely". Ahogy a Bibliából tudjuk a Sion elsőként is az É-D-i irányban húzódó júdeai hegylánc egyik hegyének a neve, amelyen az Izrael honfoglalása előtti korban a Jeruzsálem nevű kánaáni település volt. Szűkebb értelemben a hegy DK-i részét, tágabb értelemben pedig a későbbi izraeli, illetve júdai fővárost jelölte lakosságával együtt.
Az ún. keresztény-Siont meg kell különböztetnük a bibliai-Siontól. Sokáig úgy tartották, hogy itt volt Dávidnak a palotája, tehát ez maga a Sion-hegye. Ez visszhangzik a bordeaux-i zarándok tanúságában is (333-ban): „A Sion falain belül látható a hely, ahol Dávid palotája állt”. A régészeti ásatások azonban arról tanúskodnak, hogy a Dávid előtti és a dávidi Jeruzsálem (Dávid városa; Sion) a mai város DK-i dombjának lábánál feküdt.
A mai keresztény Sion-hegye kívül esett azon a katonai kolónián, amelyet Hadrianus császár (117-138) Aelia Capitolina néven alapított Jeruzsálem helyén. 1. Csak Eudókia császárnő emeltetett az ötödik század folyamán olyan falakat, amelyek ezt a területet is magukba foglalták. 2.
Ezért mondhatta Epiphaniosz (a Palesztinában született egyházi író) egyik művében, hogy a császár látogatásakor minden romokban volt, „leszámítva néhány házat és Istennek kis templomát, ahová a tanítványok az Olajfák hegyéről - a mennybemenetel után - visszatértek, és az emeleti teremben gyűltek össze. Ez a terem a Sion hegyén van”. Azt is hozzáfűzi, hogy a Sionon hét zsinagóga állt. A bordeaux-i zarándok (333-ban) igazolja Epiphaniosz állítását: „A Sionon lévő hét zsinagóga közül csak egyetlen egy maradt meg. A többi helyét fölszántották és bevetették, ahogy Izaiás jövendölte”.
A hagyomány a keresztény Sion hegyére helyezi:
    az Utolsó Vacsorát,
a Szentlélek kiáradását (vö. „felső/emeleti terem”, ApCsel 1,13; 2,1),
Mária elszenderülését,
illetve itt található Dávid király sírja is (síremléke).

[1] A Bar Kohba-lázadás következményeként a zsidóknak halálbüntetés terhe mellett megtiltották, hogy belépjenek Jeruzsálembe. Euszébiosz elmondja, hogy a zsidóknak csak messziről volt szabad nézniük a saját otthonukat.
[2] Amikor a jelenlegi óváros falait felhúzták Nagy Szulejmán idejében is kívül rekedt Sion az Óvároson. A hagyomány szerint ezért a szultán haragjában megölette a városfal tervezőit, akiknek a sírját a Jaffai-kapu közelében találjuk.

2011. április 9., szombat

Betánia



Betánia, ma. Elmélkedés olaszul Lázár feltámasztásáról (nagyböjt 5. vasárnapja.)

2011. április 4., hétfő

Szentföldi Hírek



A Getsemane kertben - az agónia sziklájánál.
A ferences testvérek nagyböjti zarándoklatának következő állomása az Olajfák hegyén található Nemzetek Temploma, amely magában foglalja azt a sziklát, amelyre a hagyomány szerint Jézus ráborúlt és vérrel veritékezett. Nagycsütörtökön több televizió állomás is közvetiteni fogja innen a szentmisét, amelyet a szentföldi kusztos mutat be.

Názáret
Szép felvételeket látunk a bazilikából, ahol Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén szentmisét mutattak be. Ugyanakkor a templom szomszédságában interkativ múzeum nyilt, amely a Szűzanyát mutatja be. Mária személyének ömumenikus és vallásközi jelentősége van (zsidó, mohamedán)
A múzeum erkélyéről szép kilátás nyilik Názáretre.

Jerikó
130 palesztin fiatal találkozója a Kisértések Hegyének szomszédságában.

Betlehem
A Keresztény Ökumenikus Központ kezdeményezésében: "Ismerd meg az értékeidet" - rendezvény arab fiatalok számára.

Kis szent Teréz ereklyéje Haifába érkezett.

Jeruzsálem
Maratoni futás a szent városban.10 ezer résztvevő több nemzet képviseletében.

2011. április 3., vasárnap

Siloe tava



Fr. Frederic Manns elmélkedése Siloe tavánál, nagyböjt 4. vasárnapján. A képek miatt is érdemes megnézni. Siloe tavát, ahol a vakon születettnek meg kellett mosnia magát 2004-ben tárták fel. Mivel a téma kapcsolatban van a keresztség szentségével, elmélkedés közben két alkalommal is látható a Jordán folyó, Jézus megkeresztelkedésének a helye. A Genezáreti tóról is bevágtak egy képet, valamint a júdeai pusztáról.

2011. április 1., péntek

Ferences jelenlét a Szentföldön

A szentföldi kusztódia vezetősége
1217 - Az Assisiben tartott káptalan testvéreket küld a Szentföldre.
1219 - Szent Ferenc a Szentföldre látogat
1229 - A ferencesek letelepednek Jeruzsálemben a keresztút V. állomása közelében.
1323 - A Szent Sírnál való első megtelepedés, és szolgálat.
1342 - V. Kelemen pápa megalapítja a szentföldi Kusztódiát.
1347 - Betlehemben való megtelepedés.
1363 - Mária sírjánál való megtelepedés 1757-ig.
1392 - Az apostolok barlangjának megszerzése.
1485 - Ain Karem, Keresztelő szent János születési helyén való megtelepedés.
1551 - A ferenceseket elűzik az utolsó vacsora termétől.
1557 - A kusztódia székhelye átkerül a San Salvatorba.
1620 - A ferencesek megszerzik Názáretben a régi templom romjait.
1631 - A Tábor hegyén megkapják a templom romjait.
1679 - Ain Karem, a vizitáció helyének megszerzése.
1745 - Názáretben a neveltetés templomának a megszerzése.
1836 - Jeruzsálemben a megostorozás helyének megszerzése (Flagellatio)
1861 - Emmaus
1878 - Naim
1880 - Betfage
1894 - Kafarnaum, a romok megszerzése
1909 - Pásztorok mezeje
1933 - Jordán, Jézus keresztelkedésének a helye.
1936 - Az utolsó vacsora terme közelében kolostor épül.
1950 - Betánia
1964 - VI Pál a Szentföldre látogat.
1969 - Názáretben, az angyali üdvözlet új templomának a  felszentelése.
2000 - II. János Pál a szentföldre látogat.
2009 - XVI. Benedek pápa látogatása a Szentföldön.